Az új stratégia kiemelt célja a biztonságos energiaellátás

Alkalmaznák az Európai Unió tagállamai közötti szolidaritás elvét az esetlegesen bekövetkező gázszállítási zavarok megoldására

Bódy Géza – 2016.02.22. 02:44 –

A gázellátási válságok megelőzését és – amennyiben ezek mégis bekövetkeznének – hatékonyabb kezelését célozza az Európai Bizottság napokban bemutatott energiabiztonsági csomagja.

GaztarozoA kereskedelmi gázszerződések, így a tárolók használatának szabályai is átláthatóbbak lesznek (Fotó: Reuters/Shamil Zhumatov)
Az ellátásbiztonság nemzeti megközelítéséről a regionális együttműködés és a közösségi jogosítványok bővítése felé mozdul el az az energiabiztonsági csomag, amelyet az energiauniós projekt újabb fontos mérföldköveként mutatott be a napokban az Európai Bizottság.

A csomag magában foglalja a földgázellátás biztonságáról szóló rendeletre és a kormányközi energiamegállapodásokra vonatkozó határozat módosítását, a kereskedelmi gázszerződések nagyobb átláthatóságának biztosítását, a cseppfolyósított földgázra és a földgáztárolásra vonatkozó stratégiát, valamint a fűtési és hűtési stratégiát – közölte a Bruxinfo.

A bizottság a tagállamok közötti szolidaritás elvét vezetné be gázellátási zavarok esetén. Az EU tagállamait ennek megfelelően kilenc régióra osztanák, és az egyazon régióba tartozó tagállamoknak válság esetén egymás háztartásainak, egészségügyi és szociális intézményeinek és más védett fogyasztóinak a segítségére kellene sietniük. Akár azon az áron is, hogy saját ipari fogyasztóikat hátrább sorolják vagy energia nélkül maradnak.

Magyarország a javaslat értelmében Ausztriával, Horvátországgal, Szlovéniával és Olaszországgal kerülne egy kosárba. Az öt országnak hat hónapos határidővel közös válságkezelési tervet kellene készítenie, és kidolgoznia krízis esetére a menetrendet.

A bizottság a kormányközi energiaszerződések és jogilag nem kötelező megállapodások aláírás előtti véleményezésére is igényt tart annak érdekében, hogy még időben felhívják a figyelmet az ilyen megállapodások uniós jogszabályokkal való összeegyeztethetőségének problémájára. A tagállamok számára ugyan jogilag nem lesz kötelező a bizottság észrevételeinek figyelembe vétele.
A testület a kereskedelmi gázszerződések nagyobb átláthatóságát is el szeretné érni. Ezért a javaslat értelmében a cégeknek be kellene nyújtaniuk Brüsszelben (és a tagállami szabályozó hatóságoknál) minden olyan, egy évnél hosszabb időre szóló gázszállítási szerződést, amelynek relevanciája van az ország vagy a régió gázellátás-biztonsága szempontjából. Bizottsági előrejelzések szerint Magyarország, Szlovákia, Finnország, Lengyelország és Lettország biztosan a rendelkezés hatálya alá kerül, miközben Németország, Hollandia vagy Olaszország nagy valószínűséggel nem.

Az Európai Unió következő évtizedeire készülő új, átfogó stratégia célja, hogy valamennyi tagállamnak közvetlen vagy közvetett hozzáférése legyen egy cseppfolyósított gázt fogadó terminálhoz, így növelve a gázellátás diverzifikációját. Magyarország esetében a horvátországi Krk szigetén építendő gáztároló terminál bír különösen nagy jelentőséggel.