Pengeváltás Berlin és Bécs között

Napi kvóták bevezetésére szólította fel az osztrák kancellár a német vezetést, a görög–macedón határ roskadozik a teher alatt

MH-összeállítás – 2016.03.03. 03:01 –

Az Európai Bizottság hétszázmillió euróval segítené a migrációs válsággal küzdő tagállamokat, az összeg jelentős része minden bizonnyal Görögországnak jut, ha az uniós tagállamok jóváhagyják a bizottsági javaslatot. A görög-macedón határon több tízezer migráns várakozik, miközben Ausztria és Németország között is egyre nő a diplomáciai feszültség.

görög–macedónTombolnak a bevándorlók, több mint tízezren torlódtak fel a görög–macedón határnál (Fotó: Reuters/Marko Djurica )
Az Európai Bizottság tegnap elfogadott javaslata értelmében olyan új uniós pénzügyi eszközt hoznának létre, amelynek felhasználásával a következő három évben hétszázmillió euróval (nagyjából 217 milliárd forinttal) segítenék a migrációs válsággal küzdő tagállamokat. Az új tervezet részleteit Hrisztosz Sztilianidisz, az Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős tagja hozta nyilvánosságra. Az összegnek a jelentős része minden bizonnyal Görögországnak jut, amennyiben az Európai Parlament és az uniós tagállamok jóváhagyják a bizottsági javaslatot.

A görögországi helyzet egyre feszültebb, tegnapra már tízezrek torlódtak fel a görög-macedón határon, miközben csak tegnap ismét több mint ezer menekült érkezett a pireuszi kikötőbe a görög szigetekről. Macedónia tegnap kétszer két órára megnyitotta a határát a migránsok előtt: a hatóságok éjfél és 2 óra, valamint 7 és 9 óra között összesen százhetven szíriait és irakit engedtek át. Állítólag azért korlátozták ennyire az átengedhető bevándorlók számát, mert a balkáni migránsútvonal következő állomásának számító Szerbia sem enged be ennél több embert. Az M1 helyszíni beszámolója szerint azonban a százhetven menekültből harmincat azonnal vissza is küldtek, mert állítólag túl hosszú időt töltöttek Törökországban, és annyi idő alatt ott is kérhettek volna menedéket. A szerbiai közszolgálati televízió szerint viszont a macedón rendőrség hamis papírok miatt nem enged be több száz migránst az országba, ezzel szemben a bevándorlók azt állítják, nem ők csaltak, a görög hatóságok vezették be hibásan az adataikat. Állítólag a visszafordítottak mindegyikénél január elseje szerepel születési dátumként, ezért vissza kell menniük Szalonikibe, hogy új dokumentumokat kapjanak.

A görög oldalon ragadt bevándorlók között is egyre nagyobb a feszültség, helyszíni tudósítások szerint egy középkorú nő megpróbálta felgyújtani magát Idomeniben, többen pedig a sínekre ültek, akadályozva a nemzetközi vasútvonal működését. Az Európai Bizottság ugyanakkor tegnap közölte, az utóbbi napokban a görög hatóságok több mint háromszáz, nemzetközi védelemre nem szoruló menedékkérőt fordított vissza Törökországba.

Bulgária tegnap bejelentette, hogy a migránsáradat miatt szigorítja a Görögországgal és Macedóniával közös határainak ellenőrzését - jelentette be Bojko Boriszov kormányfő a tegnapi kormányülés után.
Eközben Ausztria és Németország között is nő a feszültség: Werner Faymann osztrák kancellár a Kurier című lapnak kijelentette: Németországnak Görögországból és a Szíriával szomszédos államokból, például Törökországból és Jordániából kellene menekülteket befogadnia, mégpedig napi kvóta szerint. Ausztria nem lehet Németország váróterme – nyilatkozta a kancellár, majd hozzátette: véget kell vetni annak, hogy Ausztria elosztóállomásként működik. A német kormány elhárította a kancellár felszólítását. mondván: a berlini vezetés „nem operál napi kvótákkal”.

Törökország tegnap bejelentette, hogy kész megállapodást aláírni az illegális bevándorlók származási országaival arról, hogy fogadják vissza területükön ezeket az embereket.


Röviden. Tusk: Schengennek nincs alternatívája

- Pozitívnak értékelhető, hogy a migrációs válságra adott válaszok kapcsán a visegrádi államok és Ausztria álláspontja egyre közelebb került egymáshoz – jelentette ki Martonyi János volt külügyminiszter a visegrádi együttműködés 25. évfordulójához kapcsolódó bécsi nemzetközi konferencián. Az elmúlt huszonöt évben kritizálták Magyarországot és Szlovákiát, ha nem értettek egyet néhány kérdésben, most pedig, hogy osztják egymás véleményét, ugyanolyan bírálatokat kap a két ország - mondta Martonyi János. Úgy vélte: ha nem lehet megállítani a migrációs hullámot, akkor nem lehet megoldást találni a menekültek helyzetére sem.

- A schengeni rendszernek nincs alternatívája a menekültválság megoldásában, csak a schengeni szabályok tiszteletben tartása lehet az alapja a közös európai megoldásnak – mondta ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, miután Zágrábban tárgyalt Tihomir Oreskovic horvát miniszterelnökkel. Tusk kijelentette: az Európai Unió nem fogad olyan menekülteket, akik nem felelnek meg a feltételeknek. Az EU megérti Skopje nehéz helyzetét, és nem hagyja magára ebben a nehéz helyzetben – hangsúlyozta.

- „Valamilyen közös európai megoldást” vár a migránsválságra Robert Fico szlovák miniszterelnök az Európai Unió és Törökország vezetőinek jövő heti rendkívüli csúcstalálkozóján – közölte maga a politikus egy macedóniai befogadóközpontban tett látogatásán.

- Feltétlenül szükséges a horvát határok teljes védelme, ami nem jelenti lezárásukat és nem jelent embertelen bánásmódot a migránsokkal szemben, hanem a horvát nemzetbiztonság érdekeinek védelmét szolgálja – mondta Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő újságíróknak.

- Ismét segítséget sürgetett Ferenc pápa az Európába érkező menekülteknek a Szent Péter téren szerdán tartott általános audiencián. „Keressétek az igazságot, segítsétek az elnyomottakat, szolgáltassatok igazságot az árvának, s védelmezzétek az özvegyet, gondoljatok a sok menekültre, akik kikötnek Európában, és nem tudják, merre menjenek” – fogalmazott a katolikus egyházfő.

- A migrációs válság kezelése során Európának el kell kerülnie az olyan megosztó válaszlépéseket, mint a határok önkényes lezárása, azok ugyanis azzal a kockázattal járnak, hogy hatalmas menekülttáborrá változtatják a Görögországhoz hasonló frontországokat – figyelmeztetett Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. A Politico című brüsszeli hírportálnak adott interjújából kiderül, hogy a válságból kivezető utat szerinte a közös európai megoldás és a menekültek áttelepítése jelenti. „Elmehetek Bécsbe és Berlinbe, de még mindig azt gondolom, hogy a megoldás itt van” – mondta Grandi az Európai Unió fővárosára utalva.

- Az Egyesült Államok hivatalosan felkérte Belgiumot, hogy csatlakozzon az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet elleni szíriai légi csapásokhoz – közölte Didier Reynders belga külügyminiszter.

- Olaszországot rendkívüli módon fenyegeti egy terrorista támadás veszélye, mindenekelőtt a migráció balkáni útvonalát kihasználó idegen harcosok miatt – szerepel az olasz titkosszolgálat szerdán közzétett nemzetbiztonsági jelentésében.