Drámai mértékben nő az Alzheimer-kórosok száma az országban

Szakszerű segítségre szorulnak a hozzátartozók is, hiszen hatalmas anyagi, fizikai, lelki teher nehezedik az egész családra

G. Juhász Judit – 2016.03.12. 01:12 –

Mihamarabb lépnünk kell, hiszen néhány év múlva drámaian megemelkedik az alzheimeres betegek száma, a kór ma legkevesebb hatszázezer embert érint közvetlenül. A betegség kihívások elé állítja a szociális szakmát és az egészségügyet.

A demencia a gondolkodás, az érzelmek és a társas képességek hanyatlását jelenti. Öt esztendő múlva látványosan megnő, tíz-húsz év múlva pedig megduplázódik az Alzheimer-kórban szenvedő betegek száma Magyarországon – mondta lapunknak Menyhárt Miklós bőnyi háziorvos, sebész. Az Egészségügyi Világszervezet népbetegséggé nyilvánította az Alzheimer-kórt, amely miatt a fejlett nyugati országokban a 65 év felettiek több mint tíz, a 85 évesnél idősebbek több mint negyven százaléka szorul ellátásra. A pszichiátriai és neurológiai eredetű betegség memóriagondokat, gondolkodás- és viselkedészavart okoz. Gyógyítani nem lehet, de a lefolyása lassítható, a súlyos állapot nyolc-tíz év után alakul ki.

Menyhárt Miklós Franciaországban szerzett másoddiplomát, az Alzheimer-kór diagnosztizálásában képezte magát, és kórházi Alzheimer-osztályt vezetett. Lapunknak beszélt arról, hogy Franciaországban 1990 óta működnek a lakosság tájékoztatását célzó programok, ezeknek köszönhetően gyökeresen átalakult a lakosság és az orvosok viszonyulása az ilyen betegekhez. A speciális intézményekben már nem csak a betegek, a hozzátartozók is segítséget kapnak.

Magyarországon nincsenek pontos adatok arról, hányan szenvednek a demenciával járó Alzheimer-kórban, és a diagnosztika sem megfelelő, pedig fontos lenne elkülöníteni a demencia egyéb formáitól – folytatta a szakember. Hozzáfűzte: becslések alapján két-háromszázezerre teszik a magyarországi alzheimeresek számát, ez azt jelenti, hogy a betegség legkevesebb hatszázezer embert érint közvetlenül, ráadásul rengeteg lehet a diagnosztizálatlan beteg is.

A szakember úgy látja, a betegséget övező tabuk már kezdenek leomlani, de a kérdést még nem kezelik a súlyának megfelelően. Pedig a demencia és az Alzheimer-kór nemcsak a beteg gondja, hanem az orvosé és a családé is: a beteg folyamatos segítségre és felügyeletre szorul, ellátásához speciá-lis és komplex szociális-egészségügyi ellátásra van szükség. Menyhárt Miklós beszámolója szerint támogatásra szorulnak az ilyen betegeket ápoló szakemberek és a hozzátartozók is, hiszen hatalmas anyagi, fizikai, lelki teher nehezedik rájuk, átalakul a család működése, az eddigi szerepek megváltoznak, és krízist élnek át. Segítségre van szükségük ahhoz, hogy megértsék és feldolgozzák a helyzetet, amely az egész addigi életüket gyökeresen felforgatja.

A Magyar Katolikus Szeretetszolgálat komoly erőfeszítéseket tett az érintettek támogatása érdekében, és elindította az Inda lakossági demenciaprogramot. Két évvel ezelőtt – külföldi mintára – Győrben létrehozták az első Alzheimer-kávézót, mostanra harmincegynéhány ilyen klub működik az országban, a legutóbbi március elején nyílt Nyergesújfalun – mesélte az orvos. Mint mondta, az Alzheimer-kávézókban a hozzátartozók ledobhatják az „elmebeteg” stigmát, megbeszélhetik gondjaikat, átadhatják egymásnak tapasztalataikat.

A szeretetszolgálat programot indított a szociális ellátásban és az egészségügyben dolgozók számára az ellátáshoz szükséges technikai, érzelmi feltételekről. Menyhárt hangsúlyozta, ismerni kell a demenciát, mert egészségügyi, szociális szempontból más ellátásra van szükség, mint egy „szokványos” beteg ember esetében.


Világtalálkozóra készülnek

Április 21. és 24. között a Budapesti Kongresszusi Központban tartják a 31. Nemzetközi Alzheimer Konferenciát, a terület egyik legfontosabb eseményét, amelyre hatvan országból ezernél több érkezőt várnak. A résztvevők a demenciakutatás legfrissebb híreibe és az ápolás legújabb módozataiba nyerhetnek bepillantást. A rendezvény lehetőség a demenciával élők számára is arra, hogy hallassák a hangjukat.