Törésvonal a kockás kokárdások mögött

Negyvenegy pontosra duzzadt a követeléslista, ám időközben némi zavar támadt az „oktatás szabadságáért” való összefogásban

Korompay Csilla – 2016.03.04. 02:26 –

A „civil” akciókat koordináló Tanítanék Mozgalom szorgalmazza a Központi Közalkalmazotti Tanács létrehozását, ami azonban a Pedagógusok Szakszervezete szerint éppen ellentétes az ő huszonöt pontjukkal, ráadásul „minden jogi szabályozásnak ellentmondó módon” történne.

köznevelés 20160304Fejlesztés előtt a köznevelési infrastruktúra (képünk illusztráció) (Fotó: Hegedüs Róbert)

Kockás ingben és kockás kokárdával demonstrálnak március 15-én „az oktatás szabadságáért” a résztvevők a Tanítanék Mozgalom (TM) szervezésében. A Hősök terétől az Andrássy úton át vonulnak majd a Kossuth térre, közleményük szerint követelve a pedagógusok sztrájkbizottsága huszonöt pontjának, a TM négy pontjának, valamint az „alternatív köznevelési kerekasztal”, a Civil Közoktatási Platform tizenkét pontjának „azonnali” megvalósítását. Utóbbiak között van például a pedagógusok kötelező óraszámának huszonkettőre csökkentése, a szabad tankönyvválasztás ismételt bevezetése, az életpályához kapcsolódó minősítések és az ellenőrzések felfüggesztése, a kötelező hittan- és erkölcstanórák megszüntetése, a kötelező testnevelésórák számának háromra csökkentése is.

Nyilvánvalóan nem feltétele a tüntetésen való részvételnek, hogy minden demonstráló mind a negyvenegy ponttal egyetértsen (vagy egyáltalán ismerje azokat), pikáns momentum azonban, hogy a huszonöt pontos szakszervezeti követelést is zászlajára tűző TM-et a minap szigorúan rendreutasította a Pedagógusok Szakszervezete. A PSZ honlapján nyilvánosságra hozott dokumentumban a szakszervezet vezető jogtanácsosa részletesen kifejti, miként megy szembe a TM egyik kezdeményezése a szakszervezet törekvésével.

A Béres Ildikó, Pilz Olivér (a miskolci Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke) és Szűcs Tamás (a miskolci Földes Ferenc Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke) „koordinátoroknak” írt levél szerint a huszonöt pontos szakszervezeti követelés „legfontosabb elemei”, hogy a Klik ne gyakoroljon munkáltatói jogokat, és az iskolaigazgatók kapják vissza teljes körű munkáltatói jogkörüket. „Önök a 25 pontos követelést ismerik, azzal egyetértettek, sőt a Civil Közoktatási Platform ülésén meg is szavazták. E követelés feladását jelenti a Klik-szintű Központi Közalkalmazotti Tanács (KKT), különösen az önök által tervezett, minden jogi szabályozásnak ellentmondó módon történő létrehozása” – közölte a jogtanácsos.

Ezután paragrafusról paragrafusra levezeti, miért téves a mozgalmárok jogértelmezése a KKT létrehozásával kapcsolatban, a tankerületi szinteken létrehozandó közalkalmazotti tanácsokról pedig kijelenti, eszerint „a Klik ezen szintjeire is munkáltatói jogkört kívánnak telepíteni”. A szakszervezet „nem tud támogatni olyan törekvéseket, amelyek a 25 pontban tovább szélesítendő jogosítványokat veszélyeztetik”. Megjegyzi, „jogállamban az eljárás gyorsítása érdekében sem lehet hatályos jogszabályi rendelkezéseket átlépni” és „elvenni az intézményekben működő közalkalmazotti tanácsoknak azon jogát, hogy szabadon dönthetnek arról, akarnak-e KKT-t létrehozni”.

Végezetül közli, a PSZ elvárta volna az egyeztetést, mielőtt nyilvánosságra hozza „sajnos jogilag téves megállapításokat is tartalmazó” anyagát.

Megírtuk, a TM egyik javaslata a KKT létrehozása. A jelek szerint erről a jogi szakvélemény ismeretében sem tesznek le, a Tanitanek.com holnapon ugyanis az olvasható, hogy a KKT tankerületi választási gyűlései­nek határidejét március 18-ig meghosszabbították, mivel március elsejéig csupán tizenkilenc tankerület delegált tagokat.


Bővülő lehetőségek

Tornatermek, tantermek és tanuszodák épülhetnek a nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési program keretében, a 78 projektre 38,7 milliárd forintot fordítanak 2018-ig, az idén mintegy kilencmilliárdot – jelentették be a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatóján. Ebben az évben huszonnégy tanterem, huszonöt tornaterem és huszonnégy tanuszoda épülhet. A program első ütemében szereplő tantermek közül tízet már átadtak (Csanádpalota, Diósd, Dunaharaszti, Dunakeszi, Győrújbarát, Nagykovácsi, Petőfiszállás, Sződ, Telki és Vácduka településeken). Budakeszin, Dunakeszin, Fertődön, Geszten és Izsákon komplett iskolafejlesztés valósul meg. A tantermek és a tornatermek önkormányzati tulajdonba kerülnek, a tanuszodák államiba, illetve a Nemzeti Sportközpontok vagyonkezelésébe.


Forrás tehetségekre

A Klik konszolidációjára szánt összegen belül négymilliárd forintot különítettek el az Arany János Tehetséggondozó Program folytatásához és kibővítéséhez, a szükséges források a következő években is rendelkezésre állnak – jelentette be Palkovics László oktatási államtitkár egy szakmai konferencián. Az eredményekről szólva hangsúlyozta, a részt vevő középiskolások nyolcvan százalékát felveszik felsőoktatási intézménybe, és körükben szinte nincs lemorzsolódás, szemben a felsőoktatásra jellemző harminc-harmincöt százalékos aránnyal. Lesz új kiválósági program is azoknak, akik az egyetem alatt részt vesznek kutatásban. Az oktatás körül kialakult helyzetről azt mondta, ez megteremti a „lehetőséget arra, hogy elvégezzük a feladatokat, amelyeket az elmúlt huszonöt évben nem tettünk meg”. (MTI)