Megszűnhet a praxisok elárvultsága

Egyedül hazánkban nőtt a betegek kórházban eltöltött idejének mértéke az elmúlt tizenhárom évben Ónodi-Szűcs Zoltán szerint

Jobbágyi Zsófia – 2016.02.17. 00:44 –

Nincs több tartalék a kórházi gazdálkodás átalakításában, ezért várhatóan az idén is szükség lesz központi adósságrendezésre – jelentette ki tegnap Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár egy szakkonferencián tartott előadásában. Közölte, a szociális ágazatnak tizenhétezer ágyat adnának át, ugyanis jelenleg az abban folyó ellátásoknak „semmi közük az egészségügyhöz”.

Ónodi-Szűcs Zoltán 20160217Ötpontos csomagtervet ismertetett Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi szakállamtitkár (Fotó: Csudai Sándor)

Bízom benne, hogy a 2017-es központi költségvetés mindenki számára egyértelművé teszi, mit gondolunk az egészségügyről – mondta tegnap Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár az Önkormányzati Egészségügyi Napok téli szimpóziumán. Megfogalmazta, a kormányzati ciklus hátralévő részére öt feladatot határoztak meg, amelyek első pontja az alapellátás fejlesztése olyan módon, hogy megszűnjön a „praxisok magányossága”, vagyis hogy adott körzetben egy háziorvos és egy nővér látja el az oda tartozó feladatokat. Ezzel kapcsolatban később megjegyezte, ahogyan tavaly, az idén is megkapják a háziorvosok azt az összesen tízmilliárd forintos támogatást, amely fejenként mintegy százharmincezer forintos pluszt jelent.

Az elvégzendő feladatok második pontjaként a határterületi ellátások átadását jelölte meg a szociális ágazatnak, ugyanis jelenleg „az ágyak egy részében olyan kezelések zajlanak, amelyeknek semmi közük az egészségügyhöz”. Ennek értelmében összesen tizenhétezer krónikus ágyat adnának át úgy, hogy az erre kapott forrást az ágazatban tartanák – tájékoztatása szerint ennek mikéntjéről már zajlanak a tárgyalások Czibere Károly szociális ügyekért felelős államtitkárral.

A harmadik pont a már korábban bejelentett kórházi kancellári rendszer kialakítása, amely csak a nevében hasonlít az egyetemi struktúrához. Célja ugyanis – magyarázta Ónodi-Szűcs Zoltán –, hogy a kihelyezett vezetők döntsenek arról, hogy adott területen mi az intézmények feladata. Megjegyezte, az újítás nem fogja megszüntetni a kórházi adósságok újratermelődését, hiszen „a gazdálkodásban már nincsenek tartalékok”, és minden bizonnyal az idén is szükséges lesz a központi konszolidáció, hogy rendezzék a kórházak tartozásait. A hazai ellátást „őrülten kórházcentrikusnak” nevezte, amit alátámaszt az a tény is, hogy egyedül Magyarországon nőtt a betegek kórházban eltöltött idejének mértéke az elmúlt tizenhárom évben.

Ezeken túl ennek az évnek a feladata a minimumrendelet felülvizsgálata, az ötödik pont pedig a budapesti és a térségébe eső ellátások fejlesztése, amelyet elsősorban arról az oldalról kell megközelíteni, hogy hány beteget kell ellátnia a rendszernek. Az új fővárosi kórházzal kapcsolatban bejelentette, az elsődleges tervek március végére készülnek el.

Beszélt arról is, hogy az előzetes demográfiai kalkulációk szerint 2020-ig háromszázezerrel nőhet a hatvanöt év feletti magyar állampolgárok száma, így esetükben azt érdemes vizsgálni, hogy mennyi az Egészségügyi Alapból az egy főre eső fogyasztás. Rámutatott arra is, hogy a tevékenység középpontjába a betegigényeket kell helyezni, hiszen jelenleg az intézményi érdekek mentén szerveződik a munka. Kifejtette, az egészségügy lakossági felhasználása mind a fekvő-, mind a járóbetegkasszából országosan aránytalanul oszlik el, ám a jelenségre semmilyen szociális vagy egyéb indikátor nem ad magyarázatot. Tehát a probléma mindenképpen az, „hogy az intézményi érdek van legfelül, s csak ezután következik a lakossági igény”.

Az államtitkár beszélt az orvoskarról is, amelyben az ötvenöt év felettiek aránya „nem áll messze az OECD-átlagtól”, ám legalább másfélszer annyi szakdolgozóra lenne szükség, mint ahány ma a rendszerben dolgozik. Az egészségügyi háttérintézmények tervezett átalakításával kapcsolatban kérdésre válaszolva megfogalmazta, meg kell tartani a fenntartói, a finanszírozói és a hatósági „lábat”.