Merkel az unió tagállamait terhelné továbbra is a migránspolitikájával

Az idei bevándorlási hullám felülmúlhatja a tavalyi számokat az osztrák hírszerzés szerint, még mindig hiányzik a közös akcióterv

MH-összeállítás – 2016.03.02. 00:58 –

Továbbra is a Görögországba érkezett menekültek uniós tagállamok közötti szétosztása mellett érvel Angela Merkel kancellár, miközben Athén közel ötszázmillió eurós segélyt vár Brüsszeltől a válság kezelésére, továbbá attól is tartanak, hogy a macedón határ lezárása miatt több mint százezer menekült torlódhat fel Görögországban a következő napokban.

görög–macedón határ 20160302Helyzetkép a görög–macedón határról, Idomeni közelében (Fotó: Reuters - Marko Djurica)

„Sajnálom, hogy nem a külső határok jobb védelmével kezdtük, hiszen így sok ember gyűlt össze Görögországban” – mondta Angela Merkel tegnap Berlinben, a Tihomir Oreskovic horvát kormányfővel folytatott megbeszélése utáni sajtótájékoztatón. A német kancellár a tavaly szeptemberi magyarországi és a jelenlegi görögországi helyzet hasonlóságára vonatkozó kérdésre hangsúlyozta: nem lehet összehasonlítani a két helyzetet, és nagyon világos, hogy szükség van az elosztási mechanizmusra, amely Görögországból mint az EU külső határán fekvő tagországból indul ki. Hozzátette, a menekülteknek pedig tudomásul kell venniük, hogy nincs joguk megválasztani, hogy melyik tagországban nyújtanak be menedékjogi kérelmet.

A kancellár továbbra is a Görögországba érkező menekültek kvóta szerinti elosztása mellett érvelt. Mint mondta, nemcsak Macedóniának, hanem Görögországnak is gondoskodnia kell határának védelméről, és miután ez megvalósul, hozzá lehet kezdeni a korábban már meghozott közös döntés alapján a 160 ezer menekült tagállamok közötti szétosztásához.

A görögországi helyzet megmutatta, hogy az egyoldalú intézkedések nem segítenek. A huszonnyolcaknak közösen kell lépéseket tenniük a válság enyhítéséért. Az uniós–török akciótervvel együtt „ha nagyon lassan is, de megtehetjük a szükséges lépéseket” – fogalmazott a kancellár. Hangsúlyozta: a görög–macedón határról érkező képek azt mutatják, hogy a március 7-i uniós csúcson bőven lesz mit megbeszélni.

Tihomir Oreskovic elmondta, Horvátország továbbra is a menekültválság közös európai megoldását szorgalmazza és emberségesen lép fel a menekültekkel szemben, de szükség esetén bevetik a határon a rendőrséget, és talán a katonaságot is. A horvát N1 kereskedelmi csatorna tegnap arról számolt be, hogy a szlovén hatóságok minden pénzüket elveszik azoknak a migránsoknak, akik nem háború sújtotta területről érkeznek, és egy fillér nélkül toloncolják őket vissza Horvátországba. A „büntetés” minden esetben attól függ, hogy mennyi pénze van az illegális határsértőnek: amennyiben 120 eurót találnak nála, akkor a büntetés 120 euró, ha 330 eurót, akkor 330 euró és így tovább.

Az ANT1 görög tévécsatorna szerint az athéni kormány 470 millió euró (csaknem 146 milliárd forint) segélyt kért az Európai Uniótól a menekültválság kezelésére. Athén azzal számol, hogy a macedón határ lezárása miatt több mint százezer menekült torlódhat fel Görögországban a következő napokban. A görög kormány az uniós segélycsomagból fedezné elszállásolásuk költségeit: a tervek szerint ötvenezer embert fogadótáborokban, további ötvenezret pedig olcsóbb szállókon helyeznének el.

Nikola Poposzki macedón külügyminiszter tegnap úgy nyilatkozott: jogosnak tartja, hogy az előző nap a skopjei kormány könnygázt vetett be a menekültek megfékezése érdekében. „Nem hiszem, hogy az európai értékeknek megfelelő viselkedés lenne, hogy mintegy négyszáz fiatal férfi erőszakkal akar behatolni országunk területére a regisztrációra való legkisebb hajlandóság nélkül” – magyarázta a külügyi tárca vezetője a brit BBC csatornának. Macedónia számára az lenne a legegyszerűbb, hogy visszavonul a határról, és hagyja átzúdulni területén a bevándorlókat, ugyanakkor az EU ellenezné ezt a megoldást – jelezte a miniszter.

Eközben tegnap Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Macedónia, Hollandia, Magyarország, valamint az Európai Bizottság rendőrségi szerveinek képviselői tanácskozást tartottak Belgrádban, ahol megállapodtak abban, hogy még összehangoltabban és hatékonyabban ellenőrzik a balkáni migránsútvonalon fekvő országok a Közel-Keletről érkező migránsokat, valamint az egymás közötti kommunikációt is fokozzák. Papp Károly országos rendőrfőkapitány a sajtótájékoztatót követően a távirati iroda tudósítójának elmondta: március második felében újabb magyar rendőrkontingest küldenek Macedóniába.

A görög hatóságok becslései szerint hat-nyolcezer közé tehető az idomeni átkelőhelynél várakozó, többségében szíriai és iraki menekültek száma, összesen pedig mintegy huszonkétezer migráns rekedt Görögországban. Az osztrák katonai hírszerzés elemzése ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az idei migrációs hullám felülmúlhatja a tavalyi számokat – jelentette tegnapi számában a Die Presse osztrák napilap. A 2015-ös „kivételes év” csak a kezdet volt – írta a lap, hozzátéve, hogy a jelentés szerint anélkül, hogy változtatnának az unió külső határainál a migrációs helyzet kezelésén, alighanem megismétlődnek a 2015-ös számok.



Röviden
Budapest és Dubaj tudja a megoldást

- Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője szerint a következő néhány napban tovább romolhat a helyzet Görögországban, ezért sürgeti az Európai Bizottságot, hogy mielőbb álljon elő egy tervvel Athén támogatásáról. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a görög kormányfő nem halogathatja tovább a reformokat a migrációs válságra hivatkozva.

- Menekülteknek szóló felvilágosító kampányba kezd Ausztria Afganisztánban azzal a céllal, hogy ne induljanak el az emberek Ausztriába - jelentette be tegnap az osztrák belügyminiszter. Johanna Mikl-Leitner úgy fogalmazott: az Ausztriában érvényben lévő menekültjog a legszigorúbb Európában, ezért tisztesség kérdése, hogy az afgán állampolgárokat erről tájékoztassák.

- Egyetértett Szijjártó Péter az Egyesült Arab Emírségek külügyminiszterével abban, hogy az Európára háruló migrációs nyomásnak és a bevándorlási krízisnek mindaddig nem lesz vége, amíg nem tudnak békét teremteni Szíriában, nem viszik sikerre a terrorellenes küzdelmet és nem vetnek véget a nyitott határok politikájának az Európai Unió külső határainál. Erről a külgazdasági és külügyminiszter telefonon tájékoztatta a távirati irodát a Perzsa-öböl menti országokban tett látogatása első napján.

- Európa próbája, hogy vissza tud-e térni a schengeni egyezményhez, továbbá, hogy mennyire tudja támogatni Görögországot a menekültválság során – jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, miután Bécsben tárgyalt Werner Faymann osztrák kancellárral. Az uniós politikus körútján keddtől csütörtökig a balkáni migrációs útvonal által leginkább érintett országok vezetőivel tárgyal. A bécsi megbeszélés után Szlovéniába utazott, ezt követően Horvátország, Macedónia és Görögország illetékeseivel folytat megbeszélést.

- Törökország az Európai Unió egyetlen választási lehetősége a menekültválság megoldására a török sajtó szerint. Az ellenzéki Hürriyet című ellenzéki napilap keddi száma „Merkel rémálmának” nevezte a menekültválságot, az Aksam című török napilap pedig tudni véli: Törökországot a márciusi 7-i találkozón mindenekelőtt az érdekli majd, hogy az Európai Unió tagállamai hány menekültet fogadnak be.

- Az európai uniós tagállamoknak jogukban áll előírni, hogy az ország területének melyik részén telepedjenek le az általuk nemzetközi védelemben részesített személyek, amennyiben a menekülteknek fokozott integrációs nehézségeik vannak - mondta ki keddi ítéletében az Európai Unió Bírósága.

- Az elmúlt két napban 1272 menekültet mentett ki a háborgó Égei-tenger hullámai közül a görög parti őrség, illetve az Európai Unió határvédelmi ügynöksége (Frontex). Az összes bevándorló Törökországból indult útnak a görög szigetek felé.

- Szexuális bűncselekménnyel gyanúsítanak két afgán menekültet Németországban. A gyanú szerint a 14 éves fiú és a 34 éves férfi a Hamburg közelében fekvő Norderstedt élményfürdőjében zaklatott egy 14 éves és egy 18 éves lányt.

- Folytatódik az észak-franciaországi Calais-ban a migránsok sátortáborának felszámolása annak ellenére, hogy az első nap „szélsőséges aktivisták” összecsaptak a rendőrökkel – mondta kedden Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter, aki nyugalomra és belátásra kért mindenkit.