Kedvező lesz, ha az idén is marad a lakossági állampapírok iránti kereslet

5 perces interjú: Barcza György, az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója

Szajlai Csaba - Bódy Géza – 2016.02.18. 03:01 –

Barcza– Hogyan értékeli a vártnál jobb adósságrátát?

– Fölöttébb pozitív üzenet a magyar gazdaságról kialakított képben, hogy 75,5 százalékra csökkent tavaly a GDP-arányos adósságráta. Magyarország azon kevés európai uniós tagállamok közé tartozik, amelyek képesek arra, hogy csökkentsék adósságrátájukat.

– Milyen tényező dominált tavaly a mutató csökkenésében?

– A vártnál nagyobb lett a múlt esztendő utolsó részében a gazdasági növekedés mértéke.

– Elég ha bővül a gazdaság?

– Természetesen szükség van az államháztartási hiány mérséklődésére is. A klasszikus képlet alapján ugyanis, ha deficit van a büdzsében, akkor az adósság is magasabb, hiszen a költségvetési hiányt finanszírozni kell. Ilyenkor bocsát ki az állam értékpapírokat, vagyis hitelt vesz fel. Miután azonban a költségvetési hiány nagyon alacsony volt tavaly a GDP-hez képest, ez azt is jelenti, hogy az adósságpálya is kedvezően alakult. Ráadásul trendforduló is megfigyelhető volt.

– Trendforduló?

– Szó szerint. Nem pusztán az Államadósság-kezelő Központ céljai teljesültek 2015-ben – csökkent az államadósság, nőtt a lakossági állampapír-állomány, javult a forintadósság szerkezete, mérséklődött a devizaadósság aránya, mindez csökkenő hozamok mellett –, hanem belföldi tulajdonba került az adósság nagyobb része. Továbbá a forintadósság került túlsúlyba a devizaadósság helyett.

– Az idén is csökkenhet az ál­lam­adósság-ráta?

– Ha a 2015-ben tapasztalható nagymértékű forintpiaci és lakossági állampapír kereslet az idén is fennmarad, akkor egyértelmű igen a válasz. Egyébként a 2016-ra várható gazdasági növekedés és a költségvetés állapota egyaránt arra utal, hogy teljesülhet az erre vonatkozó célkitűzés.

– Tavaly decemberben publikálták finanszírozási tervüket: ahhoz képest ön szerint felbukkantak-e veszélyzónák?

– Január nem éppen kedvezően alakult a kínai és az amerikai tőzsdei pánikok miatt, de ez a hónap – lásd az olajárak alakulására tett nemzetközi erőfeszítések –, már „kisimíthatja”
a kellemetlen évkezdetet.


A kormány a költségvetés hiányát 2011 óta három százalék alatt tartja, és sikerült mérsékelni a finanszírozási költségeket
A vártnál jobban csökkent az adósság

A múlt esztendő végére a bruttó hazai össztermék (GDP) 75,5 százalékára csökkent az államháztartás adóssága a negyedévvel korábbi 78 százalékról – közölte a jegybank. A szaktárca szerint a meghozott reformok működnek, az adósság csökken, a gazdaság 2013 óta bővül, s a költségvetési hiány kétszázalékos volt 2015-ben.
9ograf
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes pénzügyi számlái alapján tegnap azt jelentette, hogy a 2015-ös negyedik negyedévi nagy törlesztéssel a tavalyi esztendő végére a GDP 75,5 százalékára csökkent az államháztartás európai uniós módszertannal számított úgynevezett maastrichti adóssága a negyedévvel korábbi 78 százalékról. (Egyébként 2014 végén a GDP 76,2 százalékán állt az államadósság, és több mint 24 500 milliárd forintot tett ki – a szerk.)

Az MNB kimutatása szerint az államháztartás névértéken számításba vett konszolidált bruttó adóssága 517 milliárd forinttal, 25 393 milliárd forintra csökkent a harmadik negyedév végi 25 910 milliárdról a múlt év utolsó napjára. Az adósság csökkenéséhez 606 milliárd forinttal járult hozzá a nettó hiteltörlesztés, miközben a forint gyengülése 88 milliárd forinttal növelte azt. Az éven belül június végén a GDP 78,7 százalékán tetőzött az adósság.

„Magyarország kormánya elkötelezett az államadósság folyamatos csökkentése mellett: 2002 és 2010 között a GDP 55 százalékáról 80,6 százalékra nőtt az állam adóssága. A 2010-es kormányváltás utáni gazdaságpolitikai fordulatnak köszönhetően az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 75,5 százalékára csökkent 2015 végére” – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a vártnál jobb adatra. Hozzátették: az adósságcsökkentés érdekében a kormány a költségvetés hiányát 2011 óta három százalék alatt tartja, a stabilitásorientált pénzügypolitika következtében pedig sikerült csökkenteni az adósság finanszírozási költségeit. Az erős gazdasági növekedés szintén támogatta az adósságcél elérését.

A külső sérülékenység szempontjából az adósságszerkezet is pozitív irányban változott: ötven százalék alá csökkent a külföldi befektetők súlya az adósság finanszírozásában, a tartozásunk kétharmada pedig már forintban áll fenn. A lakosság az állampapírok 13 százalékát birtokolja. „A meghozott reformok működnek: az államadósság csökkenő pályán, a gazdaság 2013 óta bővül, az államháztartás hiánya a GDP két százaléka körül alakulhatott 2015-ben. A lakossági devizahiteleket kivezettük, így jelentősen csökkent az ország pénzügyi sérülékenysége” – hívta fel a figyelmet az NGM, amely szerint Magyarország erős egyensúlyi és reál­gazdasági helyzetbe került, amelyet nemzetközi intézmények és piaci elemzők is elismernek, így az év folyamán indokolt a magyar hitelminősítés kedvező felülvizsgálata.


Ki kell használni a mostani „kegyelmi” állapotot
A nullszaldó nem elérhetetlen

Támogatja a költségvetési hiányszámok erőteljesebb csökkentését Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. Szerinte nem elérhetetlen az egyensúlyi nullszaldós büdzsé a közeli években. Közölte, hogy a jegybank előzetes adatai alapján a bruttó hazai termék (GDP) arányában számított 75,5 százalékos 2015. év végi államadósság szintje elsőre csak szerény mértékű csökkenésnek látszik az egy évvel korábbi 76,2 százalékról. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez valójában nemcsak egy kedvező tendenciának a folytatását jelenti, amit érdemes felgyorsítani, hanem azt is, hogy az jobb a korábbi, valamivel mérsékeltebb várakozáshoz képest. A távirati irodának Kovács Árpád azt mondta, ki kell használni a mostani „kegyelmi állapotot”, hogy stabil pozíciójú költségvetés és államháztartás alakuljon ki azokra az évekre, amikor csökken vagy megszűnik az uniós források beáramlása. Elmondta azt is, hogy vita van arról, van-e növekedési „áldozata” az adósság és a hiányszámok csökkentésének, mivel így nem lehet annyit fordítani gazdaságfejlesztésre, mint kívánatos lenne. Ennek fényében is lényeges, hogy a 2016-os teljes év – és nem csak az első hónapok –, milyen alapot teremt 2017-re.


Várjuk a felminősítést, legkedvezőbb a Fitch Ratingsnél az ország helyzete
Elismerik hazánkat a piaci elemzők
9oHornung Ágnes, Banai Péter Benő (Fotók: Varga Imre)
A gazdaság bővülése és a fegyelmezett államháztartási gazdálkodás eredménye, hogy a GDP-arányos államadósság 2015-ben is csökkent – idézte a távirati iroda Banai Péter Benőnek, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartá­sért felelős államtitkárának az M1-en elhangzott szavait. Banai Péter Benő elmondta: az államadósságra év közben különböző folyamatok hatnak. Tavaly az utolsó negyedévben egy jelentős állampapír-visszavásárlás, tartozástörlesztés volt, ez is eredményezte a kedvező mutatót.
A szaktárca ezen kívül közölte, hogy a reformok működnek, Magyarország erős egyensúlyi és reálgazdasági helyzetbe került, amelyet nemzetközi intézmények és piaci elemzők is elismernek, így az év folyamán indokolt a magyar hitelminősítés kedvező felülvizsgálata. Ezt megerősítette Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár is, aki szintén kedvezőnek nevezte a folyamatokat, felminősítést várva. Tavasszal a Fitch Ratings, a Moody’s Investors Ser­vice és a Standard & Poor’s javítja adósbesorolásait – mondta a szakpolitikus szintén az M1-en. Hornung Ágnes szerint a felminősítésre a legnagyobb esély a Fitch Ratingsnél lesz, ugyanis ez volt az első cég, amely egy évvel ezelőtt pozitívra változtatta Magyarország kilátásait. Az államtitkár felidézte, hogy Magyarország gazdasági helyzetéről, teljesítőképességéről a Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató csoport jelentése elismerően, a Nemzetközi Valutaalap jelentése a várakozásokat felmúló pozitív hangnemet mutatott két napja.