Elégedett teljesítményével a vajdasági MNT

Hamarosan lejár a testület mandátuma

MH/MKL – 2014.07.09. 20:12 –

Sikeresnek értékelte négyéves munkáját a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) júliusi ülésén, amely mandátuma lezárásának is tekinthető, annak ellenére, hogy a 35 fős testület az októberi választásokig továbbra is havonta ülésezik.

Korhecz Tamás, az MNT elnöke szerdán Szabadkán kiemelte: az utóbbi 4 évet a stratégiai tervezés és a stratégiai cselekvés jellemezte, most pedig fontos a beszámolás és az elszámolás.

A nemzeti tanácsi választásokat várhatóan augusztusban írják ki, a voksolást pedig októberben tartják.


A vajdasági magyarság országos kisebbségi önkormányzati szerve négy év alatt nyolc, különböző területet érintő fejlesztési stratégiát fogadott el. Ezek az oktatásra, a kultúrára, a hivatalos nyelvhasználatra, a tájékoztatásra, a civil szférára, a felnőttképzésre, a tudományra és a népesedésre vonatkoznak. Munkájukat 160 oldalas beszámolóban összesítették.
Korhecz Tamás az MNT négy évéről a Magyar Szó című újvidéki napilapnak néhány napja úgy nyilatkozott, hogy az utóbbi négy évben a vajdasági magyarság körében, de Szerbiában és a Kárpát-medencében is sokan megismerték tevékenységüket, és már nem keverik össze az MNT-t egyik párttal vagy civil szervezettel sem. "2010 előtt még a magyarság körében is csak alacsony százalékban volt elképzelése az embereknek arról, hogy mi az MNT, mi a szerepe, mi a közjogi státusza. A Kárpát-medencében, valamint a szerb közvéleményben pedig jóformán egyáltalán nem volt erről elképzelés" - fogalmazott a politikus.

Korhecz TamásKorhecz Tamás, az MNT elnöke


A leköszönő kisebbségi nemzeti tanácsok munkájának átláthatóságát is értékelték a napokban. Aleksandar Popov, a Regionalizmus Központ igazgatója ezzel kapcsolatban kifejtette: öt kisebbségi nemzeti tanácsot vizsgáltak, és megállapították, hogy működésükben nagy különbségek tapasztalhatók.
Kiemelte: átláthatóság szempontjából a Magyar Nemzeti Tanács teljesített a legjobban, de "a helyzet sehol sem tökéletes, van még min dolgozni".
Azt vizsgálták - magyarázta -, hogy a kisebbségi önkormányzati szervek működése mennyire nyitott a közvélemény előtt, vagyis hogy nyilvánosak-e az ülések, milyen módon szerezhetnek tudomást a munkáról az adott nemzeti közösséghez tartozók, van-e honlapja a testületnek, az hogyan néz ki, és hogy mennyire átláthatóak a pénzügyeik. Felállítottak egy kritériumrendszert is, amely alapján azt osztályozták, hogy a nemzeti öntudat szempontjából kiemelt jelentőségű területeken - oktatás, tájékoztatás, kultúra, nyelvhasználat - mennyire rendezett, illetve ellenőrizhető a tevékenységük.