A hezitálóknak lehet „komoly érv” a csok a gyermekvállaláshoz

Látványos statisztikai hatása lehet a juttatásnak

Korompay Csilla – 2016.03.01. 04:21 –

A gyermekvállalásnak valóban akadálya a lakáshelyzet, a csok kibővítése hozzájárulhat a demográfiai helyzet javulásához, ám a Népességtudományi Kutatóintézet szerint ez önmagában nem eredményez fordulatot.

gyerekA nem tervezett harmadik gyerek megszületése hozhat változást (Fotó: Varga Imre)
A csok termékenységi hatásairól készített tanulmányt közölt legfrissebb, Korfa című hírlevelében a KSH Népességtudományi Kutatóintézete. A bevezetőben megállapították, hogy az intézkedés elsődleges kedvezményezettjei a már jelenleg is három gyermeket nevelő párok, emellett viszont a „hezitálók” számára a juttatás komoly érv lehet a régóta tervezett és halasztott gyermek megszületése mellett. Másrészt a támogatás hatására egyes családok előbbre hozhatják a gyermekvállalást, sőt olyan párok is pozitív döntés hozhatnak, akik ezt eddig nem tervezték.

A KSH egy korábbi (2012–2013-as), több mint hatezer nagykorú, 45 év alatti nő és ötven év alatti férfi megkérdezésével készült kutatása alapján a lakáshelyzet a gyermekvállalás lényeges, de nem kiemelkedő szempontja. Az összes válaszadó 23 százaléka nevezte meg a lakáshelyzetet „nagyon fontos” tényezőként, a gyermekvállalási terveikben bizonytalanok körében pedig ez az arány csupán 17 százalék volt. A többség inkább általános anyagi helyzetét és partnerkapcsolata minőségét említette prioritásként.

Fontos azonban, hogy a gyermeket rövid távon nem tervezők között sokan voltak, akik döntésüknél nagyon fontosnak tartották a lakáshelyzetet. Ebből a kutatók szerint valószínűsíthető, hogy az érintettek a csok hatására előbbre hozzák a gyermekvállalást, illetve felfelé módosítják a gyermekek számára vonatkozó terveiket.

A tanulmány kitér arra is, hogy az intézkedés paradigmaváltást jelenthet a kormányzati népesedéspolitikában, ugyanis az elmúlt öt évben elsősorban arra törekedtek a döntéshozók, hogy a középosztálybeli párok ne halasztgassák tovább a gyermekvállalást, a csok kiterjesztése azonban a legnagyobb hatást inkább azokra gyakorolja majd, akik nagyon fontosnak érzik lakáshelyzetük javítását, és csak a távolabbi jövőben tervezték gyermekek vállalását, illetve azokra a kétgyermekes párokra, akik eddig nem terveztek harmadik gyermeket. Emiatt a korábbiaknál látványosabb statisztikai hatásai lehetnek ennek az intézkedésnek – vélik a kutatók –, igaz, ennek egy részét az egyébként is tervezett, de most előre hozott gyermekek jelentik majd, ami a „befejezett termékenység” tényleges növeléséhez nem járul hozzá. Valós demográfiai növekedést a kétgyermekes párok nem tervezett harmadik gyermekének megszületése hozhat, azonban a célcsoport mérete miatt ez önmagában nem eredményez tartós demográfiai fordulatot.