„A veszély neve népvándorlás, meg kell állítani Brüsszelt”

Pindroch Tamás – 2016.02.29. 01:21 –

Tizennyolcadik alkalommal tartott évértékelőt Orbán Viktor miniszterelnök a Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére a Várkert Bazárban. Több mint egyórás beszédében kifejtette, Európa megállíthatná a bevándorlást, de Brüsszelből erre még a szándék is hiányzik. Hangsúlyozta, most van az a történelmi pillanat, hogy kiépülhet a polgári Magyarország korszaka.

Orbán 20160229Magyarországon nem fognak bandák vadászni a feleségeinkre és leányainkra – szögezte le a kormányfő (Fotó: Nagy Balázs)

„A kormány népszavazási kezdeményezése nem a már eldöntött és Magyarország által a bíróságon megtámadott kvótáról szól, hanem az új, márciusban napirendre kerülő európai bevándorlási rendszer kötelező betelepítési kvótája ellen hívja csatába a polgárokat” – jelentette ki évértékelő beszédében Orbán Viktor. Úgy érvelt, „nem akarunk, és nem fogunk bűnözést, terrorizmust, homofóbiát és antiszemitizmust importálni Magyarországra”. Mint folytatta, nem lesznek törvényen kívüli városnegyedek, zavargások, bevándorlózendülések, felgyújtott menekülttáborok, és „nem fognak bandák vadászni a feleségeinkre és a leányainkra, Magyarországon még a kísérleteket is csírájában elfojtjuk, és következetesen megtoroljuk”. A jogunkat pedig nem adjuk fel, hogy mi dönthessük el, kivel akarunk együtt élni és kivel nem. Hozzáfűzte, nem hagyhatjuk, hogy Brüsszel a törvények felé helyezze magát, hogy szédült politikájának következményeit szétterítse azokra, akik minden egyezményt és minden törvényt betartottak, ahogy mi is tettük. Hazánk annak is megálljt parancsol, hogy arra kényszerítsék, importálja a nyugati államok „elhibázott bevándorláspolitikájának keserű gyümölcseit”.

Európai önfeladás

Szerinte „Brüsszelt meg kell állítani”, ott és néhány európai fővárosban a politikai vezetés, a szellemi elit szemben áll az emberek nemzeti érzelmű többségével. „Így jött létre a világtörténelem legbizarrabb koalíciója az embercsempészek, a jogvédő civil aktivisták és az európai csúcspolitikusok között arra, hogy tervezetten ideszállítsanak sok millió migránst” – jegyezte meg, hozzátéve, még nem késő a valósággal szembenézni. Az pedig az, hogy sok európai országban már régóta épül a párhuzamos társadalom, amely visszaszorítja a világunkat. A migránsoknak eszük ágában sincs átvenni a mi életformánkat, mert a sajátjukat életrevalóbbnak tartják.

Szerinte abszurd Brüsszel politizálása, olyan, mintha egy ütközés előtt álló hajó kapitánya nem elkerülni akarná a katasztrófát, hanem elkezdené kijelölni a nemdohányzó mentőcsónakokat. Érthetetlennek nevezte, hogy Európa miért adta fel az önvédelem természetes ösztönét. Az európai értékekből kiemelte a férfi és nő egyenjogúságát, a szabadságot és felelősséget, a fair versenyt és szolidaritást, a büszkeséget és alázatot, az igazságot és irgalmat. Szerinte épp ezért Európa Hellász és nem Perzsia, Róma és nem Karthágó, kereszténység és nem kalifátus, ez nem rangsor, csak különbözőség. Megjegyezte, a valósággal szemben nem létezhet szabadság, egyéni és közösségi boldogulás, csak politikai kokainmámor, kudarcok, cinizmus és önpusztítás. „Talán ezért bolyong oly sok jobb sorsra érdemes, emelkedett szellemű és boldogtalan liberális politikus Brüsszel utcáin” – fogalmazott.

A kötelező betelepítési kvótát szerencsétlen, igazságtalan, ésszerűtlen, jogszerűtlen egyedi döntésnek minősítette a miniszterelnök. Emlékeztetett, ilyen döntést tavaly már hozott Brüsszel – akkor az Európai Tanács miniszterelnökeinek döntésével szemben, azt semmibe véve, döntésüket lesajnálva –, az Európai Parlamenttel elfogadtatva százhúszezer migránsra terjesztették ki a kötelező betelepítést. Ezt támadta meg Magyarország az Európai Bíróságon.

Felhívta viszont a figyelmet, Brüsszel most minden bevándorlóra és minden tagországra kötelező, állandó betelepítést akar ránk kényszeríteni. Az unió két táborra osztható. Az Európai Egyesült Államokat szorgalmazók a kötelező letelepítési kvótát támogatják, míg a szuverenisták a szabad nemzetek Európáját kívánják, és hallani sem akarnak semmiféle kvótáról. Szerinte így lett a mai kor szimbóluma a kvóta, amely magába sűríti mindazt, amitől tartunk, amit nem akarunk, ami szétfeszítheti az európai népek szövetségét. Úgy fogalmazott, Brüsszel pénzügyi megtorlással is fenyeget, mivel hazánk népszavazást tart a kvótáról. Hangsúlyozta, kvittek vagyunk, nincs mit egymás szemére hányni.

Fokozott határvédelem

A miniszterelnök új katonai egységeket küldött a határra, továbbá utasította a honvédelmi, valamint a belügyminisztert, készítsék elő védvonalak építését a magyar–román határon. Kifejtette, ha szükséges, Szlovéniától Ukrajnáig teljes hosszúságban fogja az ország megvédeni a határait. Hozzátette, Brüsszelnek, az embercsempészeknek és a migránsoknak is meg fogjuk tanítani, Magyarország szuverén ország, területére csak úgy lehet lépni, ha betartják a törvényeinket és engedelmeskednek az egyenruhásainknak. Emlékeztetett, eddig a határvédelem nyolcvanötmilliárd forintba került, és ebben csak saját magunkra számíthattunk.

A kormányfő a kormány elmúlt ötéves munkáját is értékelte. Kifejtette, a kabinet konszolidálta a költségvetést és hazaküldte az IMF-et, idén az uniós hitel „utolsó garasát” is visszafizetik. Úgy folytatta, 2014-ben lezárták a stabilizációt, új szakaszt nyitottak, megindították a gazdasági felzárkózást. Értékelése szerint az ország ma ott tart, hogy visszaszerezte az esélyt egy újabb történelmi felzárkózáshoz. Az eredményeket tovább sorolva kifejtette, az elmúlt öt év alatt harmincötről tizenöt százalékra csökkentették a személyi jövedelemadót, ezerháromszázmilliárd forintot hagytak a családoknál, huszonöt százalékkal mérsékelték a rezsit, és másfélszeresére nőtt a legalacsonyabb bér. A népvándorlás mindezeket az eredményeket is veszélyeztetheti.

Gazdasági fedezet

Kitért a béremelésekre is. Elmondta, az állami és a magánszektorban is csak olyan emelés támogatható, amelynek megvan a gazdasági fedezete. Elismerte a tanárok és egészségügyi dolgozók munkáját, mondván, bár a béremelések folyamatosak és jelentősek, nem elégségesek, ahogy szinte minden szakmánál. Megjegyezte, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ adóssága nem foghat ki azon a kormányon, amely megbirkózott az IMF-fel és a több mint ezerkétszázmilliárdos önkormányzati adóssággal is. Arról is beszélt, a hat évvel ezelőtti szinthez képest negyven százalékkal több pénz jut az egészségügyi alapellátásra, emellett több mint ötszázmilliárd forintot fordítottak kórházak fejlesztésére, viszont a fővárosban szükség van egy új központi kórházra. A miniszterelnök az egyik legfontosabb feladatnak a gazdasági versenyképesség javítását nevezte, annak üteme nem elégséges és tartóssága sem biztosított. Ezért van szükség adó- és bürokráciacsökkentésre, életszerűbb szakképzésre, gyorsabb ítélkezésre és technológiai fejlesztésre.

Orbán Viktor értékelte Magyarország történelmi korszakait, alapul véve a kiegyezés utáni ötven évet, a Horthy- és a Kádár-rendszerek évtizedeit is összevetette a rendszerváltás után eltelt huszonhat évvel. Most abban a pillanatban van az ország, hogy lehet cselekedni, alkotni, van értelme bátornak, céltudatosnak lenni. Most épülhet ki az a korszak, amelyet polgári Magyarországnak, polgári berendezkedésnek, nemzeti-keresztény korszaknak, magyar országnak nevezhetünk – hangoztatta.


Parlamenti pártok reakciója

Tóbiás József (MSZP): Nem foglalkozott a miniszterelnök a társadalom valódi problémáival, amiből arra lehet következtetni, hogy ezekben a kérdésekben nem várható tőle megoldás. Orbán Viktor eltévedt, a beszéde és a valóság között óriási szakadék tátong. Miközben huszonegyedik századi egészségügyről beszél, addig a valóságban az ágazat romokban van, az oktatás összeomlott, a közigazgatás szétzilálódott, orvosok ezrei, szakápolók tízezrei hagyják el Magyarországot. A kormányfő nem beszélt emberek millióinak létválságáról sem, így már nem is lehet azt várni, hogy megoldást adjon a valódi problémákra.

Mirkóczki Ádám (Jobbik): Orbán Viktor helyesebben tenné, ha nem az urizáló tanácsadói által lefestett virtuális Magyarországon élne, hanem személyesen tapasztalná meg a valóságot. Hazánkban ugyanis léteznek olyan falvak, városrészek, amelyekben a párhuzamos társadalom már megvalósult, a törvény nem érvényesül. A valóság az, hogy egyes iskolákban nincs pénz fűtésre, de krétára sem. Az egészségügyi intézmények állapota tragikus, felszereltségük elavult, az államadósság összege pedig még nőtt is. Azt állítani, hogy az oktatás, az egészségügy és a közbiztonság sikersztori, bizonyítéka annak, hogy a kormányfőnek fogalma sincs a valóságról.

Gál József (LMP): Évértékelő beszédével Orbán Viktor arról adott tanúbizonyságot, hogy elvesztette kapcsolatát a valósággal. A kormányfő megdicsérte a multinacionális vállalatokat, amelyek ellen ellenzékből még folyamatosan támadásokat indított. Multikormányzás lesz és nem néppárti, polgári kormányzás, így retteghetnek a munkavállalók. A rossz versenyképességet ugyanis a kabinet a bérek alacsonyan tartásával fogja csak tudni megoldani.

Harrach Péter (KDNP): Minden eddiginél határozottabb hangon szólt a kormányfő a migrációról, annak kezeléséről, ám emellett is árnyaltan és emberségesen közelítette meg a problémát. Az is kirajzolódott, hogy melyek azok az eredményeink, amelyeket a polgári-keresztény kormányzás az elmúlt években produkált. Egyetértünk továbbá a kormányfő helyzetértékelésével, miszerint mindannyiunk első számú érdeke és feladata, hogy megvédjük mindazt, amit európai kultúrának, közbiztonságnak, keresztény gyökereknek tartunk.

Kósa Lajos (Fidesz): Az ország jövőjéért aggódó magyarokhoz szólt Orbán Viktor, ugyanakkor Európa-szerte üzente az embereknek, hogy az unió meg tudja állítani a migránsáradatot, ha erre van akarat. A kormányfőnek minden beszédét figyelik, európai érvényű politikusnak tartják, és nem csak a migráció miatt. Amikor az unió az IMF receptjét ajánlotta a válságba jutott országoknak, hazánk egy másik utat választva sokkal előrébb jutott. Európai csoda, amit a miniszterelnök a magyarokkal összefogva tett, a migrációs kérdésben hazánk egyre fontosabb vonatkozási pont. Mostanra már mindenki ráébredt, hogy a bevándorlók áradata Európa létét, biztonságát, fejlődését, kultúráját, jövőjét veszélyezteti.


Üdvözölték a migránspárti tüntetőket

Van, aki az ország biztonságát védi, és vannak, „akik a migránsokat szeretnék Magyarországra hozni” – magyarázta a rendezvény előtt tartott tájékoztatóján Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője annak kapcsán, hogy az Együtt - a Korszakváltók Pártja az évértékelő idejére tüntetést szervezett. Kifejtette, egyre több migráns érkezik Európába, a migránsveszély pedig növeli a terrorveszélyt és rontja a közbiztonságot. Németh Szilárd, a nagyobbik kormánypárt alelnöke arról beszélt, a demonstráció szervezői, a magyar emberek nemzeti konzultáción megfogalmazott akaratával ellentétben, „migránspárti politikát folytatnak” és azokat támogatják, akik illegálisan jönnek. A demonstráción amúgy néhány százan vettek részt, köztük baloldali politikusok is. A Fidesz molinót feszített ki a Várkert Bazár előtt, amelyen az állt: „Üdvözöljük a bevándorláspárti tüntetőket, de nem értünk velük egyet”. (MH)