Szijjártó Péter: Nem hátrálunk meg

„Végleg lerakjuk az új külpolitika alapjait, amelynek feladata a gazdasági érdekeink érvényesítése az új világrendben”

Őry Mariann – 2014.10.02. 16:45 –

Jelentős személyi és szerkezeti változtatásokat jelentett be Szijjártó Péter. A tárcavezető szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium reformja Magyarország érdeke.

szijjarto-peterSzíjgyártó István, Magyar Levente, Kohut Balázs, Ésik Róbert és Szijjártó Péter (Fotó: Csudai Sándor)
„Végleg és visszafordíthatatlanul lerakjuk az új magyar külpolitika alapjait, amelynek feladata Magyarország gazdasági érdekeinek lehető legjobb érvényesítése a kialakult új világrendben” – szögezte le szerdai bemutatkozó sajtótájékoztatóján a külgazdasági és külügyminiszter. „Nem fogunk meghátrálni, végigvisszük az átalakítást, mert ez Magyarország érdeke” – nyomatékosította Szijjártó Péter, utalva arra, hogy egy ilyen horderejű átalakítás „komoly érdeksérelmeket okoz”.

Szijjártó korábban a tárca parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese volt, majd átvette annak vezetését, miután Navracsics Tibor az uniós biztosjelöltsége miatt lemondott. Mint bejelentette, megüresedett posztjait Szabó László eddigi külgazdasági és külügyi államtitkár kapta.

A gazdaságközpontú külpolitika jegyében a korábbi gazdaságdiplomáciai helyettes államtitkárságból államtitkárság lesz, amelyet Magyar Levente eddigi helyettes államtitkár vezet. Hozzá fognak tartozni a gazdasági vegyes bizottságok, a határ menti gazdasági együttműködés és a stratégiai partnerségek, továbbá a keleti partnerséggel, a bővítéssel, a vízumpolitikával, a Külügyek Tanácsával és az Általános Ügyek Tanácsával kapcsolatos kérdések (a többi uniós téma a Miniszterelnökséghez került).

A kulturális diplomáciáért felelős államtitkárságon Íjgyártó István (volt moszkvai nagykövet, jelenlegi keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár) veszi át Balatoni Mónika tisztségét. Íjgyártó eddigi tisztségét Balogh Csaba pozsonyi nagykövet veszi át. Változás lesz a közigazgatási államtitkárság élén is, Biró Marcellt Kohut Balázs (eddigi gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár) váltja, az ő feladata lesz a „jelentős leépítés és áramvonalasítás” végrehajtása. Az ennek mértékét firtató újságírói kérdésre Szijjártó nem mondott konkrét létszámot, ám tarthatatlannak nevezte, hogy a tárca kilencszáz fős állományából négyszázan dolgoznak adminisztratív munkakörben.

Altusz Kristóf európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár lesz, ezt a tisztséget eddig Szalay-Bobrovniczky Vince töltötte be, aki uniós ügyekért felelős főosztályvezetőként folytatja. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) élére Ésik Róbert került. Szijjártó üdvözölte, hogy a Nokia Networks üzletágának korábbi magyarországi ügyvezető igazgatója személyében újabb sikeres üzleti szakembert nyert meg a tárca.

Szijjártó jövő csütörtökön hétpárti konzultációt tart a parlamentben képviselettel rendelkező pártokkal, első hivatalos útja pedig jövő kedden Pozsonyba vezet. Kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy ugyan az Egyesült Államok stratégiai szövetséges, Magyarország barátja, és a barátok hangjára illik odafigyelni, de ha minden alapot nélkülöző kijelentések hangzanak el, fel kell szólalni, és ezt megteszik a jövőben is. Mint mondta, október végén Washingtonban tárgyal.


Kampány és lejárató hadjárat

Az új külgazdasági és külügyminiszter a kampánynak tudja be a személye elleni támadásokat. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy törvényesen, széles családi összefogással tudta megvenni a sajtó érdeklődésének középpontjában álló új házát, s már többször elszámolt róla, hogy milyen forrásból. „Nem voltam, nem vagyok, és nem is leszek hajlandó szégyellni magamat azért, mert a szüleim sikeresek, és egy egész élet kőkemény munkájával olyan gazdasági és üzleti teljesítményt értek el, amellyel még az unokáiknak is stabil anyagi hátteret tudnak biztosítani” – szögezte le a tárcavezető. „Nagy baj lenne, ha a huszonegyedik századi Magyarországon bárkinek is azért kellene szégyenkeznie, mert a szülei sikeresek az üzleti életben” – mondta Szijjártó Péter, hozzátéve, akik kétségbe vonják a szülei teljesítményét, nem voltak ott akkor, amikor a testvéreivel a nagyszülőknél töltötték a hétvégét, mert a szüleik dolgoztak, és akkor sem, amikor abban a házban béreltek irodát a szülők, ahol laktak, hogy a gyerekek lefektetése után is vissza tudjanak menni dolgozni. Mint mondta, egy politikusnak szembe kell néznie a lejárató hadjárattal is, a szülei azonban nem politikai szereplők és soha nem is voltak azok, ezért minden ellenük irányuló támadást határozottan visszautasít. A tárcavezető újra elmondta: az ingatlan 167 millió forintos vételárából 68 milliót fedeztek a saját, tízmilliót a felesége megtakarításai, tízmillió forintot kaptak a felesége szüleitől és 79 millió forinttal támogatták a saját szülei. Hangsúlyozta, az ezzel kapcsolatos dokumentumot bármilyen szerv hivatalos eljárásában rendelkezésre bocsátja.


Gazdasági fordulat

Máté T. Gyula

Hihetetlenül hatékony ember – egy külföldi diplomata röviden így jellemezte az új magyar külügyminisztert. Szijjártó Pétertől ezt alighanem politikai ellenfelei, sőt, az utóbbi időben megszaporodott ellenségei sem vitatják el. A külügyi tárca „irányváltásának” – a gazdasági diplomácia előtérbe helyezésének – levezénylése nem taktikai, hanem stratégiai döntés. Sokaknak és sokféle módon nem tetszik. A változások felrúgnak hagyományos érdekkapcsolatokat, beletipornak bürokratikus berögződésekbe. Ugyanakkor tény, hogy mint minden gyökeres változás, ez sem mehet másképpen. A magyar diplomácia sokáig hajlamos volt arra, hogy „ne gondolja túl magát”, egyszerűen csinálja azt, amit az Európai Unió avagy az Amerikai Egyesült Államok tesz. Nem kell önálló magyar álláspontot megfogalmazni – az melós is, meg csak a baj van belőle. Félreértés ne essék, ez nem azt jelenti, hogy ne egyeztessünk szövetségeseinkkel, de minden barátság kétoldalú: ha minket nem sokba vesznek, talán nem kell elvtelenül idomulni. Nyugaton és Keleten a meghatározó országok nagykövetségei már jó ideje a hazai gazdaság jó értelemben vett lobbistái. Párizsban senki sem csattan fel azon, hogy a külügy valamelyik kisebb-nagyobb francia vállalatot segíti külföldön. Budapesten ez sokaknak derogált a Bem téren, nem volt „úri dolog” – maximum ha privátiban, de itt tisztelet a többségi kivételnek. Mostantól a magyar kirendeltségek első számú feladata nemcsak meghirdetve, hanem strukturálisan ellenőrizve is a magyar gazdasági érdekek képviselete és érvényesítése lesz.