Őry MariannEgyedi esetek

Magyarország is Európa, és mi is felelősséggel tartozunk érte

Őry Mariann – 2016.03.30. 03:25 –

Bizonyára hallottak a Slutwalk, azaz ribancfelvonulás nevű kezdeményezésről: sztereotipikus prostituáltaknak öltözött nők vonulnak végig a városon (többnyire Nyugaton), azt üzenve: nem válnak megerőszakolhatóvá attól, hogy így öltöznek. Ízlésen és erkölcsön lehet vitatkozni, mindenesetre performance-uk üzenete az is, hogy a férfiak többsége nem alantas ösztönlény, feltételezhetjük róluk, ha rövid szoknyát veszünk, nem rántják le rólunk, mintha azt hinnék, szabad.

Tudják, mi után nem tartottak ilyet Slutwalkot? Például a kölni szilveszter után. A város polgármesterének még arra a remek tanácsra is is futotta, hogy kartávolság tartására szólítsa fel a nőket a tömegeseményeken. Nem ő volt az első, emlékezetes az a gimnáziumi körlevél is, amelyben a lányokat arra kérték, ne hordjanak kihívó ruhát, tekintettel az intézmény mellé telepített menekültszálló lakóira.
Azt látjuk vajon, hogy a német többségi társadalom tagjait szólítják fel arra, hogy vadidegen emberek szokásaihoz alkalmazkodjanak, valamint tegyenek óvintézkedéseket, mert amíg a nyugati férfiaknak illik tudniuk, hogy a miniszoknya nem nemi erőszakra való bátorítás, addig a „menekülteknek” csak idióta kurzusokon tudják ezt elmagyarázni, de a szabályt betartatni már képtelenek?
A kérdés költői.

A Mitteldeutsche Regiobahn térségi vasútvállalat csak nőknek fenntartott kocsikat vezet be a Lipcse–Chemnitz vonalon. Az egyedülálló női utasok – valamint a velük utazó, maximum tízéves fiúk – élhetnek a lehetőséggel, hogy közvetlenül a kalauz közelében utazzanak. Közben napi rendszerességgel olvassuk a híreket arról, hogyan zaklatnak migránsok nőket és gyerekeket német és osztrák fürdőkben, uszodákban. A Die Welt interjút készített Berthold Schmitt uszodaszövetségi vezetővel, aki elmondta, hogy mi a valódi probléma a migránsokkal. Nem a nemi erőszak, azok „egyszeri esetek”, Einzelfälle, ahogy a polkorrekt németek nevezik a kellemetlen következtetésekhez vezető általános jelenségeket. A valódi baj az, hogy a migránsok nem tudnak úszni. Herr Schmitt hamar lerázta magáról a kínos témát, és az interjú nagy részét az úszásoktatás és nyelvi nehézségek problematikájának szentelte. Csodálatos példái ezek a politikailag korrekt nyugati országok problémakezelésének. Persze, miért is kezelnének a józan ész alapján egy olyan problémát, ami sokak szerint nem is létezik?

Svédországban egy nő tavaly alig akarta feljelenteni az őt megerőszakoló migránst, mert sajnálta a bizonyára sokat szenvedett menekültet, és még a brüsszeli robbantások után is megdöbbentően sok liberális kezdett önostorozásba. Egy svájci zöldpárti politikusnő nagyjából egy órával a támadások után azt írta a Twitterre, hogy ő nem a terrorizmustól vagy az iszlámtól fél, hanem a jobboldali populizmus erősödésétől. Agymenése nagyjából ahhoz a tragikomikus beszélgetéshez hasonlítható, amit egy közismert osztrák liberális újságíró-megmondóember Facebook-profilján olvastam. A kolléga beszámolt, hogy megérkeztek Idomenibe az adománykonzervek, mire egy fiatal aktivista felvetette, hogy milyen már az, hogy Nestlé-konzerveket vittek, persze érti ő, itt mégse lehet elvárni, hogy mindenképpen fairtrade, biokonzerveket vigyenek, de hát mégiscsak.

Természetesen ezt ő a bécsi lakásából írta, nem az idomeni sárban térdig gázolva. A megdöbbentő az, hogy értelmiségi barátai érdemi vitába kezdtek ebben a kérdésben, és nem volt egyetlen ember, aki az összes ismert német káromkodás felsorolásával, csupa nagybetűvel szedve világított volna rá, hogy mihez kezdjen a fiatalember a bicskanyitogatóan életidegen ostobaságával.

A svájci Tagesanzeiger egyik újságírója a minap remekül kielemezte, hogy a brüsszeli terrortámadás után valóban az lehet a jogos benyomásunk, hogy ez bárhol, bárkivel megtörténhet, de igazából azért igen kicsi az esélye. Számításai szerint 2001 óta Nyugat-Európában és Észak-Amerikában körülbelül négyszázötven emberrel végeztek iszlamista öngyilkos merénylők, ami igazán nem sok, ha azt vesszük, hogy csak Németországban minden évben ötszáz emberrel végez félrenyelt halszálka. Szóval semmi ok az aggodalomra, kellemetlen ez az egész, de azért mégse akkora tragédia, csak felfújja a média, a brüsszeli támadás nem is azt mutatja, hogy baj van, hanem hogy nem túl hatékonyak a terroristák Európában.
Sem a nemi erőszak, sem a terrorizmus nem a migránsokkal jelent meg először Európában, ez tény. Szexuális bűnözőből sok van kontinensünkön, ahogy erőszakból is, valamint valóban, terroristából is, hiszen létezik az IRA és az ETA is. Felháborító ostobaság és igazságtalanság ugyanakkor azt állítani Párizs, Brüsszel és Köln után, hogy nem importáltunk új problémákat Európába. Sajnos még innen Budapestről sem tudunk jóízűen nevetni mások ostobaságán.

Magyarország is Európa, és mi is felelősséggel tartozunk érte.

 

Őry Mariann: Egyedi esetekMagyarország is Európa, és mi is felelősséggel tartozunk érte - Bizonyára hallottak a...

Közzétette: Magyar Hírlap – 2016. március 30.