Párbeszéd kell a monológok helyett

Trócsányi László: érzékelhető, egy szerencsétlen rezdülés milyen károkat okozhat az igazságszolgáltatás bizalmi rendszerében

Baranya Róbert – 2016.03.01. 04:35 –

A bíróságok és a jogalkotók közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozta egy konferencián Darák Péter, a Kúria elnöke és Trócsányi László igazságügyi miniszter.

Trócsányi,-DarákA jogalkotót is érik impulzusok. Trócsányi László és Darák Péter (Fotó: Varga Imre)
A bíróságok és a többi hatalmi ág között a világ minden országában mutatkozik feszültség, ez természetes, sőt bizonyos szempontból kívánatos is – jelentette ki Darák Péter, a Kúria elnöke a jogalkotás és a bírói gyakorlat kölcsönhatásának aktuális kérdéseiről tartott konferencián. A legfőbb bírói fórum vezetője szerint ha a bíróságok mindig a többi hatalmi ág megelégedésére ítélkeznének, akkor az gyanút ébresztene, hogy vajon betöltik-e a demokráciában rájuk osztott szerepet.

Darák szerint a bíróságok munkájával kapcsolatos kritika helyénvaló, és a bíróságok hasznára válik, ellentétben azzal, ha a kritikából kontrollálatlan támadás lesz. Az elnök fontosnak nevezte a bíró és a törvényhozó hatalom együttműködését, a folyamatos párbeszédet, jelezte ugyanakkor, hogy van arra példa, hogy ez megszűnik, és helyére „monológok lépnek”. A helyes válasz viszont soha nem a kommunikáció megszakítása – emelte ki Darák.

Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint a hatalmi ágak szétválasztása nem öncél, hanem annak felismerése, hogy ezek saját autonómiájuk birtokában képesek leginkább szolgálni a közjót. Ehhez azonban együttműködésre, párbeszédre is szükség van közöttük – mondta a tárcavezető. Trócsányi kifejtette: a jogalkotó a társadalom része és érik impulzusok. Figyelnie és észlelnie kell, hogy mikor kell a jogalkotás eszközével élnie. Amennyiben a jogalkotó e kötelezettségének nem tenne eleget, úgy zavarok támadhatnának az írott jog és az élő jog vagy a hatályos jog és a napi valóság között. Hangsúlyozta, hogy az együttműködés számos jó példájával találkozott, ugyanakkor érzékelhető, hogy „egy-egy szerencsétlen rezdülés milyen károkat okozhat ebben a finom, bizalomra épülő rendszerben”.

Trócsányi az együttműködést három téma, a migráció, a gyülekezési törvény és a Ptk. módosításán keresztül mutatta be.

A migráció kapcsán hangsúlyozta, hogy a hazai és a nemzetközi viszonyok jelentős változása adekvát válaszokat igényelt a jogalkotók és a jogalkalmazók részéről, és erre mindkét fél megfelelően reagált. Trócsányi a második kérdéskör kapcsán azt emelte ki, hogy az elmúlt két és fél évtizedben a békés gyülekezéshez való jog mindennapos gyakorlatának legmeghatározóbb alakítói a bíróságok voltak. A bírói gyakorlat kénytelen volt kreatív megoldásokat kidolgozni a törvény hiányosságainak kiküszöbölésére.

A Ptk. módosításáról elmondta: a szabályozási hiányosságok kiváltanak nem kívánt hatásokat, így a korrekció nem várhat évekig, amíg a bírói gyakorlat megoldást dolgoz ki ezek kivédésére. Indokolt a zálogjogi szabályozás módosítása, mert az új Ptk. által bevezetettek nem felelnek meg az eredetileg kitűzött céloknak.