Megcélozza a dobogót a riói olimpián is

Atlétika. A formaidőzítés bajnoka is a súlylökő Márton Anita, aki sorozatosan a világversenyeken éri el a legjobb eredményét

Burkovits Ferenc – 2016.03.23. 00:51 –

Hazaérkezett a portlandi fedett pályás világbajnokságról a súlylökő Márton Anita, aki remek országos csúccsal ezüstérmet nyert. A Békéscsabai AC versenyzőjének sok pihenője nem lesz, mert vasárnap kéthetes portugáliai edzőtáborba utazik. Az amerikai élményeiről is kérdeztük Márton Anitát.

Márton Anita 20160323Márton Anita fedett pályás idénye remekül sikerült (Fotó: Reuters - Mike Blake)

– Az amerikai rendezők egy nagy show-műsorhoz hasonlóan rendezték meg a világbajnokságot. Önnek tetszett ez a lebonyolítás?

– Tényleg fergeteges show-t varázsoltak a rendezők a pályára. Már a bemutatásnál egy nagy függöny mögül léptünk a közönség elé, füstgépek működtek, szóval volt minden, ami egy gálaelőadáshoz szükséges. A verseny során is ránk fókuszálódott a szurkolók figyelme, így mondhatom, hogy picit szokatlan volt, de ugyanakkor magával ragadó is.

– Ezüstérmet szerzett, mégpedig úgy, hogy az új-zélandi olim­piai bajnok Valerie Adamst is legyőzte. De milyen volt a verseny belülről?

– Szerencsére sorozatról sorozatra folyamatosan javítottam az eredményeimen. Lassan én is kezdem elhinni, hogy fokozatosan javítok, s a legutolsó sorozatban lököm legmesszebbre a golyót. Nagyon megörültem, amikor megjelent a kijelzőn a 19,33 méter, amely csúcsjavítást jelentett, s át is vettem a vezetést.

– Csalódott volt, hogy végül második lett?

– Nem, nagyon örültem az ezüstéremnek. Úgy utaztam Portlandbe, hogy szeretnék valamilyen érmet hazahozni. Persze jobb lett volna, ha még fényesebb sikerül, mint az ezüst, de nem vagyok telhetetlen. El kell ismerni, hogy az amerikai Michelle Carter, aki legyőzött, szabad téren is többször túldobta a húsz métert. Nem volt más hátra, mint hogy sportszerűen gratuláljak neki. És még keményebben edzeni, hogy én is stabil húszméteres dobó legyek.

– Szegeden él és ott is edz, de a Békéscsabai Atlétikai Klub színeiben versenyez. Szeged városának nem ér meg egy olimpiai éremesélyes versenyzőt támogatni?

– Ezt talán a város vezetőitől kellene megkérdezni. Az tény, hogy Szegedtől eddig nem kaptam semmilyen támogatást, és ezért kerültem Békéscsabára, ahol egyébként nagyon jól érzem magam és a csabai egyesületben, mondhatom, hogy befogadtak. Tőlük mindent megkapok, amire szükségem van.

– Ennek ellenére a körülmények nem ideálisak, mert úgy tudjuk, hogy fűtetlen teremben kell edzenie. Már megcsinálták a fűtést?

– Még nem, de folyamatban van a fűtés beszerelése abba a szegedi terembe, ahol télen edzek. Így minden reményem megvan arra, hogy a következő télen már nem jéghideg teremben kell edzenem. Köszönet ezért a békéscsabaiaknak és a szövetség segítségének.

– Most jöhet a megérdemelt pihenő?

– Néhány napig akklimatizálódom, majd vasárnap Portugáliába utazunk kéthetes edzőtáborba. Rió előtt azért szerencsére még lesz néhány Gyémánt Liga-verseny, és az olimpia előtt szeretnék elindulni az amsterdami Eb-n, amelyen lemérhetem, hogy hol állok a felkészülésben.

– Ilyen jó idénykezdés után mire számíthat a riói olimpián ?

– Az élmezőny nagyon erős, s az olimpián húsz méteren felüli eredmény is kellhet az éremhez. A szabadtéri csúcsom 19,43 méter. Az elkövetkező hónapokban azért dolgozunk edzőmmel Eperjesi Lászlóval, hogy a rekordomat megjavítsam Rióban. Aztán majd kiderül, hogy ez mire lesz elég.