Nem volt homogén anyagú a kolontári gát a szakértő szerint

„Töviről hegyire kell vizsgálni a felépítményt”

Bán Károly – 2016.03.17. 02:02 –

Lesz folytatása a gátcsúszás ügyének, kiderült, nem homogén földgátként építették a kolontári vörösiszap-tároló gátját, agyagréteg is keveredett a kohósalak közé – mondta lapunknak Pálos László igazságügyi szakértő.
A minta keresztszelvény megcáfolhatatlan tényként bizonyítja a kolontári gát valós méretét, az alultervezés tényét, aminek következményeként a szükségesnél egyharmaddal kevesebb földtömeget építettek be a Mal Zrt. vörösiszap-tárolója gátkoronájába – írta a Legfőbb Ügyészségnek megküldött szakértői véleményében Pálos László erdőmérnök, igazságügyi szakértő. Pálos ennek alapján azt állítja, nem az altalaj a „felelőse” a 2010-ben történt kolontári tragédiának, mint ahogy azt a büntetőügy tizenöt vádlottjával szemben folytatott eljárásban az elsőfokú ítélet megállapította, s még nem jogerősen a vádlottak mindegyikét felmentette.

Lesz folytatása a gátcsúszás ügyének, kiderült, hogy nem homogén földgátként építették meg a kolontári vörösiszap-tároló gátját, agyagréteg is keveredett a kohósalak közé. Nem az altalajba, hanem a felépítménybe – közölte lapunkkal az igazságügyi szakértő, aki úgy véli, hogy ez a körülmény is alátámasztja annak fontosságát, hogy az agrárgazdasági igazságügyi szakértői testület vizsgálja meg a gátat. Ahogyan Pálos fogalmazott, „töviről hegyire”. „Ebben az ügyben ugyanis – tette hozzá – már huszonnégy szakértő szólalt meg, olyan súlyú kérdésről van szó, amelyben az eltérő vélemények közti vitát egyetemi tanárok grémiumának kell eldöntenie.”

Pálos László szerint tisztázni szükséges annak okát is, hogy mi okozta a tárolóban lévő és kiömlő iszapzagy maró, égető, lúgos kémhatását, a rendkívül magas pH-értéket. Már korábban is felvetődött, hogy a X. tárolóban nem csupán vörösiszapot tároltak, ám míg korábban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a vörösiszap 11-12 pH-értékét mérte Kolontáron, addig 2010. október 7-én – három nappal a tragédia után – a Torna-patak vizében 13,5 pH-szintet, rendkívül magas értéket rögzítettek. Pálos szerint egyelőre még költői az a kérdés is, hogy a bekövetkezett természetkárosítás és a tárolóban lévő magas pH-értékű lúg között mi az összefüggés. Vegyészek szerint a timföldgyártás során használt lúgos technológia nem indokolja ezt a magas pH-értéket – mondta Pálos.

A Legfőbb Ügyészség lapunk kérdésére azt mondta, még vizsgálják a szakértő beadványát. A büntetőperben a Budapesti Műszaki Egyetemről kirendelt két szakértő véleményét elfogultság miatt kirekesztette a Veszprémi Törvényszék bírája.