A védelemé volt a szó a Portik-perben

A tanúvallomások ellentmondásaira alapozták érvelésüket az ügyvédek a kilencvenes évek leszámolásai miatt indított eljárásban

Csibra Tibor – 2016.03.26. 00:43 –

Mind a négy vádlott védője felmentésre tett javaslatot tegnapi perbeszédében a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság, valamint az Aranykéz utcai robbantás ügyében, a jogászok bűncselekmény, illetve bizonyítottság hiányára hivatkoztak. A leszámolások ügyeiben még ebben a hónapban dönthet a Fővárosi Törvényszék.

Bűncselekmény, illetve bizonyítottság hiányára hivatkozva mind a négy vádlott felmentésére tettek javaslatot tegnapi perbeszédeikben a Fővárosi Törvényszéken a védők a Fenyő János médiamágnás 1996-os meggyilkolása, az ugyanabban az esztendőben elkövetett, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás, valamint a Cinóberként ismert néhai futtató, Domák Ferenc lelövése miatt indított összevont büntetőperben. Mint arról beszámoltunk, a Fővárosi Főügyészség képviselője hétfőn az ügyek két érintettje, a mindháromban a bérgyilkosnak tartott Jozef Rohác és az utóbbi két bűncselekmény vélt felbujtója, a kilencvenes évek olajügyeinek egyik kulcsfigurája, Portik Tamás esetében életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabására tett indítványt a bíróságnak. A vádhatóság bizonyítottnak találta, hogy a Fenyő-ügy kivételével Portikék állnak a leszámolások mögött, az ügyész ezt a terhelő tanúk vallomásaival igyekezett alátámasztani. E vallomások döntően a kilencvenes évek alvilágának egykori prominenseitől származnak, és nemcsak egymásnak, hanem önmaguknak is számos ponton súlyosan ellentmondanak. A monstre per bizonyítási szakaszában nem egyszer maguk a tanúk szólták el magukat, hogy elmondásaikat a nyomozóhatóságok verzióihoz igazították, hogy a saját büntetőügyeikben kedvezményeket kapjanak. Fülöp Tamás, Jozef Rohác védője tegnapi perbeszédében pontokba szedve igyekezett feltárni a tanúk sokszor szürreálisnak tűnő állításait, és megpróbálta feltárni azok hátterét is. Rohác ügyeiben az egyetlen tárgyi bizonyíték egy hajszál, amelyet a Fenyő-gyilkosság helyszínén találtak egy sapkában. A hosszú évekig nem vizsgált ruhaneműben később más emberek DNS-ét is megtalálták a szakemberek, de őket nem sikerült azonosítani. Mivel a Fenyő-ügy felbujtóinak ügyét elkülönítették, majd a vizsgálatot már meg is szüntették, Rohác következetes tagadásával együtt nehéz lenne megalapozni egy elmarasztaló ítéletet az indíték hiányában.

Ugyancsak a tanúvallomások tarthatatlan állításaira hívta fel a figyelmet perbeszédében Portik védője, Szikinger István, aki kiemelte a vallomások azon részleteit, amelyek szerint a volt olajos az Aranykéz utcai robbantás előtt a fél magyarországi alvilággal közölte, hogy leszámol a merénylet vélt célpontjával, az olajügyekben a rendőrségnek súgó Boros Tamással. Portikot az ügyben elfogulatlan ismerői az indokoltnál is óvatosabb emberként jellemezték, aki legszűkebb bizalmi körén kívül senkivel nem beszélt az üzleti és egyéb ügyeiről. Utóbbiak egyike, a Portikkal az egykor Energol nevű cég vezetőségében szerepelt F. Attila, aki a vádirat szerint a Cinóber-gyilkosság másik felbujtója volt. Az ügyészség szerint a konfliktus alapja Domák Ferenc meg nem adott tartozása volt. A vádlott védője, Parti Ágnes perbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a piti bűnöző Cinóber nem lehetett abban a helyzetben, hogy Portikékkal üzleteljen, pláne, hogy ellenszegüljön nekik.

Ugyancsak védence ártatlanságát hangoztatta Ladislav T. védője, Kalló Péter is. A szlovák vádlott az ügyészség szerint Rohác bűntársa volt Fenyő János megölésében, de szerepét ezenkívül még a vádirat sem részletezi.

A perben e hónapban hirdet ítéletet a Fővárosi Törvényszék.