Létszámbővülés a versenyszférában

A várakozásoknál gyorsabban, 5,7 százalékkal nőttek a bruttó bérek decemberben a továbbra is alacsony infláció hatására

Bódy Géza – 2016.02.20. 01:24 –

Kiemelkedően nőttek az átlagkeresetek. A bruttó bérek decemberben 5,7 százalékkal emelkedtek. Az idén újra erős bérnövekedés várható, amelyet alacsony infláció kísérhet. A versenyszféra béremelései mellett a közszférában megvalósult emelések is fontos szerepet játszanak.

7 20160220

A munkaadók és munkavállalók mindenhol olyan szintű béremelésről tárgyalnak, amely reálbér-emelkedést hoz majd, a továbbra is alacsony infláció pedig ugyancsak hozzájárul a reálbérek további növekedéséhez – jelentette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az M1-en. Cseresnyés Péter ezt a statisztikai hivatal friss adataira reagálva közölte. E szerint a várakozásoknál lényegesen gyorsabban, 5,7 százalékkal nőttek a bruttó bérek decemberben, az év végi 0,9 százalékos infláció mellett a nettó reálbérek 4,8 százalékkal emelkedtek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint. Így három éve folyamatosan emelkednek a reálbérek hazánkban.

Tavaly nemzetgazdasági szinten a bruttó kereset 247 800, a családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 162 300 forint volt. A családi kedvezményt is figyelembe véve a nettó keresetek átlagát 169 100 forintra becsüli a KSH. A közfoglalkoztatás hatása nélkül a vállalkozásoknál 263 700, a költségvetési intézményeknél 256 400, míg a nonprofit szervezeteknél 240 700 forint volt a bruttó keresetek átlaga tavaly. A költségvetési szektorban 288 500 forint volt az átlagkereset, ezen belül a közigazgatás és védelem területén 17 százalékkal, 357 ezer forintra nőtt egy év alatt, az oktatásban 6,9 százalékkal, 272 600 forintra, az egészségügyben hétszázalékos emelkedéssel 235 400 forintra emelkedett az átlagkereset. A szociális ellátás terén pedig a 12,6 százalékos emelkedéssel is csak 176 ezer forint volt az átlagkereset.

A vállalkozásoknál a decemberi 3,4 százalékkal együtt 3,8 százalékos volt az éves béremelkedés, míg a költségvetésben – a közfoglalkoztatottak nélkül számolva – a 13,1 százalékos decemberi keresetnövekedés 6,3 százalékra növelte az éves átlagot. A KSH jelentése megjegyezte, hogy a decemberi keresetnövekedésre is hatással volt a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék. A jelentésből kiderül az is, hogy a múlt év végén alkalmazásban állók létszáma 2,911 millió volt, 68 ezerrel, 2,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál, közülük 201 ezer volt közfoglalkoztatott, 13 ezerrel több, mint 2014 decemberében.

A fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékos csökkenése következtében a reálbérek növekedése 2015-ben ismét meghaladta a bruttó és a nettó bérnövekedést. A versenyszférában decemberben is tekintélyes, 59 ezres létszámbővülés ment végbe 2014 decemberéhez képest, ami az elsődleges munkaerőpiac folyamatos gyarapodását jelenti – írta a Nemzetgazdasági Minisztérium a KSH adataira hivatkozva. A reálbérek emelkedésében a versenyszféra béremelései mellett a közszférában megvalósult emelések is fontos szerepet játszanak a szakértők szerint. A folyamatos béremeléseknek, az alacsony inflációs környezetnek és az évről évre emelkedő minimálbérnek köszönhetően immár három éve nőnek a reálbérek Magyarországon, ami nagyban hozzájárul a gazdaság növekedéséhez.


Röviden
Stabil alap a háztartások fogyasztása

- Takarékbank - Az idén négyszázalékos bruttó bérnövekedésre lehet számítani, ami az adóváltozások miatt 5,5 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet. Így a 2016-ra várt 1,5 százalék alatti infláció mellett 4-4,5 százalékos nettó reálbér-növekedés várható. Viszont kockázatot jelent, hogy néhány hiányszakmában gyorsuló ütemű fizetésemelkedés várható a következő években. Egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése is.

- Erste Bank - Az előrejelzés szerint 0,7 százalék lehet ebben az évben az inflációs ráta – amennyiben a fogyasztói üzemanyagárak nem csökkennek tovább számottevően. Tehát újra erős (nettó) nominális bérnövekedést tapasztalhatunk, amelyet alacsony infláció kísérhet. Csakúgy, mint a tavalyi évben, lendületesen nőhetnek tovább reálértelemben is a bérek 2016-ban. A háztartások fogyasztása stabil alapot jelenthet a GDP-növekedés esetében.

- K & H Bank - A több mint négyszázalékos múlt évi emelkedés megfelel a várakozásoknak. A reálbérek a negatív – mínusz 0,1 százalékos – tavalyi átlagos infláció miatt 4,3 százalékkal nőttek, ez pedig többek között a belső fogyasztásnak, a kiskereskedelemnek adott muníciót. Ezúttal 5-6 százalékos bruttó átlagbér-emelkedéssel lehet számolni, egyrészt a minimálbér emelése miatt. Másrészt több szektorban – például a kiskereskedelemben – munkaerőhiány alakult ki, ez pedig a bérek emelkedéséhez vezethet.