Kövér László: Európa előbb-utóbb erőszak áldozatává válik

Horst Seehofer: Meg kell állítani a jog erózióját Európában

MH/MTI – 2016.03.04. 15:54 –

Meg kell állítani a jog erózióját Európában, a jog és a rend alapvető feltétele az európai szolidaritásnak - fejtette ki a bajok miniszterelnök Budapesten, az Andrássy-egyetemen tartott magyar-bajor fórumon. A rendezvényen Kövér László kijelentette: ha Európa megadja magát a szellemi erőszaknak, akkor előbb vagy utóbb, fizikai erőszak áldozatává válik. 

seehofer leadHorst Seehofer beszédet mond a magyar.bajor fórumon. MH Fotó: Hegedűs Róbert

Az európai országoknak vissza kell térniük a közös fellépéshez, és együtt kell küzdeniük a tömeges migrációt kiváltó okok ellen - mondta a bajor miniszterelnök. Horst Seehofer hangsúlyozta a párbeszéd és a szolidaritás fontosságát. Kijelentette, az Európai Unió mind a huszonnyolc tagországát, a kis tagállamokat is be kell vonni a közös döntésekbe.

A párbeszédet semmi sem pótolja, a párbeszéd a megértés, a diplomácia központi eszköze - mondta Seehofer, utalva moszkvai és jelenlegi budapesti útjára, illetve Orbán Viktor miniszterelnök bajorországi látogatására. Orbán Viktor is nyílt párbeszédet folytatott Bajorországban, és most Budapesten is beszélt azokról az európai problémákról, amelyekre az európai emberek megoldásokat várnak. Ha a megoldások nem születnek meg, az emberek elveszítik bizalmukat.

Európa geopolitikai és reálpolitikai szükségszerűség - folytatta Seehofer, emlékeztetve arra, hogy a világ más részein bekövetkezett népességrobbanás miatt Európa részaránya 1946 óta hét százalékra zsugorodott. Ezért az európai országok csak közösen tudják érvényesíteni nemzetállami érdekeiket. Az olyan kihívásokkal szemben, mint amilyen a népvándorlás, részmegoldások nem segítenek, tartós, teherbíró megoldások kellenek - tette hozzá.

A nagy ügyekben több, a kis ügyekben kevesebb Európára van szükség - vélekedett, hozzáfűzve: Európa nem fogja bírni az egyre élesedő világversenyt szolidaritás nélkül. Az európai integráció a hatalmas kihívások ellenére is egyedülálló sikertörténet, amely nélkül Németország újraegyesülése sem következhetett volna be, és ennek a sikertörténetnek egyik példája a bajor-magyar barátság - hangsúlyozta.

„Európa szegénységi bizonyítványa, hogy nem készült még vészforgatókönyv”

A migrációról szólva Seehofer a bajor bevándorláspolitika három pillérét emelte ki. Ezek: az emberiesség, a menedékre jogosultak integrációja, illetve a bevándorlás korlátozása. Bajorország az elmúlt huszonöt évben kétmillió bevándorlót fogadott be, és ezzel tizenegyről tizenhárommillióra nőtt a lakossága. Ezeknek az embereknek az integrációja tökéletesen sikerült, de nagyobb embertömegek esetében már súlyos problémák léphetnek fel - mondta.

Európa külső határainak védelme alapvető feladat, ha nincs külső határvédelem, a belső határokat kell megvédeni - szögezte le a Bajor Keresztényszociális Unió elnöke.

Seehofer az Európai Bizottság szegénységi bizonyítványának nevezte, hogy csak most jutott el addig, hogy vészforgatókönyvet készítsen a görög-macedón határra. Elmondta, hogy a balkáni országok szigorításainak eredményeként naponta már csak ötszáznál kevesebb menekült lépi át a bajor határt.

„Azt szeretném, hogy ne az egyes tagállamok véletlenszerű döntéseitől, hanem közös döntéseinktől függjön az európai bevándorláspolitikánk” - mondta.

A bajor miniszterelnök szerint csak a legnagyobb elismeréssel lehet szólni arról, ami Magyarországon az elmúlt években lezajlott. A gazdasági növekedés nagyobb, a munkanélküliség alacsonyabb, mint Németországban, az államháztartást külső segítség nélkül sikerült rendbe tenni.

Egyúttal köszönetet mondott azért, a németek számára soha nem felejthető hozzájárulásért, amit a magyarok az 1989-es határnyitással Németország újraegyesüléséhez nyújtottak.

A tanácskozást, amelyen mások mellett Kövér László, az Országgyűlés elnöke is felszólalt, a Polgári Magyarországért Alapítvánnyal, az Észak-balatoni Polgári Klubbal és a Hanns Seidel Alapítvánnyal együtt szervezte a fórumnak otthont adó Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem.

„Egyetlen pozitívuma lehet a mostani helyzetnek”

Kövér László az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen pénteken rendezett magyar-bajor fórumon azt mondta: az illegális migráció, az ellenőrzés nélküli európai bevándorlás és „bevándoroltatás” ennek a fizikai agressziónak az előjele. Ennek csak egyetlen pozitívuma lehet: a huszonnegyedik órában Európa, az európai nemzetek megerősíthetik azonosságtudatukat, és megerősíthetik nemzetállamaik egyenjogúságon alapuló együttműködését - fogalmazott.

Azt mondta: aki arra akarja rávenni, pláne kényszeríteni a magyarokat, hogy - úgymond az európaiság jegyében - szakítsák el ezeréves gyökereiket, tagadják meg önazonosságukat, közösségeiket, hitüket és hagyományaikat, az vagy nem ismeri a magyarokat, vagy megveti mindazt, amit fontosnak tartanak az életben. Utalva az 1456-os nándorfehérvári diadalra azt mondta: történelmünk legkevesebb ötszázhatvan éve önazonosságunk, hitünk, kultúránk és függetlenségünk védelméről szól és ez a küzdelem mindig elválaszthatatlan volt a Nyugat, a ma oly sokszor hamisan hivatkozott „európai értékek” védelmétől.

Kövér László négy pontban foglalta össze az Európa előtt álló kihívásokat. Mindent megelőző kihívásnak nevezte, hogy Európa meg tudja-e őrizni a lelkét, ha nem tudja megőrizni az európai emberek lélekszámát. A válasz nyilvánvalóan nem: az európai emberek lélekszámának csökkenésével apad, erőtlenedik és végső soron elvész az európai lélek is, elhal az eszmény is, és Európa felszámolja önmagát - hangzott el. Ha a jelenlegi folyamatok nem javulnak, a 2050 utáni időszakban az aktív lakosságon belül fokozatosan többségbe kerülnek a nem európai gyökerű közösségek, amelyek már mai, kisebbségi helyzetükben is egyre kevesebb hajlandóságot mutatnak az európai hagyományok és normák befogadására - figyelmeztetett.

„A középosztály nélkülözhetetlen”

A magyar házelnök szintén nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Európa meg tudja-e őrizni a képviseleti demokráciára alapozott politikai stabilitását, ha nem tudja fenntartani az európai középosztályt.

Kifejtette: az európai országok erős és független kis egzisztenciák sokasága által alkotott középosztályainak gyengülésével vagy szétesésével gyengül vagy megszűnik a demokratikus politikai stabilitás is, és Európa anarchiába vagy diktatúrákba fulladhat.

Kitért arra is: az Európában tapasztalható, fiatalokat sújtó, átlagosan csaknem húsz százalékos munkanélküliség azért is aggasztó, mert így ezek a korosztályok nehezebben válhatnak a középosztály részévé, ami szakadékot eredményezhet köztük és az idősebb nemzedékek között. Az európai társadalmakban is növekvő jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek gyengülő, szűkülő középosztályt eredményeznek, aminek csökkenő gazdasági kereslet és növekvő társadalmi, politikai instabilitás a következménye - mutatott rá az Országgyűlés elnöke. Hozzátette: a multinacionális cégek korlátlan érdekérvényesítése miatt az európai országok államháztartási hiányait és az egyenlő közteherviselés felborulásának az árát elsősorban az európai középosztályok fizetik meg, amelyek csökkenő létszámban növekvő terheket viselnek. Ez nyilvánvalóan nem lesz sokáig lehetséges, ha az európai országok középosztályai szétzilálódnak, és elveszítik társadalmi-politikai stabilitásteremtő erejüket, akkor az európai demokráciák porba hullhatnak - rögzítette Kövér László.

„A nemzeti öntudatot nélkülöző mesterséges Európa életképtelen lenne”

Az identitás kérdéséről szólva kiemelte: Európában tudományos kérdésből elsőrendű reálpolitikai kérdéssé vált, ugyanis azonosságtudat nélkül nincs értéktudat, értéktudat nélkül pedig nincs érdekfelismerési, érdekvédelmi, érdekérvényesítési képesség.

„Európában ma szellemi támadás célkeresztjében van az európai embereknek nemcsak nemzeti, hanem vallási, családi és nemi identitása is, és nem különben ostrom alatt állnak a keresztény egyházak, valamint a nemzetállamok” - fogalmazott.

Hozzátette: akik hisznek abban, hogy lehetséges a nemzeti identitásoktól megfosztott európai identitás, azok nem árulják el, mi lesz annak a valódi tartalma, kötőereje. Ha megvalósulna a nemzeti öntudatot mellőző mesterséges európai identitás, az pont olyan életképtelen lenne, mint volt a szovjet vagy éppen a jugoszláv mesterséges identitás: az erőszak, a viszonylagos jólét vagy a külső - geopolitikai - érdek tartja össze, és azonnal összeomlik, amikor az erőszak kifullad, a jólét megszűnik vagy a külső érdek megváltozik. 

A demokratikus nemzetállamok nem azért jelentenek értéket, mert képesek etnikailag elnyomni és zaklatni a területükön számbeli kisebbségben élő, a többségtől eltérő nemzeti közösségeket - bár az Európai Unió nem egy államában ma is ez történik, Brüsszel teljes közönyétől kísérve. Hanem, mert a lakosságukat szükség esetén képesek megvédeni a számukra kedvezőtlen, hátrányos vagy egyenesen káros külföldi, globalista érdekkel szemben - fejtette ki. Szólt arról is, hogy az európai uniós tagállamok összesített nemzeti összterméke alapján a világ legerősebb gazdaságának minősíthető Európa a világ két legerősebb haderejével rendelkező Egyesült Államok és Oroszország között kell megtalálja helyét úgy, hogy ne váljon ezen katonai nagyhatalmak játékszerévé, ne váljon egyikük vagy másikuk politikai és gazdasági túszává. Kövér László összegzése szerint Európában a helyzet súlyos, de nem reménytelen. Reménytelenné akkor válik, ha az európai választópolgárokban nem tudatosulnak a veszélyforrások, ha az európai értelmiségiek és az európai politikusok elárulják Európát - mondta.

„Mi azt szeretnénk, hogy Európa az európaiaké, benne Magyarország a magyaroké maradjon. A magyarok egy szabad Európában egy szabad Magyarországot akarnak” - mutatott rá.  

Lepsényi István: Elválaszthatatlan a két gazdaság

Mint mondta, a magyar kormány célja az elmúlt néhány év „nagyon szép és dinamikus” fejlődésének fenntartása, fokozása. Emlékeztetett: Magyarország az európai átlagnál előbbre tart az iparosításban, újraiparosításban, ugyanakkor a járműipar túlsúlya miatt „kicsit egy lábon áll” az ipar.

A fórumon, amelyet az Andrássy-egyetemmel együtt szervezett a Polgári Magyarországért Alapítvány, az Észak-balatoni Polgári Klub és a Hanns Seidel Alapítvány, az államtitkár arról beszélt, hogy bővíteni kell a fejlődés zálogát jelentő innovációs ipart, jelezve: az ipar digitalizációjában például a németek állnak az élen. Kitért arra is, hogy az iparosítás egyik célja a területi fejlettségi különbségek eltüntetése.

Palkovics László oktatási államtitkár azt idézte fel, hogy a rendszerváltozás idején a német cégek azért is fordultak bizalommal a magyar műszaki értelmiség felé, mert az őket képző egyetemek szinte mindegyike szoros kapcsolatban állt az NSZK valamelyik felsőoktatási intézményével.

Mint mondta, a magyar felsőoktatás megújításakor alapelvnek vették azokat a Németországban évtizedek óta alkalmazott felismeréseket, hogy a diplomát munkaerőpiaci értéke minősíti, a felsőoktatásnak a szakemberképzés mellett a kutatásban is szerepe van, ami tovább növeli gazdasági beágyazottságát.

Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke az eseményen azt emelte ki, hogy Magyarország importjának és exportjának negyede Németországhoz köthető, de a befektetéseknél ennél is nagyobb az arány.

A fenntarthatóság mellett a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fontosságára hívta fel a figyelmet, megemlítve, egykor az ő cégük is kkv-ként indult.