Holnaptól zsákban érkezik a meleg

Régi hagyomány: Sándor napján zabot vetnek, József napján sípokat kapnak a madarak, Benedekkor zsírt és fokhagymát szentelnek

Zsigmond Lilian – 2016.03.17. 01:16 –

A hosszú, sötét hónapok után március közepén három nevezetes névnappal, Sándor, József, Benedekkel beköszönt a várva várt tavasz. A napéjegyenlőséghez, a megújulás időszakához sok népi hiedelem kötődik.
Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget, szól az országszerte ismert időjárásjósló mondás. A tavaszhozó hármast március 18., 19., 21- én ünnepeljük, névnapjukhoz számos népszokás, mondóka és vers fűződik. Közülük időrendben Sándor napja az első, amely egyben a legelső meleghozó nap. Bizonyos vidékeken ekkor vetették el a zabot, az árpát, valamint a fehér babot a jó termés reményében.

A három jeles nap közül mégis a március 19-re eső József napja a leggazdagabb szokásokban és hiedelmekben. Az ő napjához kötődik ugyanis az időjárás, a természet- és a haláljóslás is.

Egy tizenkilencedik századi szokásgyűjtemény szerint a bukovinai magyarok körében ez volt a tavasz első napja, amelyet munkatilalommal ünnepeltek meg. Szlavóniában úgy tartották, hogy József-napkor mindenkinek meg kell fürdenie és tiszta fehérneműt vennie. Dunaszerdahelyen József napja az iparosok ünnepe volt, és céhes zászlóikkal vonultak a templomba. Népi tapasztalat szerint ugyancsak ezen a napon érkeznek a fecskék. József napján szólalnak meg a madarak, mert a hiedelem szerint Szent József kiosztja nekik a sípokat. Sok helyen ekkor hajtották ki először a marhákat a legelőre, és ekkor engedték ki a méheket. Ekkor ültetik a fokhagymát, a krumplit és a kaprot. Az Alföldön úgy tartották, hogy ha ekkor szivárvány húzódik végig az égen, akkor a széles sárga sáv jó búzatermést, a vastag piros sáv bő bortermést ígér. Az Ipoly menti falvakban a József-napi rossz idő sok halottat jelentett az adott esztendőben. A Mura-vidéken úgy vélték, amilyen az idő József-napkor, olyan lesz a júniusi Péter Pálkor, a szénahordás időszakában.

Benedek napja a tavasz első hivatalos napja, ekkor zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak. Ünnepén a Nap erőre kap, diadalútját kezdi el. A tavaszi napéjegyenlőség ideje ez, amikor is egyforma hosszúak a nappalok és az éjszakák. A földben feszül már minden csíramagzat, s a rügyek is pattanni készülnek.

A szorosan a mezőgazdasági munkálatokhoz kötődő népszokások ma már kevéssé élnek ugyan a gyakorlatban, a tavaszvárás a versekben máig él. Sándor napján megszakad a tél, József napján eltűnik a szél, zsákban Benedek hoz majd meleget, nincs több fázás, boldog, aki él – írja Weöres Sándor Tavaszköszöntő című versében.