Lesújtanának a választási kamupártokra

Gulyás Gergely: Meg kellene változtatni a külföldön történő szavazás módját

Baranya Róbert – 2016.03.26. 02:02 –

Változhatnak egyes választási eljárási szabályok a következő országgyűlési választás előtt – derült ki egy konferencián, amely a politikai adok-kapoktól sem volt mentes.

konfMolnár Zsolt, Schiffer András, Szigetvári Viktor és Gulyás Gergely (Fotó: Csudai Sándor)
A választási rendszer esetleges reformjáról szervezett konferenciát az Együtt, amelyre a Fidesz, az MSZP és az LMP képviselőit is meghívták. A házigazda részéről felszólaló Szigetvári Viktor szerint több változtatásra is szükség lenne, így a határon túliak szavazategyenlőtlenségének kiküszöbölésére vagy a névjegyzékek tisztázására. Az Együtt elnöke egy arányos képviseleti rendszer bevezetése mellett érvelt, amelyben minden párt annyi mandátumhoz jut, amekkora arányban szavazatokat szerzett.

Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke szerint a hatályos törvény a lehető legjobb, mert megmaradt a rendszer arányossága és a kisebb elmozdulás is leginkább a stabilabb kormányzást segíti elő. Ugyanakkor Gulyás szerint három probléma valóban megoldásra vár. Egyik a külföldön szavazók névjegyzékének hitelessége, amelynek érdekében valamilyen formában meg kellene ismételni az érintettek regisztrációját a választás előtt. A másik kérdés a kampányfinanszírozás, amiről a Fidesz alelnöke felvetette, a kétszázalékos eredményt el nem érő pártokkal – az egyéni jelöltekhez hasonlóan – vissza kellene fizettetni az állami támogatást. A harmadik téma a külföl-dön történő szavazás módjának megváltoztatása lenne, de Gulyás jelezte, ebben a kérdésben az Alkotmánybíróság döntéséig nem lépnének.

Az MSZP-s Molnár Zsolt Európa legrosszabb választási rendszerének nevezte a magyart, és egy tisztán arányos, azaz listás rendszer bevezetését szorgalmazta. Szerinte ennyi választó és ekkora parlament esetében nem indokolt az egyéni választókörzeteket fenntartani. Schiffer András, az LMP társelnöke a Fideszt és az MSZP-t is köpönyegforgatónak nevezte, mi-után a szerinte teljesen értelmetlen kisebb parlamentet ugyan a Fidesz valósította meg, de először Gyurcsány Ferenc javasolta az MSZP elnökeként. Schiffer elmondta, hogy megtartaná a vegyes rendszert, de mindenképpen rendezné a pártfinanszírozást.
A választási rendszer hibáit arra vezette vissza, hogy a kétszáz tagú parlament ötletéhez igazították a választási szabályokat, azaz „a gombhoz varrták a kabátot”.

Schiffer és Molnár ezek után elszakadt a témától és különcsatába kezdett. Először azon vesztek össze, hogy kinek lenne jobb a bejutási küszöb lejjebb szállítása, majd az NVI-botrány kapcsán vádolták egymást azzal, hogy a másikuk jobban védi a Fideszt. Schiffernél az is kiverte a biztosítékot, hogy Molnár felvetette a második kamara lehetőségét, amelyet az LMP elnöke elképzelhetetlennek tart. Gulyás azt vetette Molnár szemére, hogy ha a magyar rendszer a legrosszabb, akkor ezek szerint az MSZP-s képviselő a brit, tisztán többségi rendszert jobbnak tartja a hazainál, miközben a listás mellett érvel.

Komolyabb szakmai vita végül abban a kérdésben alakult ki, hogy a magyarországi lakhellyel rendelkező, de életvitelszerűen külföldön tartózkodó állampolgárok is szavazhassanak-e levélben, ahogy a külhoni magyarok. A jelenlegi szabályok szerint ők csak a külképviseleteken, személyesen adhatják le voksaikat. Az ellenzéki képviselők szerint nem kellene különbséget tenni a két csoport között, és a külföldön dolgozóknak is meg kellene adni a lehetőséget a levélben szavazásra.

A konferencia első szakaszában kifejtette véleményét Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke is, aki emlékeztetett, hogy hosszú ideje sikertelenül próbálják az Országgyűlés elé juttatni javaslataikat. Az NVI vezetője jelezte, hogy már kezdeményezte a határon túl élők ciklusonkénti regisztrációját, a külföldön dolgozóknál a levélben történő szavazás biztosítását, a nemek teljes egyenjogúságát kifejező pártlistákat, továbbá a két százalékot el nem érő pártok esetében az állami támogatás visszafizettetését. Pálffy ezzel együtt komoly félelmének adott hangot, hogy a kormányoldal és az ellenzék nem tud majd egyezségre jutni, pedig a változásra minél előbb szükség lenne.