Róma erős és közös menekültügyi és visszatoloncolási rendszert javasol

A NATO kiszélesíti a görög és török partok közelében indított tengeri műveletet

MH/MTI – 2016.03.06. 10:18 –

Erős és közösen kezelt európai menekültügyi és visszatoloncolási rendszert javasolt Angelino Alfano olasz belügyminiszter olasz sajtóértesülések szerint abban a levélben, amelyet német kollégájával, Thomas de Maiziere-rel az Európai Bizottságnak írt a migrációs válság megoldásáról. 

Angelino Alfano és Thomas de Maiziere a levelet Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság alelnökének és Dimitrisz Avramopulosz migrációs és belügyi biztosnak címezte. 

A közös olasz-német levél tartalmát nem hozták nyilvánosságra, az olasz napilapok vasárnapi értesülései szerint azonban a belügyminiszteri kezdeményezés több javaslatot tartalmaz az EU-ba tartó migráció kezelésére. Alfano és de Maiziere a migránsok közös, európai szintű regisztrációját szorgalmazza egy európai menekültügyi hivatal felállításával, amely a már létező Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) megerősítését jelentheti munkatársakkal, irodákkal és főleg forrásokkal. 

Hasonlóképpen az európai határellenőrzésért felelős Frontex ügynökség katonái a közös európai "határőrség" szerepét kapnák. A menekültek befogadása európai kritériumok szerint történne, vagyis minden tagállamnak hasonló feltételek szerint kellene különbséget tennie menekült és gazdasági bevándorló között. A menekültek elhelyezése független lenne a belépő országtól, vagyis az olasz és német belügyminiszter a dublini rendelet módosítását javasolja, amely a menedékjog iránti kérelem beadását ahhoz az európai tagállamhoz köti, amelybe a bevándorló elsőként lépett be az EU-ba.     

A levél szerint a menekültek európai elhelyezése előre megszabott éves kvóták szerint történne. A javaslatok között szerepel az is, hogy a menekülteket egyenesen hazájukban vagy a tranzitországokban regisztrálnák, tehát még mielőtt belépnének az EU-ba. Ezenkívül európai szintű visszatoloncolási rendszert javasolnak az EU-ba belépett, de menedékkérelemre nem jogosult személyek kiutasítására. 

Róma és Berlin "egységes a migránskérdésben" - írta a Corriere della Sera. Az olasz napilap úgy tudja, hogy a levélben szó van a migráció kezelése katonai és pénzügyi költségeinek európai megosztásáról, valamint egy közös európai külpolitikáról is a bevándorlás területén. A Corriere szerint a becsvágyó levél a schengeni övezet mozgásszabadságát kívánja megmenteni. A La Repubblica úgy látja, hogy Berlin és Róma levele elsősorban Törökországnak szól a hétfőn kezdődő EU-Törökország csúcstalálkozó előtt. 

Négyszázezer menekültet kellene Németországnak befogadnia az osztrák kancellár szerint

Legfeljebb négyszázezer menekültet kellene befogadnia Németországnak Werner Faymann osztrák kancellár szerint, aki erről egy vasárnapi lapinterjúban beszélt. A kancellár a Kurier című osztrák lapnak adott nyilatkozatában úgy vélte, hogy amíg Németország nem "fogalmaz világosan", addig a menekültek továbbra is azt fogják gondolni, hogy nekiindulhatnak Európának. "Emberek millió mérlegelik ezt jelenleg" - jelentette ki a kancellár. Ha Európa osztrák mintára határozná meg a beengedhető menekültek számát, akkor kétmillió migránst tudna elhelyezni - vélte Faymann.

"Fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy mi történhet júliusban vagy augusztusban, amikor az unió külső határa továbbra sem működik, és az embereket ugyanúgy átengedik" - jelentette ki a kancellár. Faymann szerint amikor Ausztria szeptemberben megnyitotta a határait, az "rövid ideig tartó szükségmegoldás" volt csupán. "Már rögtön a kezdetekkor mondtam, hogy vissza kell térni a normális állapotokhoz, csökkenteni kell a menekültek számát, és közös európai megoldásra van szükség" - jelentette ki. Számos uniós tagállam arra hagyatkozott, hogy Németország, Ausztria és Svédország befogadja a menekülteket - mondta Faymann, hozzátéve: azonban kiderült, hogy az uniós megoldás nem elegendő, és teljes mértékben hiányzik az országok szolidaritása is. A kancellár szerint felelőtlenség lenne, ha ő továbbra is az uniós megoldásra várna. Úgy vélte: döntésével nem okozott senkinek sem kárt, csupán az ország érdekeit követi. "Kormányfőként ez a feladatom" - jelentette ki. 

Elvétve találhatók csak migránsok Szerbiában és Macedóniában

Alig néhány száz migráns volt csak Szerbiában és Macedóniában a hét végén, mivel a macedón, a szerb és a horvát hatóságok is jelentősen szigorítottak a beléptetésen a napokban. A macedón hatóságok vasárnap újabb szigorítást vezettek be. Bejelentették, csak azok mehetnek át, akik vagy kifejezetten háború sújtotta, vagy az Iszlám Állam terrorszervezet által felügyelt városokból érkeztek. Így az Idomeniben várakozó mintegy 14 ezer ember közül várhatóan ismét csak néhány százan léphetik át a határt naponta. 

A migránsok emellett attól félnek, hogy az Európai Unió és Törökország közötti hétfői brüsszeli csúcs után teljesen lezárulhat a nyugat-balkáni útvonal. A félelemre minden okuk megvan, ugyanis valóban ilyen üzenetek érkeznek az Európai Unióból. Közben a Vima című görög lap szerint Athén tiltakozó jegyzéket küldött Macedóniának és Szerbiának, amelyben arra figyelmezteti őket, hogy a kétoldalú megállapodásokat veszélyeztetik a migránsválsághoz való hozzáállásukkal, azaz a határok lezárásával, illetve a rendkívül szigorú beléptetési intézkedésekkel. 

Macedónia ugyanakkor arra készül, hogy még hatékonyabban ellenőrizze déli határát. Legalábbis erre lehet következtetni abból a listából, amelyet Szkopje néhány napja az európai országok egy részéhez eljuttatott. A szerb sajtóban is ismertetett 12 oldalas dokumentum szerint a macedón hatóságoknak egyebek mellett olyan gépekre van szükségük, amelyekkel tovább építheti és megerősítheti a kerítést Görögországgal közös határán, továbbá építőanyagokra egy 400 fős befogadótábor felállítására. Emellett gumilövedékeket és az azok kilövésére alkalmas fegyvereket, hang- és könnygránátokat, golyóálló mellényeket, hangosbeszélőket és elektromos sokkolót, valamint a gépjárművek fenntartásához és az emberállomány fizetésének kifizetéséhez szükséges pénzügyi támogatást kért a balkáni ország az uniós tagállamoktól.

A NATO kiszélesíti a görög és török partok közelében indított tengeri műveletet

A NATO kiszélesíti a görög és török partok közelében az embercsempész-hálózatok ellen indított tengeri műveletet, és fokozza együttműködését az Európai Unió határvédelmi ügynökségével (Frontex) - jelentette be Jens Stoltenberg, a katonai szervezet főtitkára vasárnap. Az észak-atlanti szövetség első embere arról számolt be, hogy a NATO újabb hajókat vezényel az Égei-tengerre a jelenleg három hajóból álló kötelék támogatására. Ami biztos, Franciaország a misszió rendelkezésére bocsátja egy hadihajóját, további részleteket azonban nem közöltek.

Stoltenberg hangsúlyozta, hogy a NATO hajóinak működési területe ezentúl a görög és török part menti vizekre is ki fog terjedni. Mint közölte, az itt folytatott műveleteket a két ország hatóságaival egyeztetve fogják végrehajtani. Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Dimitrisz Avramopulosz migrációs politikáért felelős uniós biztos közös közleményben üdvözölte a megegyezést. Mint írták, a megállapodás "újabb példája az EU és NATO közötti gyakorlati együttműködés fontosságának". "Az Európai Unió bízik benne, hogy a NATO-val való közös erőfeszítéseik hozzá fognak járulni a jelenlegi migrációs válság támasztotta számos kihívás kezeléséhez" - szögezték le a kommünikében. A NATO által kiadott közleményben kiemelték: a küldetés célja nem a menekülthajók feltartóztatása vagy visszafordítása, hanem az embercsempészek elleni fellépés.

Ismét migránsok fulladtak az Égei-tengerbe
Legkevesebb 18 ember fulladt a tengerbe Törökország partjainak közelében vasárnap, mert felborult a hajójuk az Égei-tengeren. Az Anadolu török hírügynökség jelentése szerint a török parti őrségnek tizenöt embert sikerült kimentenie a tengerből. A török állami hírügynökség arról egyelőre nem számolt be, hogy az áldozatok és a túlélők milyen állampolgárok.

Német lap: görög-török megállapodás készül a gazdasági menekültek visszafogadására

Törökország elvileg kész arra, hogy gyorsan visszafogadja Görögországból a gazdasági menekülteket - írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című német vasárnapi lap. A lap szerint a két ország képviselői között már folynak a tárgyalások a részletekről. Ezeket Alekszisz Ciprasz görög és Ahmet Davutoglu török miniszterelnök keddi izmiri találkozóján véglegesítenék. A tárgyalásokon a háttérben az Európai Bizottság képviselői is jelen vannak - írta a lap. 

Az EU elképzelései szerint Görögország a gazdasági migránsok feltartóztatását követő 48 órán belül visszatoloncolási kérelmet küld Törökországnak - írta a lap. Törökország viszont a maga részéről arra vállalna kötelezettséget, hogy két napon belül döntést hoz az ügyben. A görög kérésre adott pozitív török válasznak ezután egy héten belül érvényt is szereznének. Ebből a célból török hivatalnokok is dolgoznának a görögországi hotspotokban. Jelenleg több hónapig tart a menedékkérelmek benyújtása és elbírálása. Szabály szerint a menekültek addigra már továbbutaztak Németország felé, legalábbis ameddig a macedón határ nyitva volt.

Szakértő: Európa többszörösen becsapta önmagát
Maróth Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia volt alelnöke szerint Európa többszörösen becsapta önmagát, mert a migránsokat háborús menekülteknek tekintette és a leendő munkaerőt látta bennük, míg az érkező tömeg hazudott identitásáról és céljairól is. A statisztikák szerint a bevándorlóknak csupán tíz százalékát lehetne némi iskoláztatás után foglalkoztatni, 50-60 százalékuknak pedig "esze ágában sincs bármiféle munkát végezni". Akiknek van szakmájuk, azok nem indulnak el a szíriai menekülttáborokból, illetve nem jönnek tovább Törökországnál, hiszen ők ott is tudnak dolgozni - emelte ki, hozzátéve, olyan réteg indult el Európába, amelyre hazájában sincs szükség.