Bayer ZsoltRománia? (3.)

Álláspont. A DNA szürreális létezése és ténykedése akkor fordult önmaga paródiá­jába, amikor megvádolták a DNA rettegett és mindenható vezetőjét,

Bayer Zsolt – 2016.10.21. 02:18 –

Laura Codruta Kövesit, hogy plagizált doktori disszertációja elkészítésekor. Az egyszer már felmerült és akkor elült vádat Sebastian Ghita parlamenti képviselő melegítette fel, méghozzá önfeljelentéssel. Ghita elment a legfőbb ügyészség elé sajtótájékoztatót tartani, ahol nem kevesebbet állított, mint azt, hogy 2012-ben, egy szakértői bizottság tagjaként „többedmagával meghamisított egy szakértői jelentést, így segítettek elkenni Kövesi plágiumbotrányát”. Azt is elmondta, hogy az a bizonyos vizsgálóbizottság soha nem is ült össze, „a jelentést a kormány épületében írták meg, hogy megvédjék – az akkor legfőbb ügyészi tisztségben lévő – Kövesit. (…) Ponta nem cáfolta Ghita állításait, csak annyit mondott: majd a vádhatósággal közli, amit tud az ügyről.”

Mondhatnánk – szánkat gúnyos és fölényes félmosolyra húzva –, hogy mindez csak a szokásos román fanarióta létezés szükséges velejárója, s hogy nem véletlenül volt az abszurd és a szürrealizmus atyja, Ionesco, éppen Románia szülötte.

De ennél most többről van szó. Sokkal többről.

Ugyanis a DNA ámokfutása mögött az Amerikai Egyesült Államok áll, és persze végső soron ott áll az a román politikai elit is, amely éppen most válik ennek az Egyesült Államok által kézi vezérelt, CIA által irányított szervezetnek az áldozatává. Miképpen a Válasz fogalmazott a már említett, Román börtönlottó című, 2015. februári cikkében, Románia ma „amerikai műveleti terület”. Ehhez az állapothoz pedig egyaránt vezettek külső kényszerek, továbbá az, hogy a román elit (mint oly’ sokszor már az ország történelme során!) egyszerűen lemondott az önálló cselekvésről és az ország jövőjének valódi befolyásolásáról. Most éppen az Egyesült Államoknak adta át ezt a szuverenitást.

A külső kényszer – amely persze szintén nem független az ország politikai elitjének ténykedésétől! – maga az IMF. Az az IMF, amelytől az Orbán-kormány minden erejével igyekezett megszabadulni, és ezt az igyekezetet siker koronázta. Ezzel szemben Románia hatalmas hiteleket vett fel az IMF-től (e hitelek nélkül csődbe is ment volna az ország), és az IMF azóta szintén saját műveleti területének tekinti Romániát. Az IMF-küldöttség szinte szünet nélkül Bukarestben tárgyal, és ahogy a Krónika már 2014. februárjában megírta, Andrea Schaechter, az IMF bukaresti küldöttségének vezetője „további költségvetési szigort” vár Romániától.

A cikk szerint „minden jel arra utal ugyan, hogy a vártnál jobban teljesített a román gazdaság, de a nemzetközi hitelezők továbbra is igen rövidre fogják a gyeplőt, amikor a különböző gazdasági engedményekről kerül szó. (…) Ahhoz, hogy a kormány megsegíthesse az átlagbérnél kisebb fizetéssel rendelkező hiteleseket, illetve a legalább húsz új állást teremtő vállalkozásokat, áprilistól ki kell vetnie a literenkénti hétcentes extra jövedéki adót mind a benzin, mind pedig a gázolaj esetében, az idei év közepéig le kell zárnia a gázárak liberalizálását az ipari fogyasztók esetében, tovább kell küzdenie a nagy adósságot felhalmozó állami vállalatok hátralékállományának a felszámolása érdekében, a tervezett társadalombiztosítási hozzájárulás-csökkentésről pedig csak majd a nyári viziten tárgyalnak.”

A Válasz már idézett írásában ez olvasható:
„A legbefolyásosabb román véleményvezér, Cristian-Tudor Popescu (becenevén: CTP) »betonbiztos forrásokra hivatkozva« egyenesen azt állította, hogy a DNA vezetőjét, Laura Codruta Kövesi főügyészt amerikai nyomásra nevezték ki. Mindenesetre tény, hogy Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese tavaly januári látogatásán elsőként a főügyészt kereste fel, és négyszemközt tárgyalt vele, majd csak ezután autózott át az államelnöki palotába, márpedig az amerikai diplomaták általában ezekkel a gesztusokkal is üzennek.”

Üzennek bizony!

De miért olyan fontos az Egyesült Államoknak Románia, persze azon túl, hogy a nagy amerikai multicégeket fölöttébb érdeklik az ország ásványkincsei, főleg a kőolaj és a földgáz.

Az érdeklődésnek Románia geostratégiai helyzete az oka.

Mindenekelőtt: miután az Erdogan vezette, iszlamizálódó Törökországban egyre kevésbé bíznak az amerikai stratégák, ellenben mindenképpen szükségük van egy fekete-tengeri kikötőre, kinézték maguknak Constantát. Romániában ma egyre növekszik az amerikai katonai jelenlét, Constanta pedig kiváltképp fontos városa az amerikai fegyveres erőknek. S azt sem felejthetjük el, hogy Románia szomszédos Ukrajnával és Moldáviával, amely országok szintén fontos szerepet játszanak Washington politikájában. Az pedig rendkívül aggasztó, hogy a Moldáviát (Besszarábiát) politikai oldaltól függetlenül ma is Nagy-Románia részének tartó Romániában gyakorlatilag farkasszemet néz egymással a két szuperhatalom, Oroszország és az Egyesült Államok.

A fent említett okok miatt Amerika számára fontossá vált Románia politikai elitjében azonban szintén nem bíznak az Egyesült Államok irányítói. Ezért döntöttek úgy, hogy egyszerűen lecserélik a román politikai elitet, jobb és baloldalt egyaránt, és helyükre ültetik a „saját nevelésű” elitjüket. E cél szolgálatában áll többek között a DNA.

Már csak az a kérdés, sikerül-e az Egyesült Államoknak a nagy csere. Mert ahol mostanában megpróbálták véghezvinni ezt a nagy mutatványt, mindenhol kudarcot vallottak. Úgy általában is kudarcot vallottak a külpolitikában. S kérdés az is, meddig asszisztál ehhez a román elit, amelytől persze soha nem állt távol a lehető legnagyobb szervilizmus és elvtelenség.