„Félúton találkozhatunk a Nyugattal”

Hétértékelő. Kiszelly: Jól tette Áder, hogy vétót emelt a jegybanki törvényre

Kacsoh Dániel – 2016.03.14. 03:28 –

Orbán Viktor kormányfő betelepítést elutasító álláspontja népszerű az euró­pai társadalmakban – hangsúlyozta lapunknak nyilatkozva Kiszelly Zoltán politológus.
Miután a balkáni útvonal lezárult, egyik érintett ország sem akarja, hogy menekülttáborrá váljon, illetve hogy ott torlódjon fel a mostani áradat. Ebbe a logikába illik a magyar kormány előrelátó intézkedése is a migrációs válsághelyzet kihirdetéséről – magyarázta lapunknak nyilatkozva Kiszelly Zoltán politológus. Kifejtette, mivel új útvonalak alakulhatnak ki, védekezni kell. A magyarok életét mindenesetre nem érinti ez a kérdés, a kabinet célja, hogy ez így is maradjon, ezért döntött a megelőző lépés mellett.

A szakértő szerint hasonló volt a helyzet a déli határzár előkészítése előtti időszakban is, és vélhetően ebben az esetben is kommunikálhatja majd utólag a kormány, hogy igaza lett, jól készült fel a várható eseményekre. Az ellenzéki kritikák, illetve az intézkedés szükségességét firtató vélemények kapcsán megjegyezte, ez még korántsem a betelepítési kvóták elleni népszavazás kampánya, arra vélhetően majd csak az ősszel kerülhet sor, hanem valóban egy megfontolt válasz a kialakult helyzetre. Egyúttal egy előkészítő lépésről van szó, hogy amikor tényleg gyorsan kell reagálni, ne legyen már jogi akadály.

Az uniós csúcs kapcsán a politológus rámutatott, az Európai Unió csupán az eredmények felét hangoztatja, azt, hogy a határ védelmét elsőrendű feladatként ismerték el. Csakhogy Brüsszel szándékai szerint az illegális migráció helyét átvenné az ellenőrzött és ütemezett betelepítés. Az EU, illetve Angela Merkel német kancellár ezt erőlteti, amire azonban Orbán Viktor határozott nemet mondott. Berlin még az idén le akarja tudni a legújabb kvótaterv elfogadását, annak ellenére, hogy szemben az alkudozásra hajló politikusokkal, az európai népek nem ezt akarják. Így Orbán álláspontja népszerű, és lehetnek szövetségesei is, ilyen a visegrádi négyek csoportja. Visszatérve a referendumra: ez továbbra is pozitív minta lehet, mert az az üzenete, hogy nálunk ilyen fontos kérdésben véleményt formálhat a társadalom – míg például Németországban ez elképzelhetetlen.

Ami a Magyar Nemzeti Bankot, illetve a postát érintő, nagy felzúdulást kiváltó törvények államfői vétóját illeti, Kiszelly kiemelte: Áder János jó döntést hozott, hogy az Alkotmánybíróságra utalta az ügyet, ahol valószínű, hogy „elhasalnak” a jogszabályok. A visszamenőleges hatályú jogalkotás ugyanis megengedhetetlen egy demokráciában, ahogy – jegyezte meg – a jegybanki alapítványok által kezelt összegek is nyilván közpénzt jelentenek. A történtek kormánypárti olvasata azonban az lehet, hogy hazánkban működik a demokrácia.

Orbán Viktor gazdaságot érintő bejelentései kapcsán kiemelte, a cafetéria-rendszer tervezett átszabása illeszkedik a kormányzati politikába, amely a fogyasztást terhelné inkább adóval, mintsem a jövedelmeket. Kétségtelen, hogy a változásnak komoly hatása lehet az utalványos szisztémához „hozzászokott” struktúrákra, különösen is a belföldi turizmus szereplőire. Az jó dolog lehet, ha az embereknek nő a szabadon elkölthető jövedelmük, vetette fel a szakértő.

Az uniós források felpörgetéséről szólva hangsúlyozta, bár hazánk igen lentről tart felfelé, eközben a Nyugat igenis hanyatlik. Ha az adottságainkat és a rendelkezésre álló támogatásokat jól használjuk fel, „valahol félúton majd találkozhatunk”. Ez most mindenképp egy felzárkózási, növekedési időszak, amelyet a kormány is komolyan vesz.