Fokozatosan emelkedő nemzetközi tartalékok

Az ország sérülékenységének mérséklése érdekében kiemelten fontos a külső adósság belföldi finanszírozásának az erősítése

Horváth Éva – 2016.03.08. 03:51 –

Magyarország nemzetközi tartalékai 447 millió euróval, 31,715 milliárd euróra emelkedtek a januári 31,273 milliárd euróról. A nemzetközi tartalékok február végi állománya 4,692 milliárd euróval alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál.

9oIdén ismét emelkedni kezdtek az ország nemzetközi tartalékai. Az állomány összességében 31,715 mil­liárd euróra rúgott a múlt hónap végén, az idei növekedéssel azonban még nem érte el a tavaly novemberi szintet – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján tegnap közzétett legfrissebb adatokból. A múlt évben a tartalékok állományában bekövetkezett folyamatos emelkedés ugyanis 2015 decemberében megfordult, és az állomány az esztendő utolsó hónapjában 2,818 milliárd euróval csökkent.

A három hónappal ezelőtt bekövetkezett változást az MNB azzal magyarázta, hogy az Államadósság-kezelő-központ (ÁKK) és a Magyar Államkincstár (MÁK) devizaműveleteihez csaknem 1,6 milliárd euróra volt szükség. Ebből majd egymil­liárd euró a prémium euró államkötvények (pemák) lejáratához, a fennmaradó rész pedig az ÁKK jegybanknál vezetett számláján a keresztárfolya­mok mozgásához kötődött. Ezen kívül az MNB lakossági devizahitelek forintosításához kötődő devizaswap ügyleteinek lejáratai csaknem kétszázmillió euróval, míg az egyhetes devizalikviditást nyújtó jegybanki swapügyletek majdnem ötszázmillió euróval apasztották a devizatartalékot – emlékezetett a távirati iroda az MNB korábbi magyarázatára. Hozzátették, hogy a felsoroltak mellett, kisebb mértékben egyéb tényezők, mint a devizatartalék keresztárfolyam-változásokból eredő átértékelődése és a devizakamat fizetések is lejebb faragták a tartalékokat. A nemzetközi tartalékok február végi állománya így 4,692 milliárd euróval alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál.

Az MNB 2014 óta a külső sérülékenység megítélésének javítása érdekében számos lépést tett, amelyekből eleve következett a devizatartalék szintjének, egyúttal a tartalékolás költségeinek csökkentése. Ezek között a két legfontosabb a külső adósság belföldi finanszírozásának erősítése és a jelzáloghitelek forintosítása volt. Az előbbivel az államháztartásnak, utóbbival pedig a bankszektornak segítette elő, hogy a finanszírozás egyre inkább hazai forrásokra támaszkodhasson.