„Európa felelős a keresztényekért”

Újabb tömegeket indíthat útnak a kontinens felé, ha egy politikus menekültkvótákat emleget – figyelmeztetett Hölvényi György

Őry Mariann – 2016.02.26. 01:14 –

Nagyon fontos, hogy támogassuk a migránsok és menekültek saját régiójukban maradását – hangsúlyozta lapunknak Hölvényi György. A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőjével a keresztény kisebbségek védelméről és a bevándorlási válságról beszélgettünk Brüsszelben.

Hölvényi György 20160226Hölvényi György: Az állam feladata a biztonság szavatolása (Fotó: MH)

– Megtesz mindent Európa a közel-keleti keresztények védelme érdekében?

– Európa kissé elhanyagolta a kulturális felelősségét e tekintetben, de attól még jogos a felvetés. Tapasztalatból tudom, valamint a tanult muszlim emberek is azt mondják, hogy a keresztények sajátosan kötődnek Európához. Óriási hiba megtagadni irányukban ezt a kapcsolatot. Irakban és Szíriában most érték el azt a kritikus állapotot, hogy az elvándorlás, szétszórattatás miatt megszűnhet egy kétezer éves kultúra. Szerencsére egyre több európai politikus ismeri fel a felelősségét, de általános biztonságpolitikai, diplomáciai automatizmussá kellene válnia, hogy mindig figyelmet szenteljünk a vallási kisebbségek, és ezen belül a keresztények helyzetének. Ezt tárgyalópartnereink el is várják, a térségben a gyengeség jelének érzik, ha egy európai politikus nem áll ki a kontinenshez kötődők mellett.

– Összefügg ez vajon azzal, hogy a kereszténység háttérbe szorult Európában?

– Az Európai Unió hivatalos, steril központjában értéksemlegességet hirdetnek, de egyre több egyén és szerveződés határozza meg magát egyszerre európaiként és keresztényként. Ez nem csak vallási, hanem kulturális és etikai kérdés is. Nem lehet letagadni a forrást. Ez olyan mintha azt mondanánk, hogy a Duna Budapesten ered, nem pedig a Fekete-erdőben.

– Brüsszelben jellemző a „maszatolás”, a migráció és a terrorizmus kapcsolatát minél jobban megpróbálják elkenni.

– Ez a gyurcsányi elv. Természetesen nem szabad a menekültet a terroristával azonosítani, de az államnak mégiscsak a biztonság szavatolása a feladata. Ez nem széplelkűség kérdése. Az EU elég jól meg tudja oldani a gazdasági válságkezelést, az összetett humanitárius kérdések kezelésére azonban az unió intézményrendszere képtelen. Létezik persze egy politikai vonulat, amely szerint Európának minél „színesebbnek” kell lennie, minél több menekültet kell befogadni, de inkább csak a bénultság a jellemző. Az EU azért nem a gonosz birodalma. Gazdasági téren az Európai Bizottságnak van cselekvési terve. Azonban ideologikus szövegekkel próbálja elkenni, hogy biztonsági téren nem tud mit tenni. Ha az Európai Bizottság nem talál megoldást az állam- és kormányfők alkotta tanáccsal, akkor alternatív, egyéni megoldások születnek. A tagállamok egyedül, vagy egymással megegyezve cselekednek. Az elmúlt hónapokban a bizottság lényegében csak akadályozta a válságkezelést, míg a tagországok közös fellépései konkrét eredményeket értek el.

– Milyen alapelvet kellene követni a migrációs válság kezelésében?

– A legnagyobb gond a szülőföldről történő elvándorlás, hiszen a mostani befogadó politika nem arra készteti az embereket, hogy az első lehetséges alkalommal visszatérjenek a nehéz, de biztonságos körülmények közé. Nem az állandóságra, hanem az ideiglenességre kellene törekedni. Nagyon fontos, hogy támogassuk a migránsok régióban maradását.

– Európa sokak számára nem váltja be a hozzá fűzött reményeket.

– Közel-keleti utazásaim során szembesültem vele, hogy teljesen irreális elképzelések élnek az emberekben Európáról. A csempészek nagyon gyakran egy egészen álomszerű világot írnak le, olyan pletyka is jár a helyiek között, hogy érdemes vállalni a családdal az utazás őrült rizikóját, mert akkor Németországban kapnak házat. Másrészt pedig az európai döntéshozók nem mérik fel, hogy a nyilatkozataikat hogyan értelmezik a kiszolgáltatott, mindenbe belekapaszkodó emberek.

– Meghívásként értelmezik?

– Ha egy európai politikus kimondja, hogy kvóta, azzal közvetetten ezreket indít útnak. Ráadásul hihetetlen ereje van a közösségi médiának. Aki megérkezik ide, meg akarja mutatni az otthoniaknak, hogy jó döntést hozott, a valóságnál szebb képet közvetít, s újabb tízezrek indulnak el.

– Mi a helyzet azokkal, akiket nem a jobb élet motivál, hanem valóban a saját biztonságuk?

– Az igazi menekültek nem jutnak el Európába. Akik itt vannak, azok a legmobilabb rétegek, a fiatalok. Európa gyengeségét, sebezhetőségét úgy fogják fel, hogy „Európában parti van”, otthon viszont semmi. Van annyi pénzük, hogy eljöjjenek idáig, de annyi már nem, hogy visszamenjenek. Európa számukra eddig zárva volt, eszük ágában sem volt idejönni. Most viszont azt látják, hogy Európa nyitva áll.

 

„Európa felelős a keresztényekért”Újabb tömegeket indíthat útnak a kontinens felé, ha egy politikus menekültkvótákat...

Közzétette: Magyar Hírlap – 2016. február 25.