Megelőző intézkedés a válsághelyzet

Legalább tizenöt naponként tájékoztatást kell adnia az országos rendőrfőkapitánynak és a menekültügyi hatóság vezetőjének

Baranya Róbert – 2016.03.11. 01:18 –

A balkáni térségben feltorlódott több tízezres migránstömeg kapcsán keletkezett veszély indokolja a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetését – indokolta a fideszes Németh Szilárd a kormány lépését, amelyre az Alapjogokért Központ elemzése szerint is lehetősége van a kabinetnek.

déli határzár 20160311Bővülő hatáskörök. Magyar katonák a déli határzárnál (Fotó: Csudai Sándor)

A kormány megelőző lépésként rendelte el a migrációs válsághelyzetet, mert nem lehet tudni, hogy a nyugat-balkáni útvonalon feltorlódott emberek tömege merre próbál utat találni magának Európa irányába – közölte Németh Szilárd, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke az M1 csatornán. Hozzátette, tapasztalataik szerint egyre többen próbálnak a kerítésen át vagy vonaton utazva átlépni Magyarországra, és vannak, akiket már az ország belsejében fognak el. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetéséről szóló kormányrendelet tegnap jelent meg a Magyar Közlönyben. A rendelet szerint a válsághelyzet szeptember 9-ig lehet érvényben, de az országos rendőrfőkapitánynak és a menekültügyi hatóság vezetőjének legalább tizenöt naponként tájékoztatnia kell az idegenrendészetért és menekültügyért felelős minisztert a válsághelyzet elrendelését megalapozó feltételek fennállásáról.

Az Alapjogokért Központ is arra jutott, tekintve a balkáni térségben feltorlódott több tízezres migránstömeget, melynek nyilvánvaló célja, hogy Magyarországon keresztül is Nyugat-Európa irányába induljon el, vélhető, hogy az új intézkedést is igazolni fogja az idő és a valóság. Pontosan ez a potenciális veszély szolgál alapul arra, hogy a kormány kihirdethesse a fenti válsághelyzetet, a törvény szerint ugyanis erre bármilyen olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény esetén is lehetőség van, amely közbiztonságot vagy közrendet veszélyeztetheti – hívták fel elemzésükben a figyelmet. Kifejtették: a válsághelyzet leglényegesebb következménye, hogy a honvédelmi és rendvédelmi szervek hatáskörei bővülnek, azonban az a magyar állampolgárok hétköznapi életére komolyabb hatással nincs. Emlékeztetnek, hogy a migrációs hullám kezelésére bevezetett korábbi intézkedéseket is számos kritika érte, de később a határzárról vagy a gyorsított eljárásokról is bebizonyosodott, hogy szükséges és hatékony lépések voltak.

Az ellenzék bírálta a válsághelyzet kihirdetését. Az MSZP a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának összehívását kezdeményezte, mondván, a minisztériumoknak számot kell adniuk arról, hogy milyen indokok alapján döntött a kormány a válsághelyzet kihirdetéséről. Arra is választ várnak, milyen rendkívüli intézkedések bevezetését tervezi még a kormány.


Még az idén erősítenek a külképviseleteken

Csaknem hárommilliárd forintos keretet biztosít a tömeges migrációval és terrorfenyegetettséggel összefüggésben Magyarország veszélyeztetett külképviseletei biztonságának megerősítéséhez a kormány. Az erről szóló határozat szerint a támogatást az infokommunikációs biztonság fejlesztésére, a stabil és a helyi szolgáltatótól független műholdas összeköttetés biztosításához szükséges intézkedésekre is lehet fordítani. A Magyar Közlönyben megjelent intézkedés kimondja, erre a kialakult és vélhetően hosszabb távon fennálló tömeges migrációs helyzet, romló közbiztonsági és terrorfenyegetettségi kockázatok miatt van szükség. A kormány mindezekkel együtt felkéri a nemzetgazdasági minisztert, hogy az intézkedésekhez az idén gondoskodjon 2,9 milliárd forint fejlesztési forrás biztosításáról. A kabinet döntése értelmében 2017-2020-ig ezekre a feladatokra 2 milliárd 224 millió 593 ezer forint áll majd rendelkezésre. Az összegből 2017-re csaknem 1,8 milliárd, 2018-ól 2020-ig pedig évente valamivel több mint 130 millió forint jut - részletezi a dokumentum. A határozat a kihirdetés napján azonnal életbe lép.