„A migránsválság megoldásától függ az EU fennmaradása”

Frontex-vezető: továbbra is nagy a migrációs nyomás

MH/MTI – 2016.08.29. 12:35 –

Az Európai Unió nem tud fejlődni, és a fennmaradása is kétségessé válhat a jövőben, ha nem tudja megoldani a migrációs válságot - jelentette ki Miro Cerar szlovén kormányfő a Delo című szlovén napilapnak adott, hétfőn megjelent interjúban.

Hozzátette: szerinte Angela Merkel német kancellár is megértette, hogy a nyitott kapuk politikája nem jelent megoldást. "Úgy vélem, a német kancellár is kezdi belátni, hogy a problémát hatékonyabban kell kezelni" - hangsúlyozta, hozzáfűzve: ellenkező esetben az EU nem tud fejlődni, mert nem tud koncentrálni és megfelelő válaszokat adni az egyéb kihívásokra. 

Cerar utalt rá, hogy a hétvégén Ausztria, Horvátország, Bulgária és Szlovénia miniszterelnökei találkoztak Angela Merkellel Németországban, a tanácskozás fő témája pedig a hatékony határvédelem volt. "Nem volt nagy különbség aközött, amiről a német kancellár és amiről vendégei beszéltek" - közölte Cerar. A szlovén miniszterelnök úgy értékelte: amennyiben egy nagyobb migrációs hullám újra elárasztaná Európát, az veszélyeztetné a biztonságot, ellehetetlenítené az integrációt, és komolyan veszélybe sodorná az unió fennmaradását. 

Cerar szerint Európának anyagi és más eszközökkel is segítenie kell azokat az országokat, ahol a válságok kialakulnak, hogy az embereknek ne kelljen elhagyniuk otthonaikat. "Csak ez esetben tudnánk biztosítani az EU fejlődését, gazdasági növekedését, valamint állampolgárainak jólétét" - szögezte le. A kormányfő arra is figyelmeztetett, hogy az EU-nak hatékonyan kell ellenőriznie a migrációt, úgy, hogy a valódi menekültek, akik háborús területekről érkeznek, szabályos és rendezett úton juthassanak el Európába. Meg kell akadályozni az illegális migrációs áramlást, és meg kell őrizni a schengeni területet, amely a balkáni migrációs útvonal miatt veszélybe került - részletezte. Kiemelte: Magyarország és Ausztria a leginkább veszélyeztetett ország ezen az útvonalon, ezért "önvédelemből" egyoldalú intézkedésekkel készül egy, a tavalyihoz hasonló újabb migrációs áradatra. 

Szerb szakértő: télen hatezerre nőhet a Szerbiában tartózkodó migránsok száma
Szerbiában jelenleg mintegy négyezer migráns tartózkodik, számuk azonban várhatóan télen sem fogja meghaladni a hatezret - jelentette ki Danijela Popovic Roko menekültügyi szakértő hétfőn a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) reggeli híradójában. A szerbiai menekültügyi főbiztos segédje kiemelte, hogy munkatársai a befogadóközpontok bővítésén dolgoznak, hogy a téli, hideg időszakban minél több migránst el tudjanak helyezni. Danijela Popovic Roko felhívta a figyelmet arra, hogy a menedékkérelmek szempontjából jelentős különbségek vannak a különböző országokból érkezők között, hiszen míg a szíriaiak kérelmei megalapozottak lehetnek, a más országokból érkezőknél bonyolultabb a helyzet. 

Cerar attól tart, hogy egy újabb kezelhetetlen bevándorlási hullám destabilizálhatja a Nyugat-Balkánt. Ezért szerinte továbbra is nyitva kell hagyni a kaput azon országok előtt, amelyek csatlakozni akarnak az EU-hoz, még akkor is, ha ez a folyamat most lelassul, továbbá segíteni kell őket a beáramló tömegek kezelésében. Kulcsfontosságúnak nevezte Törökország szerepét a migrációs hullám ellenőrzésében. Cerar fontosnak tartja az EU külső határainak védelmét és a további együttműködést Törökországgal. "Megoldást kell találni a Törökországgal kötött megállapodás kivitelezésére, akkor is, ha a megállapodás egyes részeit nem lehet azonnal megvalósítani" - húzta alá. Szlovénia nem támogatja a reformokat és az átszervezéseket az EU-ban, mert arra jelenleg nincs szükség, és nincs szükség európai föderációra sem - hangsúlyozta. "Én is több és nem kevesebb Európát akarok, de jelenleg nincs szükség föderációra" - szögezte le Cerar. 

A kormányfő úgy véli, hogy meg kell tartani az EU jelenlegi működési formáját, azokkal a szabályokkal és elvekkel, amelyek be vannak építve a már létező alapdokumentumokba.

Frontex-vezető: Továbbra is nagy migrációs nyomás nehezedik az EU-ra
Továbbra is nagy migrációs nyomás nehezedik az Európai Unióra, és ismét emelkedésnek indulhat az illegális határátlépők száma, ha kudarcba fulladna az EU-Törökország menekültügyi megállapodás - mondta az uniós külső határokon folytatott határigazgatási együttműködésért felelős uniós ügynökség (Frontex) vezérigazgatója egy hétfői német lapinterjúban.
Fabrice Leggeri a Die Welt című lapban az EU-Törökország megállapodás esetleges bukásának lehetséges következményeiről elmondta, hogy valószínűleg emelkedne a Törökországból érkező "irreguláris migránsok" száma és nem lehetne többé visszaszállítani őket a görög szigetekről Törökországba.
Arra a kérdésre, vajon Recep Tayyip Erdogan már most úgy tesz, mintha "zsilipőr" lenne és átküld menekülteket az EU-ba, a francia uniós tisztségviselő azt mondta, hogy nem tapasztalni erre utaló jeleket. Júliusban nagyjából 1800-an keltek át szabálytalanul Görögországba, holott még februárban és márciusban is naponta érkeztek ennyien - tette hozzá. Azt is elmondta, hogy a törökországi puccskísérlet óta ugyan érkezett néhány török állampolgár, de nem érzékelhető "említésre méltó hatás".
Kiemelte, hogy az EU-Törökország megállapodás tavaszi életbe lépése óta Törökország "nagyon jól" együttműködik Görögországgal és az ügynökséggel, és "együtt egyre jobban sikerül már Törökországban ellenőrizni a migrációs áramlásokat".
Arra a kérdésre, előfordulhat-e ismét a tavalyi eset, amikor minden korábbinál többen, egymillióan érkeztek az EU-ba, azt mondta, hogy az EU tanult a 2015-ben történtekből, de "továbbra is roppant nagy a migrációs nyomás", mert Szíriában változatlanul polgárháború van, az Iszlám Állam terrorszervezet Észak-Afrikában is megvetette a lábát és "a szegénység még mindig szorosan a markában tartja a világ számos részét".
A 2015-ös fejleményekkel kapcsolatban arra a kérdésre, vajon "kapuzárási pánikot" váltott-e ki a magyarországi ideiglenes műszaki határzár megépítésének bejelentése, Fabrice Leggeri elmondta: "a migránsok észrevették, hogy gyakorlatilag nyitva állnak az EU kapui, és mivel érezték, hogy ez nem lesz tartós, kihasználták a lehetőséget". Arra a kérdésre nemmel válaszolt, hogy kerítések megállítják-e a menekülteket.
A Frontex vezetője a jelenlegi bulgáriai helyzetről szólva kiemelte, hogy a tagállamoknak a jelenlegi 112 mellé még legkevesebb 100 embert kellene küldeniük a Frontex helyi műveleteinek támogatásához, mert többen kelnek át Görögországból vagy Törökországból Bulgáriába.  Azonban nincs szó akkora számokról, mint tavaly a Nyugat-Balkán esetében, általában véve pedig az tapasztalható, hogy a migrációs áramlások szétágazódnak, mert "a migránsok és az embercsempészek új utakat találnak".
Hangsúlyozta, hogy a Frontex továbbra is sürgeti legális migrációs útvonalak, lehetőségek kialakítását. "A határvédelem és az Európába vezető legális utak nem kizárják, hanem kiegészítik egymást", mert a legális lehetőségek révén csökken a külső határokra nehezedő nyomás.
Arra a kérdésre, hogy mennyi embert kellene befogadnia az EU-nak évente, azt mondta, hogy erről a tagállamoknak kell egyeztetniük az Európai Bizottság bevonásával.
A Líbia, illetve Egyiptom és Olaszország közötti tengeri migrációs útvonal helyzetéről szólva kiemelte, hogy az Olaszországba érkezők száma "elég stabil", az idén eddig csupán 3 százalékkal emelkedett tavalyhoz képest.
Arra a felvetésre, hogy sokan bírálják a Frontexet, mert csupán "komphajózási szolgáltatást" nyújt a térségben, elmondta, hogy most nem lehetséges az embercsempészek elleni küzdelem a partok közelében, mert Líbia túl veszélyes, de a tervek szerint ősztől részt vesznek a líbiai parti őrség munkatársainak kiképzésében.
A Frontex átalakításáról szólva kiemelte: az a legfontosabb, hogy legyen egy állandó operatív egység, amelyhez a tagállamok 1500, napokon belül mozgósítható embert biztosítanak. Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság eredeti javaslata alapján a Frontex akár az adott tagország egyetértése nélkül is részt vehet egy-egy határszakasz igazgatási feladatainak elvégzésében, az ügynökség vezetője elmondta, hogy megtalálták a kellő egyensúlyt: először a Frontex tárgyal az adott nemzeti hatósággal, és ha nem jutnak egyetértésre, az ügyet napirendre veheti az ügynökség igazgatótanácsa, amely megerősítheti a vezérigazgató javaslatát, vagy pedig "politikai döntést" hozhat a tagállami kormányokat képviselő uniós testület, az Európai Unió Tanácsa.

Szymanski: Merkel nyilatkozata a konszenzustól való távolodást jelentheti

Az európai konszenzustól való távolodást jelentheti Angela Merkel német kancellárnak a menekültelosztási kvótát elutasító országokat bíráló nyilatkozata - vélekedett hétfőn a lengyel közszolgálati rádióban Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes. Szymanski egy kérdésre válaszolva kitért Merkel vasárnapi, az ARD televíziónak adott nyilatkozatára, amelyben a német kancellár élesen bírálta azokat az európai országokat, amelyek elzárkóznak muszlim menekültek befogadásától, egyúttal kiállt a menekültek elosztására vonatkozó kvótarendszer mellett is. A lengyel politikus úgy értékelte: amennyiben Merkel vasárnapi sajtónyilatkozata politikai lépéseket vonna maga után, "távolabbra kerülnénk az egyetértéstől ebben az Európai Unió számára kulcsfontosságú kérdésben". A menekültkvótákat elutasító országok esetleges pénzügyi megbüntetése "az európai politikai konfliktushoz vezető legegyenesebb forgatókönyv lenne", s tovább mélyítené a brit népszavazás után az EU-n belül kialakult válságot - mondta Szymanski.

A külügyminiszter-helyettes világosnak és konstruktívnak minősítette a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) álláspontját a migrációs válság kezelését illetően. Mint emlékeztetett, a V4-ek számára elfogadhatatlan az uniós szinten központilag irányított menekültelosztási mechanizmus, mert ez a kérdés nemzeti hatáskörbe tartozik. "A V4-ek meggyőződése az, hogy a migrációs politikát nem lehet a közvélemény ellenére folytatni" - jegyezte meg, utalva a többek között Hollandiában és Németországban is megnyilvánuló bevándorlásellenes hangulatra.

Szymanski hétfőn a lengyel közszolgálati hírtelevíziónak is nyilatkozott, kiemelve a migráció megfékezése érdekében Törökországgal kötött márciusi uniós megállapodás hatékonyságát. "Ez megmutatta, hogy a migrációs hullám azonnal csillapítható" - értékelte, hozzáfűzve, hogy ezzel szemben a menekültelosztás nem jár a kívánt hatással, vagyis nem tartja vissza a menekülthullámot.

Több ezer migránst mentettek ki a Földközi-tengerből
Több ezer migránst mentettek ki hétfőn a Földközi-tengerből az olasz haditengerészet hajói és civil önkéntesek járművei.

A műveletek a líbiai partoktól 21 kilométerre, Szabrátha város térségében zajlottak. A mintegy háromezer migráns húsz kisebb fahajón próbált eljutni Olaszországba.
A videofelvételeken eritreaiak és szomáliaiak láthatók. Közülük többen örömükben a vízbe ugorva igyekeztek minél előbb eljutni a mentőhajókra, míg mások gyereküket óvták, és bevárták, hogy a fedélzetre segítsék őket. 
Afrikaiak tízezrei mellett a szíriai és az afgán polgárháború elől menekülők is gyakran a líbiai útvonalat használják, mert a több évtizeden át uralkodó diktátor, Kadhafi 2011-es halála óta az anarchiába fulladt ország nem ellenőrzi határait, és a törvényes rendet sem lehet fenntartani a rengeteg, nagyobb befolyásért küzdő fegyveres milícia miatt.

Júniusban az Európai Unió előre tolta mentési műveleteit a líbiai partok közelébe, beleértve a líbiai parti őrség kiképzését is. Akit a líbiaiak fognak el a tengeren és visznek vissza, azokat gyakran nyomorúságos körülmények között tartják fogva hivatalos és nem hivatalos börtönökben. Számukat jogvédő csoportok 3500-ra becsülik.