FT: A V4-eken akadhat meg Nagy-Britannia és az Unió egyeztetése

Schulz: Nincs rá garancia, hogy az EP támogatni fogja a megállapodásokat

MH/MTI – 2016.02.16. 12:28 –

A külföldi EU-munkavállalóknak járó családi pótlék szigorítási tervei feletti vitán akadhat el Nagy-Britannia és az Európai Unió reformmegállapodása, a visegrádi EU-csoport ugyanis „egységes frontot” alkotva lép fel annak érdekében, hogy a külföldön élő gyerekek után már folyósított kifizetésekre a tervezett szigorítás ne vonatkozzék - írta a Financial Times című brit lap. Martin Schulz kijelentette: az Európai Parlament (EP) a lehető leghamarabb tárgyalni fog a Nagy-Britannia uniós reformköveteléseivel kapcsolatos esetleges egyezmény elemeiről, arra azonban nincs biztosíték, hogy a megállapodást meg is fogja szavazni.

 Schulz: Garancia nincs

A szabályok értelmében az önmagában nem elegendő, ha az uniós állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács csütörtöki ülésén sikerül kompromisszumra jutni a brit reformigényekről, az egyezmény főbb elemeit még további fórumokon, köztük az Európai Parlamentben is jóvá kell hagyni.

„Garantálhatom, hogy az Európai Parlament a bennmaradásról szóló brit népszavazás után azonnal hozzákezd az európai bizottsági javaslat jogszabályokba foglalásához” - jelentette ki sajtótájékoztatóján Martin Schulz EP-elnök, miután egyeztetett David Cameron brit minszterelnökkel.

„De hogy világos legyek, egyetlen kormány sem mehet oda a parlamenthez és mondhatja azt, hogy +itt a javaslatunk, tudnának biztosítékot adni az eredményre+. Ez nem lehetséges egy demokráciában” - hangsúlyozta Schulz, hozzátéve, ez nem azt jelenti, hogy meg akarják vétózni a megállapodást.

Az Európai Parlament elnöke elmondta, tájékoztatta David Cameront a parlament álláspontjáról, amelyet csütörtökön az Európai Tanács ülésén is ismertetni fog. Hozzátette, hogy rendkívül konstruktív egyeztetést tartottak a brit miniszterelnökkel.

Az eredeti tervek szerint Cameron kedden zárt ajtók mögött együtt tárgyalt volna az EP-frakciók vezetőivel, ezt azonban az idő szűkösségére hivatkozva lemondta, és ehelyett külön-külön egyeztet a három nagyobb képviselőcsoport első emberével.

Megfigyelők szerint Cameron valójában azért mondhatta le a közös találkozót, mert nem kívánt konfrontálódni honfitársával, az euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) nevű EP-frakciót vezető Nigel Farage-dzsel. „A kormányfő beijedt. Tudja, hogy nem csupán az alkuja szánalmas, de az elnökök nyílt konferenciáján rávilágíthattam volna, hogy még ha nyer is a népszavazáson, a parlament akkor is meg fogja vétózni a feltételeit” - mondta Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője.

FT: A V4-ek „váratlanul erős ellenállása” akadályozhatja a megállapodást

brexit lead

London eredeti követelése az volt, hogy ne vehessenek fel családi pótlékot olyan külföldi EU-munkavállalók, akiknek gyermekei nem élnek Nagy-Britanniában.

Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk által február elején ismertetett átfogó megállapodási szövegtervezet ezt a tilalmat nem tartalmazza, de annyit megenged, hogy Nagy-Britannia a külföldi igénylők hazájában honos megélhetési költségek alapján indexálhassa a családi pótlékot, vagyis adott esetben a nagy-britanniai szintnél kevesebbet juttathasson a külföldi jogosultaknak erre a célra.

A Financial Times keddi írása szerint azonban Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia „váratlanul erőteljes ellenállása” miatt kétségessé válhatnak a családi pótlék szabályozásának szigorítási tervei. A visegrádiak hajlandók ugyan engedményekre a külföldi EU-munkavállalók szociális ellátásában, de azt akarják, hogy a már folyamatban lévő folyósításokat a szigorítások ne érintsék - áll a londoni gazdasági napilap budapesti, varsói és brüsszeli tudósítóinak közös cikkében.

A lap adatai szerint hozzávetőleg harmincnégyezer külföldön élő gyermek után folyósítanak jelenleg családi pótlékot Nagy-Britanniában dolgozó külföldi EU-munkavállalóknak.

A Financial Timeshoz a lengyel külügyminisztérium eljuttatott egy nyilatkozatot, amely szerint Varsó azon a véleményen van, hogy ha a családi pótlék indexálásáról megállapodás születik, az csak az újonnan érkező munkavállalókra vonatkozhat, vagyis az e juttatásban már most is részesülő külföldi EU-polgárok esetében a folyósítási feltételek nem változhatnak.

Tomás Prouza, a cseh kormány európai ügyekért felelős államtitkára szintén azt mondta a brit lapnak, hogy a változtatások csak az újonnan Nagy-Britanniába érkező munkavállalókra vonatkozhatnak. Hozzátette, hogy a reformtervezet más átalakítási javaslatok esetében ezt tartalmazza is, a családi pótlék ügyében azonban nem, így ezt tisztázni kell.

Egy név nélkül idézett „térségi diplomata” azt mondta a Financial Timesnak, hogy jóllehet a brit javaslatok elfogadhatók, ha azokat csak London érvényesíti, más lenne a helyzet, ha a példát Párizs, Berlin és mások is követnék.

A lap ugyancsak név nélkül idéz egy magyar kormánytisztviselőt is, aki szerint a családi pótlék indexálásának esetleges széles körű bevezetése számos országban teljesen átalakíthatja a munkapiac szerkezetét, és diszkriminatív jellegű intézkedésekhez vezethet.

Sobotka: A megoldás a szabályok következetesebb betartása lehet

Szociális dömpingnek az a jelenség, amikor a termelési költségek csökkentése érdekében a munkaadó a hazainál olcsóbb, külföldi munkaerőt alkalmaz.Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök szerint nem jó megoldás, ha az uniós tagállamok a szociális dömping ellen egyedi intézkedéseket hoznak saját munkapiacaik védelmében. Sobotka a visegrádi négyek érdekegyeztető tanácsa képviselőinek első közös tanácskozásán úgy vélekedett, hogy a munkaerő szabad mozgása alapvető feltétele a versenyképesség megőrzésének az Európai Unióban. A felmerült problémákat nem a vonatkozó európai rendelet módosításával, hanem a szabályok következetesebb betartásával kellene megoldani - jelentette ki.