Felpörögtek a hazai beruházások az uniós források hatására az elmúlt időszakban

Történtek olyan fejlesztések az oktatásban, egészségügyben, közigazgatásban, amelyek jelentős lendületet adtak a gazdaságnak

Bódy Géza – 2016.03.01. 03:36 –

Több beruházás valósult meg tavaly az utolsó negyedévben, mint korábban, főként a védelem, az oktatás, az egészségügy és a közigazgatás területén. A mozgatórugók az uniós források voltak. A termelői árak tovább csökkentek.

9o
Tavaly az utolsó negyedévben hét százalékkal nőtt a beruházások mértéke az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ezzel az első három negyedév 3,2 százalékos visszaesése után az év egészében 0,6 százalékkal haladta meg az előzőt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A negyedik negyedévi nagy növekedés az előző negyedévi 6,7 százalékos visszaesés után elsősorban a költségvetési szervek beruházásainak köszönhető, ahol hetvenszázalékos volt a növekedés, míg a vállalakozások körében 6,2 százalékkal csökkentek a beruházások. A KSH szerint jelentős mértékben, kilencven százalékkal nőttek a beruházások a közigazgatás, a védelem és a kötelező társadalombiztosítás ágban, negyven százalékkal az oktatásban, és 35,8 százalékkal a művészet, szórakoztatás, szabadidő statisztikai körében.

Döntően az év végi, európai uniós forrásokból megvalósult gép- és berendezésvásárlásoknak köszönhetően az egészségügyben száztíz százalékkal nőttek a beruházások, és az év egészében 40,4 százalékkal emelkedtek, holott az első háromnegyed évben még kilenc százalékkal elmaradtak az előző év azonos időszakától.

A feldolgozóiparban 7,1, az építőiparban 6,5, a mezőgazdaságban 29,3 százalékkal elmaradtak a beruházások 2014 utolsó negyedévétől.

A KSH szerint a kereskedelem és gépjárműjavítás terén a beruházások 4,2 százalékkal csökkentek a negyedik negyedévben és 8,8 százalékkal a múlt év során.

A pénzügyi biztosítási üzletágban a negyedik negyedévben 26,2, az egész évben 7,8 százalékkal nőttek a fejlesztések.

Az év egészét tekintve is a költségvetési szervek beruházásainak 37 százalékos növekedése eredményezte az emelkedést, a vállalkozásoknál 1,7 százalékkal csökkentek a beruházások.


Varga Mihály: Erőre kaphatnak a cégek

A 2014-es jó év után tavaly is növekedett a beruházások mértéke – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1-en a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatait kommentálva. Közölte, az állami beruházások mellett jelentős növekedés volt az energia- és az infokommunikációs beruházásokban a negyedik negyedévben. Varga Mihály elmondta: sokat várnak a lakásépítési, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) támogatásával indult programoktól, amelyek jelentős összeggel segítik az új lakások építését és vásárlását. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, arra számítanak, hogy a következő hónapokban a vállalkozói szférában az infokommunikációhoz, digitalizációhoz kötődő fejlesztések nőni fognak, ahogy az energiaberuházások is. Varga Mihály Solymáron is beszélt a beruházások jelentőségéről. Azt mondta, a nemzeti forrású nagyvállalati beruházási támogatási program további lendületet adhat a már bizonyítottan sikeres hazai cégeknek. A PEMÜ Műanyagipari Zrt. támogató okiratának ünnepélyes átadásán hangsúlyozta: a 2015-ben indult új beruházástámogatási programmal a valós piaci teljesítményre és fejlődésre képes hazai nagyvállalatokat kívánják segíteni abban, hogy megőrizzék és erősítsék a már elért pozíciójukat. Varga Mihály a vállalatnak nyújtott 58 millió forintos, vissza nem térítendő támogatás bejelentésekor kiemelte, hogy a cég megfelel a feltételeknek, összesen 189 millió forint értékű kapacitásbővítő beruházást hajt végre.


Így befolyásolhatja az Audi a GDP-alakulást

Mint beszámoltunk róla, átszervezi termelőkapacitásait az Audi, így százezer Q3-as gyártása kerül át Győrbe egy újabb beruházásnak köszönhetően – közölte néhány hete a vállalat. Ez az utóbbi évek legnagyobb külföldi működőtőke-befektetése Magyarországon, nemzetgazdasági méretekben is látszódó kapacitásbővítés, a GDP-re is hatással lehet. Az Audi a járműgyártás gazdaságban betöltött súlyából, hozzávetőleges részarányából, a Q3-as modell mennyiségéből és piaci árából, valamint a hazai hozzáadott értékéből arra lehet következtetni, hogy a termelés beszállítói ágazatokkal együtt a GDP egy százaléka körül lehet majd. A tényleges hatás nagyban függ például attól, hogy milyen gyorsan állnak rá a hazai beszállítók a megnövekedett igények kielégítésére, illetve hogy a Q3-as modellek teljes egészében új soron készülnek-e, vagy a mostani (gyakorlatilag teljes kihasználtságon üzemelő) gyárban részben a kifutó modellek kapacitásain. Az iparban és az export értékében betöltött szerepe a járműgyártásnak még nagyobb, így a gyártás beindulásával még „izmosabb” indexeket láthatunk majd. Jó hír az is, hogy tavaly mintha megindult volna az itt működő cégek profit-visszaforgatása. Örömteli az is, hogy 2018 után, amikor a kormány (a tervei szerint) elkölti az utolsó EU-forrásait is, lesz egy nagy beruházás, amely egy-két éven keresztül további löketet ad a gazdaságnak.


Elemzői vélemények. Számítani lehetett a bővülésre

K&H Bank: Számítani lehetett a beruházások növekedésére tavaly az utolsó negyedévben, mert a kormányzat felpörgette az európai uniós pályázatok kifizetését. A fő kérdés az, hogy sikerül-e az uniós kifizetéseket kellő mértékben felgyorsítani. Az is látszik, hogy a kormányzat és a jegybank különböző programokkal igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy ne legyen visszaesés.

Erste Bank: Egyértelmű, elsősorban az EU-s pénzek voltak a mozgatórugói annak, hogy az utolsó negyedéves növekedési ütem jelentősen felülmúlta az első három negyedévben látott értékeket. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy tavaly év végéig gyorsított ütemben lehetett lehívni az EU-s támogatásokat, illetve a költségvetés jelentősen hozzájárult különböző uniós támogatásokhoz kötődő projektek finanszírozásához. A részletes beruházási adatok megerősítik, hogy az idén a GDP-növekedést elsősorban a háztartások fogyasztása, másodsorban a külkereskedelem hajthatja.


Csökkenő termelői árak

A belföldi értékesítési árak három, az exportárak 1,1 százalékos csökkenése miatt a termelői árak 1,7 százalékkal alacsonyabbak voltak januárban, mint egy évvel korábban – írta a KSH. Az előző hónaphoz, 2015 decemberéhez képest 0,8 százalékkal csökkentek a termelői árak. Januárban 2015. januárhoz képest az ipar belföldi értékesítésének árai három, a feldolgozóiparé 2,1, a jelentős súlyt képviselő villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálásé 4,8 százalékkal csökkentek. A belföldi értékesítésben az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban 4,5 százalékkal mérséklődtek, míg a beruházási javakat gyártó ágazatokban 1,5, a fogyasztási cikkeket gyártókban 0,6 százalékkal emelkedtek az árak.