V4-csúcs: Fókuszban a migrációs válság

Szükség van a második védvonal létrehozására a magyar kormányfő szerint

MH/MTI – 2016.02.15. 12:24 –

Rendkívüli visegrádi kormányfői találkozó kezdődött hétfőn délután Prágában, a tanácskozás fő témája a migrációs válság. A résztvevők elfogadták a Prágai Nyilatkozatot, amely erős, választóvonalak nélküli Európát szorgalmaz. A Nyugat-Balkánt is be kell vonni a migrációs nyomás szabályozásába és a válság megoldása érdekében közös európai szintű egyeztetett eljárásra van szükség - vélekedett egybehangzóan a cseh miniszterelnök és az osztrák kancellár. A német külügyminisztérium szóvivője szerint a görögök is részt vehetnének az egyeztetésen. 

Megkezdődött a csúcstalálkozó

orbán sobotka leadBohuslav Sobotka cseh kormányfő (j2) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt (b) a rendkívüli visegrádi kormányfői találkozó előtt Prágában. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Bohuslav Sobotka cseh, Beata Szydlo lengyel, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő mellett a találkozóra meghívást kapott Gjorge Ivanov macedón államfő és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök is.

Orbán: Második védvonalra van szükség

Az Európai Unió eddigi politikája a migrációs válság kezelésében megbukott, a külső schengeni határokat nem sikerült megvédeni, ezért új, második védővonalra van szükség - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a V4 kormányfőinek rendkívüli találkozóját követő sajtóértekezleten.

A találkozón a macedon elnök és a bolgár kormányfő is részt vett. Orbán Viktor szerint mindkét ország a migrációs válság kezelésében helytállt, ezért Magyarország támogatja Bulgária felvételét a schengebi övezetbe és Macedóniának is fel kellene ajánlani a uniós tagságot.

"A mi álláspontunk továbbra is az, hogy a migrációs hullámot ellenőrizni kell, le kell állítani" - fejtette ki a magyar kormányfő. Szerinte azonban Törökország és Európa közötti védvonal nem működik, a migránsáradatot eddig nem sikerült megállítani. "Az elmúlt hónapok arról tanúskodnak, hogy ez nem sikerült, ezért logikailag és a politikai felelősségből következik, hogy egy második védelmi vonalról is eszmét kell cserélnünk" - szögezte le.
"Magyarország annyit tud tenni, hogy segítséget nyújt mindazoknak, akik hajlandóak bebiztosítani a második védvonal kiépítését Magyarország határaitól délre" - tette hozzá Orbán Viktor.
A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy "a 2016-os év legfontosabb kérdése a biztonság és a migráció kérdése lesz, ezért a prágai V4-es csúcstalálkozónak ez volt a legfőbb témája"
A kormányfő megjegyezte: az Európa körüli országokban ma a számítások szerint 38,5 millió belső menekült él, s "ez az a tömeg, amely bármikor megindulhat Európa irányában" - jegyezte meg.
Rámutatott, hogy Ukrajna felől is hatalmas migrációs hullám fenyegeti Európát, de ezt a V4-ek megakadályozzák. "Segítséget ehhez nem kapunk, de megvédjük Európát ennek a népmozgásnak a terhétől" - mondta a miniszterelnök.  

OV-v4A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Robert Fico szlovák, Beata Szydlo lengyel miniszterelnök, Gjorge Ivanov macedón államfő, Bohuslav Sobotka cseh, Bojko Boriszov bolgár és Orbán Viktor magyar miniszterelnök (b-j) a rendkívüli visegrádi kormányfői találkozó után tartott sajtótájékoztatón Prágában - MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Támogatni kell a bolgár és macedón határvédelmet
Az Európai Uniónak több támogatást kell adnia Bulgáriának és Macedóniának saját határvédelmi intézkedéseikhez - jelentette ki Bohuslav Sobotka, aki szerint a V4-ek csúcstalálkozója résztvevői abban is egyetértettek, hogy végre kell hajtani az Európai Unió Törökországgal kötött megállapodását, és támogatni kell Görögország erőfeszítéseit a schengeni övezet feltételeinek a betartásában.
A csúcstalálkozó résztvevői egyetértettek abban is, hogy a migrációs válságnak nincs más megoldása, mint a közös európai.
Gjorge Ivanov macedón köztársasági elnök azt hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozó nem Görögország vagy más ország ellen irányult A migráns válság miatt Macedóniára nehezedő teher súlyosabb, mint amit bármely más uniós tagország visel - mondta.
Beata Szydlo lengyel miniszterelnök szerint Európa súlyos kihívásokkal és problémákkal szembesül, amelyeket józan ésszel és közös álláspontra támaszkodva kell megoldani.
Európának vissza kell szereznie az ellenőrzést a migránsok áradata fölött - mondta, hozzátéve, hogy azt várja: az Európai Tanács legkésőbb a márciusi találkozóján hatékony intézkedéseket kell hoznia.

Fico szerint B-terv kell a migránsválság kezeléséhezA szlovák kormányfő szerint Törökország és Görögország nemigen tudja feltartani a migránsok tömegét, ezért az Európai Uniónak úgynevezett B-tervet kell kidolgoznia Bulgária és Macedónia határainak megvédésére. "Bíznunk kell abban, hogy az EU és Törökország akcióterve működik, és szeretnénk látni görög kollégáinktól is egy szép meglepetést. De be kell vallanom, hogy meglehetősen kétkedő vagyok. Ezért is beszélünk B-tervről a macedón és a bolgár határ biztosítása érdekében" - mondta.

A V4-ek szolidárisak a Balkánnal

Erős Európát!
Erős, választóvonalak nélküli Európát szeretne a négy visegrádi ország, amelyek miniszterelnökei hétfőn Prágában közös nyilatkozatot fogadtak el a csoport megalakulásának 25. évfordulója alkalmából.
Bohuslav Sobotka, Beata Szydlo, Orbán Viktor és Robert Fico a Prágai Nyilatkozatban óvtak az esetleges választóvonalak kialakulásától az Európai Unióban és hangsúlyozták, hogy az EU-nak nyitottnak kell maradnia a jelenlegi és jövőbeni tagjelölt országok számára. Az európai integráció elmélyítését alapvető kérdésnek nevezték.
A kormányfők úgy vélekedtek, hogy Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia uniós csatlakozásával Európa egyesült. Ugyanakkor utaltak arra hogy Európában továbbra is fennáll a választóvonalak kialakulásának a veszélye.
"Ennek tudatában készek vagyunk aktívan és határozottan megelőzni és meggátolni az új határok kialakulását. Meggyőződésünk, hogy európai partnereink osztják ezt a törekvésünket és ilyen szellemben készek együtt dolgozni velünk" - olvasható a nyilatkozatban.  
A V4-ek támogatják az EU további bővítését, erkölcsi kötelességüknek tartják, hogy a szervezet továbbra is nyitva álljon új tagok előtt és készek segíteni a nyugat-balkáni országoknak a csatlakozásban.     
A kormányfők figyelmeztettek: " a legutóbbi fejlemények, amelyek közös nevezője az uniós állampolgárok békéjének, biztonságának és jólétének a veszélyeztetése az unió részéről közös n választ kívánnak. " Ebből kiindulva az európai egység erősítését és az európai integráció elmélyítését alapvető fontosságúnak nevezték.     
"Eltökéltek vagyunk aktívan hozzájárulni az integráció erősítéséhez és hatékony működéséhez. Azt akarjuk, hogy az Európai Unió erős legyen, és meg vagyunk győződve arról, hogy az erősebb Európai Uniónak erős visegrádi csoportra van szüksége" - olvasható a közös nyilatkozatban. 

A macedón és a bolgár vezetők meghívása a házigazda Bohuslav Sobotka szerint a V4-ek szolidaritásának kifejezése a balkáni régió országaival.

„Amennyiben Törökország és Görögország nem tudnak megbirkózni a menekülthullámmal, lehetőség mutatkozik az illegális gazdasági migráció megállítására Macedónia és Bulgária határán” - mondta Sobotka újságíróknak a találkozó előtt. A tanácskozás célja ezért jelzést küldeni a Nyugat-Balkán országainak, hogy számíthatnak a V4-ek segítségére - jelentette ki a miniszterelnök, emlékeztetve, hogy a visegrádiak már most is rendőrökkel segítik a macedón határőrizetet.

„Ezek az országok a válságban nem maradhatnak magukra, de az egész EU-nak segítséget kell nyújtania nekik” - jegyezte meg a cseh kormányfő. A V4-ek ezért a prágai találkozón szeretnék konkrétan is hallani, milyen segítségre lenne a macedónoknak és a bolgároknak szükségük a migrációs válság kapcsán. A visegrádiak már most rendőrökkel és anyagiakkal segítik a macedón határőrizetet.

A Brexitről is egyeztetnek

A prágai V4-csúcstalálkozó másik fontos témája az unió és Nagy-Britannia kapcsolatainak átértékeléséről szóló javaslat, amelyet Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke hozott nyilvánosságra. A javaslatban a „vészféknek” nevezett szigorítások szerint négyévi nagy-britanniai munkaviszony után lehetne csak igénybe venni a munkavállaláshoz kötődő brit szociális juttatások teljes körét. Az európai ügyekért felelős cseh államtitkár közölte: Csehország számára a szociális juttatások vészfék-mechanizmusa elfogadható megoldása annak a brit követelésnek, hogy London korlátozhassa az EU-tagországokból érkező bevándorlók szociális támogatását.

A V4-es prágai csúcstalálkozó eredményéről a brit EU-viszony átalakítása ügyében kedden Sobotka tájékoztatja Donald Tuskot is, aki egynapos munkalátogatást tesz a cseh fővárosban.

Csütörtökön azután a visegrádi országok külügyminiszterei is összeülnek Prágában, hogy megvitassák a migránsválságot és a brit követeléseket. Magyarországot a tanácskozáson Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogja képviselni.

Prága és Bécs a Nyugat-Balkánt is bevonná

„Mindkét kormányfő egyetértett a migrációs nyomás sürgős szabályozásának szükségességében, a Nyugat-Balkán országainak bevonásában a migrációs válság megoldásába és az európai szintű egyeztetett eljárás követelményében” - olvasható abban a közleményben, amelyet a cseh kormányhivatal adott ki Bohuslav Sobotka és Werner Faymann hétfői prágai tárgyalásairól.

Közös vélemény alakult ki abban is, hogy feltétlenül szükség van a külső schengeni határok védelmének a megerősítésére.

Sobotka és Faymann megvitatták a kibővített visegrádi kormányfői csúcstalálkozó témáit és véleményt cseréltek az Európai Tanács csütörtökre és péntekre tervezett öléséről is, amelynek a migrációs válság lesz a kiemelt napirendi pontja.

A cseh média értékelése szerint Ausztria álláspontja a migrációs válságban az utóbbi hónapokban több területen is közelebb került a V4-ek álláspontjához. Ausztria például januárban bejelentette, hogy a következő években korlátozni fogja a befogadandó menekültek számának felső határát. A bécsi sajtó pedig azt írta, hogy az osztrák kormány nyomást próbál gyakorolni Szkopjére, hogy minél határozottabban korlátozza a migránsok bejutását Európába és ennek érdekében katonákat ajánlott fel Macedóniának a határok védelmére.   

Jean Asselborn szolidaritást vár a V4-ektől a menekültkérdésben

Az Európai Unió külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozására érkezve (a visegrádi négyek prágai csúcstalálkozóját megelőzően) Asselborn luxemburgi külügyminiszter óva intette Magyarországot, Lengyelországot, Csehországot és Szlovákiát attól, hogy a menekültválsággal szembesülve megalapítsák a „különcök klubját”.

Remélem, hogy nem kerül sor erre, és még a fejemből is száműzöm ennek gondolatát” - mondta Asselborn újságíróknak. A luxemburgi diplomácia vezetője szerint ha probléma adódik, akkor „össze kell dugni a fejünket, és együtt kell megoldást találni rá".

A külügyminiszter elmondása szerint az egyik visegrádi ország képviselője azt állította, hogy Európa nem egy szolidáris közösség. „Ha ez így van, akkor az illető nem értette meg Európa alapító atyáinak elképzelését” - hangsúlyozta Asselborn.

Sobotka: A visegrádi csoport kivívta partnerei elismerését

Martin Schäfer a a német külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy helyes lenne a görög külügyminiszter részvétele a V4-ek tanácskozásán, hiszen minden ügyben az érintettekkel kell tárgyalni, és nem az érintettekről. A szóvivő újságírói kérdésre azt mondta, nem tévedés a demars (figyelmeztető tiltakozás) kifejezést használni a német kormány képviselőinek a V4 csúcsra vonatkozó tevékenységével kapcsolatban. A német nagykövetségek részéről mind a négy érintett fővárosban folytattak megbeszélést a helyi kormány képviselőivel a német kabinet meggyőződéséről – mondta. Steffen Seibert kormányszóvivő azt mondta, teljes tévedés, hogy Németország meg akarta akadályozni a találkozót. Berlin a „közös európai felelősségre” kívánta felhívni a figyelmet, amiben nincs semmi rendkívüli - tette hozzá.

A hétfőn Prágában tartandó V4-csúcsértekezlet előtt az említett politikusok a sajtóban egymástól lényegesen eltérő véleményeket fogalmaztak meg a visegrádi csoport negyedszázadáról.

A visegrádi csoport Európában kivívta partnerei elismerését, tiszteletét, és szavának az európai vitákban súlya van" - írta Sobotka a Právo című baloldali napilapban megjelent évfordulós cikkében.

Sobotka szerint a V4-ek olyan tapasztalatokat szereztek a társadalom demokratikus átalakításában és országaik uniós csatlakozása folyamán, amelyek „egyedi tőkét jelentenek”, s nagyon jól hasznosíthatóak olyan országokban, amelyekben még nem zajlott le a rendszerváltás. A miniszterelnök elismeri, hogy a V4-ek „soha nem volt és nem is lesz monolit blokk”, s mindig lesznek olyan kérdések, amelyekben eltér egymástól a négy tagállam véleménye. Szerinte ez nem hátrány, hanem előny, mert az erőket a közös célokra lehet összpontosítani.

A volt cseh államfő szerint nincs valódi közös fellépés

A visegrádi csoport létrehozása nem a közép-európai országok találmánya, hanem „az Európai Unióból jött ötlet” - állította Václav Klaus a Mladá Fronta Dnes című liberális lapban megjelent írásában. Úgy vélte, hogy az EU régi tagállamai ezzel akarták elodázni a kommunizmustól megszabadult kelet-európai országok felvételét az unióba, illetve beengedését saját piacaikra.

Az EU-szkeptikusként ismert volt cseh államfő szerint a közép-európai országoknak a kilencvenes évek közepén működő CEFTA-n (Közép-Európai Szabadkereskedelmi Övezet) kívül „soha nem sikerült közös álláspontot megfogalmazniuk az EU-val szemben, illetve ha ez sikerült, akkor Brüsszelbe érkezve az egyik vagy a másik ország megfeledkezett róla”. Példaként a migránskvótákat említette, amelyet a V4-ek ugyan közösen elutasítottak, de a végső brüsszeli döntéskor Lengyelország kilépett a sorból, és mégis megszavazta.

Klaus szerint a migránsválság kapcsán a V4-ek gyenge láncszeme Csehország. „A mai lengyel kormánynak, (Robert) Fico kormányának, illetve Orbán (Viktor) kormányának az állásfoglalásai sokkal nagyobb önbizalommal vannak tele, mint a cseh kormány állásfoglalásai” - írta a cseh exelnök.

„Barátságos elbeszélés egymás mellett”

A visegrádiak elmúlt huszonöt éve nem más, mint „barátságos elbeszélés egymás mellett”, és az együttműködés eredménye „messze elmaradt a várakozásoktól” - olvasható a Lidové Noviny című konzervatív napilap elemzésében.

A lap megszólaltatta Rudolf Kucera történészt, aki a kilencvenes években Václav Havel akkori cseh államfő tanácsadója volt közép-európai ügyekben. Kucera kifejtette, hogy a visegrádi együttműködés mára nagyon eltért eredeti céljaitól, s lényegében EU-ellenes paktum lett. „Visegrádból Európa-ellenes szövetség lett, ma ez egy EU-ellenes soviniszta társulat. Az eredeti eszme teljes egészében kiveszett” - nyilatkozott Kucera az újságnak. Megjegyezte: a projekt sikertelenségében nagy szerepet játszott Václav Klaus, aki az együttműködést cseh nemzeti érdekekre hivatkozva éveken át megpróbálta megtorpedózni, illetve az, hogy 2004-ben a V4-ek (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország) felvételt nyertek az EU-ba, ami szerinte felszínre hozta az érdekellentéteket.