Megnyílt a Martosi Szabadegyetem

A nemzeti integráció lehetőségeit vitatták meg a résztvevők

MH/ MKL – 2014.07.09. 20:36 –

A nemzeti integráció jövőbeli lehetőségeiről, a külhoni magyar közösségek céljairól és a magyar kormány nemzetpolitikájának eddigi eredményeiről beszéltek magyar politikusok a felvidéki magyarság legnagyobb nyári rendezvénye, a Martosi szabadegyetem nyitónapján szerdán.

A Révkomáromhoz közeli Martos Feszty parkjában az immár második alkalommal megrendezett szabadegyetem a Pozsonyi Magyar Galéria kiállításának megnyitásával vette kezdetét. Hommage Esterházy János – Nem lehet helye a lemondásnak címmel a tárlat a galéria Esterházy János festmény- és grafikai gyűjteményének darabjait mutatja be.

A Via Nova Ifjúsági Csoport, a Selye János Egyetem hallgatói önkormányzata és több - részben felvidéki, részben magyarországi, valamint nemzetközi - partnerszervezetük által szervezett, vasárnap befejeződő fesztivál közel száz különböző előadást, kerekasztal-beszélgetést, vitaestet, kiállítást, koncertet és más kulturális programot kínál az érdeklődőknek.

A nyitónapon a Felelősséggel és hűséggel avagy Új lendületben a nemzetpolitika címmel tartott fórumon Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke és Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke beszélgetett a magyar nemzetpolitika aktuális kérdéseiről.

Potápi Árpád János hangsúlyozta: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy sikerüljön mozgósítani mindenkit a magyar kormány és a külhoni magyarság közös céljainak érdekében. Ezen célok sorában említette a külhoni, azon belül a felvidéki magyarság érdekképviselete erejének fokozását is.

Leszögezte, hogy a magyar kormánynak a Felvidéken egy partnere van, és ez a Magyar Közösség Pártja (MKP). Mint mondta: Szlovákiában ma az MKP az a párt, amely "a helyi magyar közösség céljait képviseli." Hozzátette: a Most-Híd szlovák-magyar párt" nem etnikai magyar párt, ugyanakkor azzal is -  "akárcsak a többi szlovák párttal" -  a jó kapcsolat fenntartása a cél, de ez a kapcsolat nem lehet olyan,  mint egy magyar párttal.

Az államtitkár rámutatott: Magyarországon 2010-ben megvalósult a nemzetpolitika újragondolása. "Számos olyan jogszabályt fogadtunk el, amelyek meghatározták a törvényi kereteket a célok továbbviteléhez" - mutatott rá, példaként említve egyebek mellett a nemzeti összetartozás napját, a könnyített honosításról szóló jogszabályt, valamint az új alaptörvényt. Hangsúlyozta: ezeket a törvényeket mindig a külhoni magyarság képviselőivel való egyeztetés után fogadták el, s ezeknek a lépéseknek azóta megvannak az eredményei, sikerei.

Szász Jenő

 

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke hozzászólásában az erdélyi és a felvidéki magyar közösség aktuális helyzetével kapcsolatban azt fejtegette, hogy Szerbia európai integrációjának folyamatában a délvidéki magyarok érdekében minden lehetőséget ki kell használni az ottani magyarság helyzetének javítására, mivel erre az integráció után sokkal kevesebb lehetőség adódik majd. "Sem Pozsony, sem Bukarest, sem Belgrád nem érdekelt abban, hogy a külhoni magyarság jövője biztosítva legyen" - mondta. Hozzátette: a külhoni magyar közösségek helyzetének javításához alapvető változtatásokon keresztül vezet az út. "A nemzet kelméjét újra kell szőni, hogy ez a szövet ismét beboríthassa a Kárpát-medencét" - fogalmazott.

szabadegyetemÉrdeklődők a Nem lehet helye lemondásnak címmel a Pozsonyi Magyar Galéria Esterházy János festmény- és grafikai gyűjteményéből a II. Martosi Szabadegyetem keretében nyílt kiállításon a szlovákiai Martoson - MTI Fotó: Krizsán Csaba

Duray Miklós a fórumon arról beszélt, hogy a rendszerváltozásig a nemzettudat gyengülése volt megfigyelhető, amit olyan sajnálatos, de jellegzetes példák is mutattak, mint az, hogy a felvidéki magyarokat nemzettársaik esetenként csehekként vagy csehszlovákokként említették. Úgy vélte, a rendszerváltozás utáni két évtizedben viszonylag kevés konkrét lépés történt annak érdekében, hogy a nemzeti integráció stratégiai céljait megvalósítsák.

Az integrációra való valós felkészülés első jelei 2010 után mutatkoztak meg - mutatott rá Duray, aki szerint ennek köszönhetően mára sikerült közelebb jutni az integráció céljának eléréséhez. Ennek példájaként egyebek mellett a nemzetpolitikai államtitkárság létrejöttét és a Wekerle-terv alapgondolatának megfogalmazását hozta fel. Ez utóbbi - mondta - a Kárpát-medencét egy gazdasági egységeként fogalmazza meg, ami nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy sikerüljön újrateremteni a szülőföld "megtartó és eltartó szerepét".