Csizmadia LászlóBrüsszel Merkel markában

Keresem a különbséget Németország kancellárjának véleménye és az Európai Unió vezető elitjének migránsokkal kapcsolatos megnyilatkozásai között

Csizmadia László – 2016.03.04. 02:11 –

Nem találom. Martin Schulz és Jean-Claude Juncker Merkel szoknyája mögül lapos pillantásokat vetve ugyanazt szajkózza, amit a kancellár közvetít. Hármuk álláspontja között nincs különbség. Minek tehát az Európai Parlament és az Európai Bizottság?

Németország nagyhatalmi pozícióból irányít, mondhatnánk diktál. Talán ismét hegemóniára törekszik? Mindinkább világossá válik, hogy az Európai Unióban a demokrácia féloldalas. Van, akiknek több jár, másoknak viszont jár, de nem jut.

Magyarként és európaiként is furcsa belegondolni a kialakult helyzetbe. Angela Merkelre csak a németek szavaztak, de más országok is demokratikusan, önmaguk választották meg saját vezetőiket. Ebből következik az evidencia, hogy a kancellár nem lehet minden európai polgár vezetője.

A fő kérdés ezután, hogy miért is kellene elfogadnunk a willkommenskultur stratégiáját és a kötelező kvótarendszert. Talán azért, mert Merkel a settenkedő európai föderáció élharcosa, és azt gondolja, hogy kedvenc nézetével már „a spájzban van”? A kancellár a saját népét sem kérdezte meg a németek álláspontjáról. Úgy gondolta, hogy önállóan áttérhet egyfajta rejtőzködően totalitárius irányításra. Ez veszélyes elképzelés, hiszen neki különösen okulnia kellett volna a második világháborút megelőző német történelmi tapasztalatokból. Ugyanúgy, ahogy annak idején Nagy-Britannia már piros lámpát villantott a német hegemóniára, nemsokára ezt teszi majd Franciaország is, megelégelve, hogy Francois Hollande – Merkel táskahordozójaként – figyelmen kívül hagyja a francia polgárok igényét a szuverenitásra.

A föderáció esetleges híveinek számolniuk kell a V4-ek és a nyugat-balkáni országok népeinek ellenállásával, amelyek féltve őrzik nemrég megszerzett szabadságukat. Matematikai tény, és nem elhanyagolható, hogy ezen országok össznépessége meghaladja Németország lakosainak számát – ez nem kis bökkenő.

Az unió polgárai közül egyre többen belátják, hogy a rájuk szabadított „honfoglalók” integrálása lehetetlen, jogi és erkölcsi felfogásuk ellentétes az évezredes zsidó–keresztény kultúrával és az itt hatályos jogrenddel. A behívott gazdasági bevándorlók majdani szavazatai elvileg segíthetik ugyan a CDU helyzetét, de gyengítik a CSU-val eddig fenntartott koalíciót.

Úgy tetszik, Angela Merkel leváltja a népét, és nem kíváncsi a figyelmeztető hangokra. Drága ár ez a hatalom megtartásáért. Végső győzelméhez azonban nemcsak a szervilis brüsszeli bürokrácia elitjére lenne szüksége, hanem az Európai Parlament és az Európai Bizottság többségi döntéseire is. Az Európa Tanács egyhangú támogatására pedig nem számíthat. Így tehát kevésnek bizonyulhat a magához csalogatott migránssereg és a TTIP erőszakos elfogadtatása, cserébe az Egyesült Államok támogatásáért.

Európa népe megálljt kiált a kancellár által dédelgetett föderációs szövetségi rendszerre, a zsidó-keresztény kultúra megsemmisítésére, a vallásháborúk Európába importálására, a hívatlan gazdasági bevándorlók sáskajárására. Ötszázmillió európai polgár ma még saját erőből is meg tudja védeni tágabb hazáját.

Nem tartja elfogadhatónak a görögök és törökök zsaroló módszereit. Görögország az Európai Unió tagja, így kötelessége a schengeni határ őrzése, amely nagyobb súllyal esik latba, mint az a szintén fennálló kötelezettség, hogy a hiteleit visszafizesse a németeknek és más hitelezőknek. Az atlanti védelmi rendszert biztosító NATO tagja, Törökország sem igényelhet külön juttatásokat az európai határok védelméért. Lehetősége volt arra, hogy a gazdasági bevándorlókat még török földre lépésük előtt megállítsa.

Ha Európa nyugati felének egyes vezetői és az Egyesült Államok tovább halogatják a migránskérdés megoldását, a szíriai béke megteremtésével párhuzamosan a V4-ek és a nyugat-balkáni országok a kontinens védelme érdekében kénytelenek lesznek az úgynevezett B tervet életbe léptetni.

 

Csizmadia László: Brüsszel Merkel markábanKeresem a különbséget Németország kancellárjának véleménye és az Európai Uni...

Közzétette: Magyar Hírlap – 2016. március 3.