Ismét napirenden Záhony fejlesztése

Az ország keleti kapujának átrakodóállomása a kapacitásaihoz képest szinte üres – Orosz–magyar egyeztetések kezdődtek

Putsay Gábor – 2016.02.22. 03:04 –

A záhonyi átrakókörzetben az elmúlt évek beruházásainak eredményeképpen sem emelkedett a forgalom, holott ma is az a térség legnagyobb munkaadója. Záhonyt ugyanakkor nem lehet leírni, újabb egyeztetések kezdődtek a forgalom lehetséges emeléséről.

ZahonyA záhonyi központ ma is a térség legnagyobb munkaadója (Fotó: MH)
Európa egykori meghatározó vasúti átrakóközpontja manapság csak árnyéka önmagának, a záhonyi körzetben rendkívüli módon megcsappant a forgalom. Záhony a vasúti árufuvarozásban és -átrakásban ma is az egyik legforgalmasabb csomópont lehetne, hiszen kevés olyan jó adottságokkal rendelkező létesítmény van Európában, ahol a széles nyomtávú vasútról a keskenyre történik az áruátrakás. A 84 négyzetkilométernyi területen kiépült közúti, vasúti és raktározási infrastruktúra egyáltalán nincs kihasználva, pedig az elmúlt nyolc–tíz évben az állam – európai uniós támogatás felhasználásával –, valamint magánberuházók összesen mintegy negyvenmilliárd forintot költöttek a beruházásokra. Így például új utakat, raktárakat építettek, a széles nyomtávú vasúti hálózatot korszerűsítették. A záhonyi átrakókörzet modernizációja leginkább azért fontos az államnak, mert jelenleg is ez a térségben a legnagyobb munkaadó.

A rendszerváltozás idején 16–18 millió tonnás forgalmat bonyolítottak a záhonyi terminálok, ami 2005-re hatra csökkent, tavaly pedig éppen hogy elérte a három és fél millió tonnát. A 2008-as gazdasági válság ugyanis tovább rontotta a helyzetet, ami az ukrán–orosz konfliktus miatt még inkább kiszámíthatatlanná vált. Ukrajnát ugyanis nem lehet vagy legalábbis rendkívül körülményes megkerülni azokkal a szállítmányokkal, amelyek Oroszország, illetve a távol-keleti célállomások felől jönnek. Jelenleg szinte kizárólag ömlesztett áruk jönnek Záhonyba, így vasérc, szén, fa vagy egyéb tömegtermékek. Jellemző ugyanakkor, hogy a Dunaferr az ukrán–orosz konfliktus óta nem Záhonyon, hanem Fiumén (Rijeka) keresztül szállítja a vasércet. Ugyanakkor, értesüléseink szerint, tárgyalások kezdődtek arról, hogy ismét ezt az irányt részesítse előnyben az acélipari vállalat vezetése.

Eközben Záhonynak már van egy komoly vetélytársa, a néhány kilométerre, Szlovákiában működő csernai átrakó, ahová széles nyomtáv is vezet. A záhonyinál lényegesen kisebb létesítményben tavaly a duplája, hétmillió tonna volt a forgalom.

Mindazonáltal Záhonyt még nem lehet leírni, a kormánynak, a térségi települések vezetőinek, a fuvarozóknak és a MÁV Zrt.-nek is az az érdeke, hogy a forgalom emelkedjen, és a kapacitások legyenek jobban kihasználva. A MÁV meghívására a napokban Záhonyba látogatott a Transzszibériai Szállítások Koordinációs Tanácsa (TSZKT) és az Oroszországi Vasutak harmincfős delegációja, és tárgyaltak a lehetőségek kiaknázásáról. A munkacsoport ülésén bemutatták a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége és a Záhony-Port Zrt. által tavaly bejegyeztetett vámszabad területben rejlő gazdasági lehetőségeket. A küldöttség felkereste a Záhony Térségi Logisztikai Klaszter tagvállalatait, így többek között a Záhony-Port és a Transit Group cégcsoport telephelyeit is. A terepszemlén az árualappal rendelkező TSZKT-tag orosz és ukrán szállítmányozó társaságok vezetői megismerhették a záhonyi térség átrakási és logisztikai lehetőségeit.

A jelenlegi árualapok mellett ugyanis újak térségbe irányításával emelkedhetne a forgalom.