Washington vegyi fegyverekre számít Moszulban

Amerikai tábornok szerint az Iszlám Állam vezetői elhagyták a várost

MH/MTI – 2016.10.19. 09:46 –

Az Iszlám Állam (ISIS) helyi vezetői már megszöktek az ostrom alatt álló Moszulból, s már főként csak külföldi dzsihadisták vannak az iraki városban - mondta szerdán a nemzetközi koalíció egyik amerikai tábornoka.

    

Megkezdődött Damaszkus kiürítése
Megkezdődött mintegy 620 fegyveres és családtagjaik evakuálása szerdán Damaszkusz egyik délnyugati, felkelők ellenőrizte külvárosából, Muadamíjéből a kormány és az ellenzék közötti egyezmény értelmében. Haszan Gandúr helyi vezető, a kormány és a felkelők közötti békeegyezmény egyik aláírója közölte: a felkelőket és családjaikat buszokon szállítják az északnyugat-szíriai Idlíb tartományba. A tartomány nagy része felkelő szervezetek kezén van. Egy másik helyi tisztviselő hozzátette: mintegy 2100 ember érintett az evakuációban. Elmondta, a következő lépés azon felkelők helyzetének a "szabályozása", akik a külvárosban szándékoznak maradni, miután letették a fegyvert. A szíriai állami televízió szeptember elején jelentette, hogy elkezdték a civilek kimenekítését Muadamíjéből. Akkor arról számolt be a szíriai média, hogy mintegy 300 civilt szállítottak át buszokkal a Damaszkuszhoz közeli befogadóközpontokba. Ezt feltehetően ugyanannak az egyezménynek a keretében hajtották végre, amely alapján szerdán a felkelők is elhagyhatták a külvárost. Korábbi jelentések szerint a felkelők és kormány közötti muadamíjei megállapodás amnesztiát biztosít a fegyvereseknek és helyreállítja az övezetben az állami ellenőrzést. Damaszkusz az utóbbi hónapokban több felkelők uralta - főként Damaszkusz környéki - területtel kötött hasonló megállapodásokat. Ezek a területek Muadamíjéhez hasonlóan a szíriai kormányerők ostromgyűrűjébe voltak zárva. Ez egyebek közt élelmiszerhiányt okozott, ami végül a terület feladására kényszerítette a damaszkuszi rezsimnek éveken át ellenálló felkelőket.

Gary Volesky tábornok az AFP francia hírügynökség jelentése szerint Bagdadból videokonferencia keretében arról számolt be, hogy látták a vezetőket és a harcosokat a városon kívül, és "már csak a külföldi harcosok maradnak és harcolnak".

Vegyi fegyvereket is bevethet az ISIS

Az Egyesült Államok arra számít, hogy az Iszlám Állam durva vegyi fegyvereket is bevet annak érdekében, hogy megpróbálja megakadályozni az iraki kormányerők és szövetségeseik előrenyomulását az észak-iraki Moszulnál - jelentette ki kedden egy amerikai tisztviselő, aki egyben azt is mondta, igen korlátozottak az iszlamisták képességei az ilyen fegyverek előállítására.

Az amerikaiak rendszeresen begyűjtik a tüzérségi lövedékek darabjait, hogy kimutassák az esetleges vegyszerek jelenlétét rajtuk, mivel az Iszlám Állam már hónapokkal a Moszul elleni hétfői hadművelet előtt bevetett mustárgázt - mondta egy másik tisztviselő. Egy korábban nyilvánosságra hozott esetben az amerikai erők megerősítették a kén-mustár vegyület jelenlétét az Iszlám Állam egyik lőszerdarabján október 5-én - mondta egy további tisztviselő. A lövedéket a dzsihadisták a helyi erők ellen használták, nem az amerikai vagy a szövetséges csapatok ellen. Ugyanez a nyilatkozó hozzátette,"Ez nem meglepő, ha figyelembe vesszük az IÁ elítélendő magatartását és azt, hogy semmibe veszik a nemzetközi szabályokat, valamint normákat".

Amerikai tisztviselők úgy vélik, hogy a dzsihadisták nem jártak sikerrel a vegyi fegyverek kifejlesztésében, azaz a hagyományos fegyverek még mindig nagyobb veszélyt jelentenek az előrenyomuló iraki kormányerők és a velük együtt harcoló kurd csapatok, illetve a csapatokkal együtt haladó külföldi tanácsadók számára. 

A kén-mustár vegyületek hólyaghúzó hatásúak a csupasz bőrön, illetve a tüdőben, kis dózisban túlélhetők, nagyobb adagban viszont halálosak. A vegyi fegyverek, így a mustárgáz bevetését nemzetközi szerződés tiltja.

Öngyilkos merényletekkel próbálja lassítani az iraki hadsereget az Iszlám Állam

 Az Iszlám Állam harcosai öngyilkos merényletekkel és aknavetős támadásokkal próbálják lassítani az iraki hadsereg előrenyomulását a Moszul melletti al-Hamdaníja város közelében - közölte szerdán egy iraki katonai tisztségviselő. A 9. hadosztály - névtelenséget kérő - tisztségviselője elmondta, hogy katonáik nagyjából egy kilométerre vannak Hamdaníjától. Kedd óta az Iszlám Állam 12 öngyilkos merényletet kísérelt meg, de a katonáknak valamennyi esetben sikerült felrobbantaniuk a milicisták gépjárműveit még azelőtt, hogy azok elérték volna célpontjukat. Az Iszlám Állam aknavetős támadásai kevés veszteséget okoztak - mondta az iraki tisztségviselő az AP amerikai hírügynökségnek, de pontos adatokat nem közölt.

Agyonlőttek két amerikai tanácsadót Kabul közelében
Agyonlőtt két amerikai tanácsadót és három másikat megsebesített egy afgán katonai egyenruhát viselő fegyveres egy katonai támaszpont közelében az afgán főváros, Kabul mellett - közölték helyi hatóságok és a kabuli amerikai katonai parancsnokság. Az amerikai parancsnokság közleménye szerint egy amerikai katona és egy civil halt meg a támadásban. A sebesültek - egy amerikai katona és két civil - állapota kielégítő.  Az amerikai közlemény szerint a támadás egy afgán katonai támaszpont közelében történt. A fegyveres is életét vesztette. Az áldozatokról szólva, a parancsnokság megjegyezte: az afgán biztonsági erők kiképzéséről, tanácsadásáról, és támogatásáról szóló NATO-misszió keretében látták el feladataikat. Korábbi hírügynökségi jelentések viszont Davlat Vazirire, az afgán védelmi minisztérium szóvivőjére hivatkozva azt közölték: a fegyveres a támaszponton nyitott tüzet a látogató koalíciós erőkre. Az afgán biztonsági erők egy forrása pedig megerősítette az AFP francia hírügynökségnek, hogy az incidens a támaszponton belül történt. Ebben az esetben nem ez volna az első eset, hogy afgán katonai egyenruhát öltött fegyveresek támadnak katonákrat. Az utóbbi hónapokban több alkalommal is saját, mit sem sejtő, egyes esetekben pedig alvó katonákat lőttek le hasonló módon az ország különböző területein. Az elkövetőkről szinte egytől-egyig azt állították az afgán hatóságok, hogy a kormány ellen harcoló iszlamista tálib mozgalom tagjai voltak, akik beszivárogtak a biztonsági erők soraiba. Az AFP emlékeztetett, hogy májusban egy román kontingensre nyitottak tüzet ugyancsak afgán egyenruhát viselő fegyveresek a déli Kandahár tartományban.A szerdai incidens abban különbözik az utóbbi hónapok többi, gyaníthatóan hasonló eseteitől, hogy a főváros közelében történt.

Erdogan: Törökország külföldön is lesújt

Törökország nem fogja megvárni, amíg "nekiszegezik a kardot", ehelyett fellép ellenségei ellen - hangoztatta, utalva a Kurdisztáni Munkáspártra és az Iszlám Állam dzsihadista szervezetre.

"Mostantól fogva nem fogjuk megvárni, amíg a problémák bekopognak az ajtónkon, nem fogjuk megvárni, amíg nekünk szegezik a pengét, nem fogjuk megvárni, amíg a terrorista szervezetek eljönnek és megtámadnak minket" - mondta Erdogan az ankarai elnöki palotában, több száz helyi kormányzati alkalmazott előtt tartott beszédében.

"Bárki is támogatja ezt a megosztó terrorista szervezetet, fel fogjuk kutatni őket" - mondta a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű gerillaszervezetre utalva. A PKK, amelyet az EU és az Egyesült Államok is terrorista szervezetként tart számon, harminc éve folytat fegyveres felkelést a kurd önrendelkezésért, és Irakban és Szíriában is rendelkezik háttérrel.

"Bárhová is mennek, megtaláljuk és elpusztítjuk őket" - hangoztatta.

Erdogan az utóbbi időben harciasabb hangot ütött meg, kifogásolva, hogy a NATO-tag Törökországot nem vonják be jobban az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet kezén lévő észak-iraki Moszul város felszabadításáért indított hadműveletbe. Erdogan bírálja azt is, hogy az Egyesült Államok az Iszlám Állam ellen fellépő kurd milíciákat támogat Szíriában, amelyeket a török kormány a PKK kiterjesztett karjának tekint.

Erdogan a napokban többször is azzal érvelt, hogy Moszulban és térségében kiújulhat a felekezetek közötti erőszak, miután Washington bevonta a helyi síita milíciákat is Moszul felszabadításába.

Szerdán arról beszélt, hogy megegyezés született az amerikai hadsereggel arról, hogy török harci repülőgépek csatlakoznak a moszuli hadműveletekhez, noha Washington szerint az iraki hadseregen múlik, hogy ki vesz részt az ostromban.

"Azt hitték, hogy kihagyhatnak minket (a moszuli offenzívából) azáltal, hogy a PKK-val és az Iszlám Állammal bosszantanak minket... Azt hiszik, alakíthatják a jövőnket terrorszervezetek kezei által" - hangoztatta.

"Jelen akarunk lenni, amikor meg kell védeni a szabadságunkat és a jövőnket. Ez a hely most Moszulban van, azért ott akarunk lenni Moszulban" - jelentette ki, s közben hangsúlyozta, hogy nem Irak szuverenitásának megsértése a célja.

Az ellene indított nyári puccskísérlet bukása óta uralkodó hazafias hangulatot kihasználó Erdogan az elmúlt héten több beszédében is utalt a "Misak-i Milli"-re (Nemzeti Egyezményre), vagyis azokra a döntésekre, amelyeket az utolsó ottomán parlament 1920-ban kijelölte a birodalom határait. Többször is felpanaszolta az első világháború után, az 1923-as Lausanne-i Szerződéssel aláírt területi engedményeket, amelyek létrehozták a mai Törökországot.

Vörös Félhold: A  koalíciós erők humanitárius szempontból nem gondolták át az offenzívát

Több ezer menekült érkezett az utóbbi napokban Moszulból az északkelet-szíriai al-Hol város menekülttáborába, ahol viszont nincsenek felkészülve ekkora tömegek fogadására, és a borzasztó körülmények miatt akár járványos megbetegedések is kialakulhatnak - figyelmeztetett szerdán a Save the Children nemzetközi segélyszervezet.

Az utóbbi tíz napban 5000 ember érkezett a táborba, és nagyjából további ezren várakoznak az iraki-szíriai határon - mondta Tarik Kadir, a Save the Children munkatársa. A tábor tele van szeméttel, mocsokkal, az ott élő több mint 9000 ember mindössze 16 vécén kénytelen osztozni, és nincs elegendő tiszta ivóvíz. Rettenetes állapotok uralkodnak, és várhatóan hamarosan több ezren fognak még érkezni - mondta Kadir. A Nemzetközi Vörös Félhold törökországi szervezetének elnöke szerdán azt mondta: a Moszulra támadó koalíciós erők humanitárius szempontból nem gondolták át megfelelően az offenzívát. Kerem Kinik becslése szerint 100 ezer és 400 ezer közé tehető azoknak a száma, akik a moszuli harcok elől Szíria, az iraki kurd autonóm terület vagy a török-iraki határ felé menekülnek. A várható menekültáradat miatt nemzetközi segélyszervezetek új táborok kialakításán dolgoznak Észak-Irakban. Ezek az új táborok egy héten belül nyílhatnak meg, és összesen 20 ezer családot tudnak majd fogadni. A vörös félhold munkatársa szerint a moszuli harcok elől menekülők problémáját várhatóan még Irak területén rendezni tudják, de szükség esetén Törökország is felkészült menekültek fogadására.