„Athénnak három hónapon belül meg kell erősítenie a határvédelmét”

Több ezer iraki menekült térne vissza hazájába Finnországból

MH/MTI – 2016.02.12. 13:21 –

Az Európai Unió Tanácsa pénteken hivatalosan is felszólította Görögországot, hogy három hónapon belül szüntesse meg a schengeni határai védelmében mutatkozó komoly hiányosságokat, máskülönben a tagállamok hosszabb időre visszaállíthatják az ellenőrzést a belső határok mentén.

Merkel: csak önkéntes alapon történhet menekültek átvétele Törökországtól
Csak önkéntes alapon lehet szó arról, hogy európai uniós tagországok átvegyenek menekülteket Törökországtól, és az elképzelésnek nincs köze egy állandó menekültelosztási rendszerhez - jelentette ki Angela Merkel német kancellár pénteken Berlinben a lengyel miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után. Beata Szydlóval tartott sajtótájékoztatóján Angela Merkel kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy nincsenek új német javaslatok. Csupán arról van szó, hogy uniós tagállamok egy csoportja "elképzelhetőnek tartja" menekültkontingesek önkéntes átvételét Törökországtól, de csak "cserébe" azért, hogy megszűnik a Törökországból az EU-ba irányuló "illegális migráció". Ez a csoport tagállam a jövő heti uniós csúcs előtt ismét megbeszélést tart a török miniszterelnökkel a brüsszeli osztrák képviseleten, és a tárgyalásról "nagyon transzparens" módon beszámol majd a 28 tagország értekezletén és a sajtó nyilvánossága előtt - mondta a német kancellár.

Uniós források szerint a döntést Athén heves tiltakozása ellenére fogadták el az EU-tagországok gazdasági és pénzügyminisztereinek pénteki tanácsülésén (Ecofin).

Német-lengyel program indul a menekültválság enyhítésére
Lengyel javaslatra Németország és Lengyelország közös humanitárius programot indít Szíria térségében a menekültválság enyhítésére. Beata Szydlo kiemelte, hogy Lengyelország aktívan közreműködik a humanitárius kezdeményezés példa lehet más országoknak is. Angela Merkel elmondta, hogy nagy örömmel karolja fel a lengyel javaslatot. A két ország jordániai vagy libanoni iskola- vagy kórházépítési programmal foghat össze a menekültválság enyhítéséért.

Az ülésen ötven ajánlást fogalmaztak meg a görög hatóságok számára, és amennyiben Görögország a megjelölt időn belül nem tenne ezeknek eleget, akkor a schengeni egyezmény értelmében a belső határok mentén fekvő tagállamoknak lehetőségük lenne rá, hogy egy időre visszaállítsák a határellenőrzést. Szakemberek szerint nem valószínű, hogy a gazdasági nehézségekkel küzdő dél-európai ország teljesíteni tudja ezeket az előírásokat.

Az Európai Bizottság javaslatára elfogadott ajánlások egyebek mellett az országba érkező menekültek regisztrációjára, a tengeri határok felügyeletére, a határellenőrzési eljárásokra, valamint a szükséges infrastruktúra és felszerelések biztosítására vonatkoznak.

Nevük elhallgatását kérő illetékesek közölték, az athéni kormánynak egy hónapja van rá, hogy akciótervet fogadjon el a hiányosságok orvoslására, három hónapon belül pedig jelentést kell tennie annak végrehajtásáról.

Az uniós szakminiszterek által megszavazott dokumentumban hangsúlyozták, hogy Görögországnak a pozitív irányban tett lépései ellenére még számos tennivalója van a migrációs válság kezelése terén. "A schengeni övezet működése összességében súlyos veszélyben van. A Görögországgal szemben álló nehézségeknek kihatása van az EU egészére, és ezeket közösen kell megoldani" - írták a ajánlásokban.
Bennfentes források szerint a lépés célja nem Görögország elszigetelése vagy megbélyegzése, hanem az, hogy bizonyos belső határszakaszokon, például Németország és Ausztria között jogszerűen életben maradhasson az ellenőrzés a schengeni egyezményben kikötött határidőn túl is.
török konténerváros576x356

Mintegy 35 ezer szíriai menekült torlódott össze a török határnál egy hét alatt

Mintegy 35 ezer szíriai érkezett a török határ szíriai oldalán lévő táborokba egy hét leforgása alatt a damaszkuszi kormány hadserege és Oroszország légicsapásai elől menekülve - hangoztatta Yalcin Akdogan török miniszterelnök-helyettes pénteken a délkelet-törökországi Kilis tartomány öncüpinari határátkelőhelyénél.

Ankara egy ideje nem engedi át a menekülteket a határon, inkább a másik oldalon létesít táborokat a számukra.

Yalcin Akdogan a határátkelőhelyen tett látogatásán elmondta, hogy az újonnan érkezettekkel együtt körülbelül 100 ezren tartózkodnak a Törökország által a határ szíriai oldalán kialakított 9 konténervárosban. A táborok közül a legtávolabbi 3 kilométerre van a török-szíriai határtól. A török kormány most egy tizedik tábor létrehozásán dolgozik - közölte a politikus.

Akdogan azt is elmondta, hogy 2 millió 627 ezer szíriai és további 172 ezer iraki menekült él jelenleg Törökországban.

Szorgalmazta, hogy hozzanak létre a török határ és a szíriai Azaz város között egy humanitárius segélynyújtási övezetet, hogy a szíriai menekültek hazájukban maradhassanak. Ugyanakkor azt hangoztatta, hogy Törökország továbbra is a nyitott ajtók politikáját folytatja a menekültkérdésben.
A török miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a szír kormányerők és és az őket támogató Oroszország bombázásai nem az ISIS állásait, hanem a civil lakosságot sújtják, iskolákat, kórházakat.

A légicsapások egyik célja, hogy megváltoztassák Szíria demográfiai összetételét. Kiűzik az országból a türkméneket, s azokat, akik az iszlám szunnita ágához tartoznak - fogalmazott Akdogan.
A politikus szerint a konfliktus megoldásához szükség van arra, hogy Bassár el-Aszad szíriai és Vlagyimir Putyin orosz elnökre diplomáciai nyomást gyakoroljanak.

Faymann együttműködést ígért Rómában a közös határszakasz ellenőrzésével kapcsolatban
Együttműködést ígért a közös, olasz-osztrák határszakaszon a menedékkérők ellenőrzésére vonatkozó osztrák tervekkel kapcsolatban Werner Faymann osztrák kancellár Rómában pénteken. A Matteo Renzi olasz miniszterelnökkel folytatott találkozón Werner Faymann kijelentette: sem Ausztria, sem Olaszország nem maradhat egyedül a migráció problémájával, amelyre a felek közös európai megoldást szorgalmaztak. Az osztrák kancellár ugyanakkor hangsúlyozta: "Ausztriában nem hisszük, hogy a migrációval kapcsolatos európai szolidaritás egyik napról a másikra megvalósul. Kilenc hónapja éles vita folyik, és ennek ellenére ma sem jelenthetjük ki, hogy életbe lépett egy európai A-terv. Ezért, és nem azért, mintha nem hinnénk az együttes európai megoldásban, időközben be kell vezetnünk a határok ellenőrzését, hogy kontrollálni tudjuk a befogadható migránsok számát" - mondta Faymann. Hozzátette azonban: minden ilyen lépésnek a szomszédokkal egyeztetve kell megtörténnie. "Ha a határátkelőkön létesítményeket emelünk, ha ezen a téren szervezésileg és személyzeti téren előkészületeket teszünk, annak a szomszédokkal szoros egyeztetésben kell történnie. Ez érvényes Dél-Tirolra és a többi szomszédra is" - mondta a kancellár.

Bécs: Szkopje készüljön fel a migránsáradat teljes megállítására

Ausztria felszólította pénteken Macedóniát, hogy készüljön fel a migránsok áradatának "teljes" megállítására Görögország felől, és arra figyelmeztetett, hogy hónapokon belül az osztrák hatóságok is ezt teszik majd a saját határaikon.

"Nagyon valószínű, hogy a következő hónapokban Ausztria eléri befogadóképességének maximumát, ezért meg kell állítania a migránsokat a határain. Tehát Macedóniának is fel kell készülnie arra, hogy ugyanezt megtegye a saját határain" - jelentette ki Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter szkopjei látogatásán.

Az osztrák diplomácia vezetője kijelentette, országa hajlandó emberállománnyal és eszközökkel is támogatni Macedóniát, hogy az hatékonyabban tudja védeni határait az illegális bevándorlókkal szemben. Azt is leszögezte, hogy ha nagyszámú migránst kell Görögországban és Macedóniában tartani, akkor várhatóan új befogadóközpontokat is kell építeni, amiben Ausztria szintén tud segíteni. 

Nikola Poposzki macedón külügyminiszter arról biztosította osztrák kollégáját, hogy Szkopje kész megtenni minden szükséges lépést a migránsválság kezelése érdekében. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy Macedónia tranzitországnak számít, az intézkedéseket pedig a többi nyugat-balkáni tranzitországgal is összehangolják, a migránsok célja azonban Ausztria és Németország, valamint a többi nyugat-európai ország.

Képviselet-vezető: Görögország erőfeszítéseket tesz az EU határainak védelméért
Az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője szerint Görögország komoly erőfeszítéseket tesz az Európai Unió határainak megvédéséért, miközben sok más problémája is van. Zupkó Gábor az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorában azt mondta, reméli, hogy Görögország a kapott, jelentős mértékű támogatás segítségével rövid időn belül teljesíti az unió elvárásait. A görögök ugyanis most már a migránsok 75-80 százalékát regisztrálják a kezdeti néhány százalékkal szemben. Zupkó Gábor arról is beszélt: a tavalyi év mutatta meg, hol vannak hiányosságok a schengeni határvédelemben, mivel olyasmi történt Európával, amire nem volt felkészülve. Görögország elégtelen intézkedéseinek pedig az egész kontinens látta kárát - tette hozzá.

Visszautasítja az osztrák vádakat a görög külügyminiszter-helyettes
Visszautasította a görög külügyminiszter-helyettes azokat az osztrák vádakat, melyek szerint Görögország nem tesz meg mindent a tengeren érkező menekültáradat visszaszorítása érdekében. Nikosz Kszidakisz minderről a Die Presse című osztrák napilap szombati számában megjelenő, az újság internetes portálján már pénteken közzétett interjúban beszélt. 

Sebastian Kurz, az osztrák külügyi tárca vezetője legutóbb úgy nyilatkozott, hogy a görög kormány alig mutat készséget arra, hogy megoldja a menekültválságot. A görög miniszterhelyettes reagálásában elmondta: Görögországban van készség és képesség is arra, hogy harcoljon a helyzet megoldásáért, azonban úgy vélte, hogy egyik uniós tagállam sem tudná ezt a humanitárius válságot egyedül megoldani.

"A menekülteket csak az tudja megállítani, aki hagyja megfulladni az embereket, és meghalni gumicsónakokban a gyermekeket" - jelentette ki Nikosz Kszidakisz, aki szerint a humanitárius jog kötelezi Görögországot arra, hogy ezeket az embereket megmentse. Elmondta továbbá: a Törökország felé eső szárazföldi határt már lezárták, vízi úton a görögországi szigetek és a törökországi part között pedig akkora a távolság, hogy "egy gyors hajóval hét perc alatt megteszik az utat, vagy van akik átússzák".

Kszidakisz szerint törvénytelen lenne az osztrák belügyminiszter, Johanna Mikl-Leitner által javasolt megoldás, hogy vessék be a haditengerészeti egységeket. "Nem építhetünk a tengerben magyar drótkerítésből határt. Nem engedhetünk az Égei-tengerbe cápákat sem, hogy megfogják a menekülteket" - mondta a görög politikus. Kszidakisz ugyanakkor üdvözölné, ha katonák és rendőrök érkeznének a határvédelem segítésére.

A görög politikus az interjúban kérdésre válaszolva elmondta: "nem veszi komolyan" azt az osztrák belügyminisztertől érkezett "fenyegetést", miszerint Görögországot kizárhatnák a schengeni övezetből. Úgy vélte, jogilag erre nincs lehetőség. 

A tárcavezető-helyettes az interjúban kifejtette: Európának aktívabb külpolitikára van szüksége. Meglátása szerint: Európának pénzt kellene biztosítania élelmiszerre és újra kellene kezdenie a Szíriával folytatott tárgyalásokat. 

Több ezer iraki menekült térne vissza hazájába Finnországból
Több ezer iraki menekült vonja vissza menedékjog iránti kérelmét és hagyná el Finnországot, hogy visszatérjen hazájába; sokan családi okokkal, a hideg időjárással, illetve csalódottságukkal indokolták döntésüket - közölték pénteken a finn hatóságok. Tavaly 32 500-an kértek menedékjogot Finnországban, ami tízszerese a korábbi évekének. A finn hatóságok szerint eddig 4100 menekült vonta vissza menekültstátusz iránti kérelmét a skandináv államban, s ez a szám a következő hónapokban elérheti az 5000-et is. A kérelmezők kétharmada fiatal iraki férfi. A tömeges visszautazási szándékokra reagálva a finn hatóságok a jövő héttől kezdve légi járatokat készülnek indítani Bagdadba. Egy finn utazási iroda vezetője elmondta, hogy naponta 15-20 repülőjegyet adnak el az iraki fővárosba induló járatokra. "Némelyek nem kedvelik az itteni kosztot, fáznak Finnországban, vagy azt érzik, hogy nem látják őket szívesen. Sok oka van (visszatérésüknek)"  -mondta. Az önként visszatérők közel 80 százaléka iraki. A 877 szíriaiból azonban, akik Finnországban nyújtottak be menekült státusz iránti kérelmet, hivatalos adatok szerint mindössze 22-en, míg az 5214 afgánból csak 35-en akarnak visszamenni hazájukba.

Folytatódik a calais-i "dzsungel" felszámolása

Újabb ezer embert telepítenek ki az észak-franciaországi Calais-ban illegálisan kialakult, de a hatóságok által megtűrt sátortáborból, ahol több ezer migráns várakozik a Nagy-Britanniába való illegális átjutásra - jelentette be pénteken Fabienne Buccio prefektus.

"Senki nem élhet tovább a tábor déli részén, amely a dzsungel mintegy felét teszi ki, és ahol becsléseink szerint 800-1000 ember lehet" - mondta sajtótájékoztatóján a francia kormány képviselője. "Egy hetet adunk nekik, hogy átköltözzenek a számukra biztosított szállásokra a sátrakból" - tette hozzá. A prefektus elmondta, hogy az illetékesek hétfőn végigjárták a tábort és mindenkinek elmagyarázták, hogy el kell hagyniuk a helyet és az állam megfelelő szállást biztosít. 

A migránsokat segítő civil szervezetek szerint még legalább kétezren élnek a dzsungelnek nevezett tábor azon részén, amelyet a hatóságok végleg fel akarnak számolni. 

A Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő Csatorna-alagút francia oldalán található kikötőváros egykori szeméttelepén tavaly tavasszal illegálisan kialakult, de a hatóságok által megtűrt sátortábor mellett január elején állítottak fel 125 lakókonténert, ahol 1500 embernek tudnak szállást biztosítani, de eddig csak a konténerek fele telt meg. 

A belügyminisztérium számításai szerint a dzsungelben jelenleg mintegy 3800-an élnek. Októberben legalább 6 ezren torlódtak össze a táborban, azóta viszont 2 ezer embert - akik lemondtak a Nagy-Britanniába való átjutásról és Franciaországban nyújtottak be menedékkérelmet - országszerte 78 befogadóközpontban helyeztek el a hatóságok.

Jóllehet a francia kormány javítani kíván azoknak a migránsoknak a körülményein, akik a Nagy-Britanniába való átjutás reményében érkeztek Calais-ba, ugyanakkor nem szeretné, ha ezek az emberek véglegesen a régióban maradnának. A konténerek ezért elsősorban menedékként és nem végleges elhelyezésre szolgálnak, ahová a migránsok csak azonosítást követően léphetnek be.

A Le Monde című napilap számításai szerint amennyiben az állam tényleg felgyorsítja a menekültkérelmek elbírálása érdekében az emberek áttelepítését, a konténereken kívül kevesebb mint ezren maradnak a táborban, de feltehetőleg rövid időn belül nekik is távozniuk kell onnan. A prefektúra ugyanis eltökélt, hogy tél végére teljesen felszámolja a bádogvárost Calais határában. Egyébként januárban már egy 100 méteres sávon teljesen felszámolták a sátrakat, és "ütközőzónát" hoztak létre az autópálya és a tábor között, s ezzel teljesen leválasztották a migránsokat a városszéli házaktól, ahol a lakók folyamatosan panaszkodtak a nem kívánt szomszédságra.

A nyomortelepre emlékeztető hatalmas tábor 2015 tavaszán alakult ki, amikor is Natacha Bouchardnak, Calais jobboldali polgármesterének a kezdeményezésére a hatóságok felszámolták a városon belüli kisebb táborhelyeket, és önkéntesek segítségével egy újonnan megnyílt befogadóközpont körüli volt szeméttelepre terelték az embereket, azt ígérve, hogy ott megtűrik a sátrakat.

Továbbra is különleges szabályok vonatkoznak a szlovén rendőrségre 
A szlovén kormány három hónappal meghosszabbította tavaly októberben hozott rendeletét, amely a menekültválság kezelése érdekében lehetővé tette, hogy a speciális rendőri egységeket és a tartalékosokat a törvényesnél hosszabb ideig bevethessék - közölte a szlovén sajtó pénteken. A kormány közleménye szerint a rendeletet azért kellett meghosszabbítani május 15-ig, mert továbbra is nagyon sok migráns érkezik az országba, és számuk előreláthatóan nem is csökken. A rendőrségről szóló törvény ugyanakkor évente csak 30 napra engedélyezi a speciális rendőri egységek és a tartalékosok bevetését krízishelyzetekben. Miro Cerar szlovén miniszterelnök pénteken újságíróknak azt mondta: hamarosan megszigorítják az ellenőrzést a horvát határon, hogy a menekültválság idején hatékonyan tudják védeni a schengeni határokat. A miniszterelnök a bejelentését azzal hozta összefüggésbe, hogy Ausztria a menekültáradat kezelésére hamarosan újabb szigorításokat vezet be. Szlovéniának meg kell akadályoznia, hogy gyűjtőközponttá váljon - húzta alá Cerar.

Zeman: a muszlimok nem integrálhatóak az európai kultúrába

Az Európai Unió (EU) a migránsválság kezelése során elfeledkezik arról, hogy muszlim migrációról van szó, és ezek a bevándorlók nem integrálhatók és nem olvaszthatók be az európai kultúrába - jelentette ki Milos Zeman cseh államfő pénteken Pozsonyban a Sita szlovák hírügynökség szerint.

A cseh elnök a Szociáldemokrácia a 21. században - megszorítások nélkül és közelebb az emberekhez nevet viselő nemzetközi konferencián szólalt fel.

Kijelentette, hogy a migránspolitika alakításában az EU teljesen megbukott. Kifejtette azt is, hogy az uniót felkészületlenül érte a bevándorlási hullám, s annak bekövetkeztekor az EU "véget nem érő szócsépléssel vesztegette az időt".

Zeman a muszlim és az európai kultúra közötti különbségeket sorolva megemlítette: a Korán szerint a férfinak joga van megverni egy nőt, az iszlám civilizáció megtagadja a nőktől, hogy műveltséget szerezzenek, és jelentősebb posztokat töltsenek be, továbbá a nők vallomása a bíróságokon csak fele olyan súllyal esik latba, mint a férfiaké.

A migránshullámmal Európába érkező gazdasági bevándorlókról Zeman azt mondta, hogy az EU-nak valamennyiüket vissza kellene toloncolnia származási országába, mert ez a migránsválság egyetlen megoldása.

Feltehetően egy vonat tetején akart Magyarországra szökni egy migráns Szerbiából, meghalt
Halálos áramütés érte pénteken a szabadkai vasútállomáson azt a migránst, aki feltételezhetően a Szerbiából Magyarországra tartó nemzetközi vonat tetejére felkapaszkodva akart az Európai Unióba jutni - értesült nem hivatalos forrásból az MTI tudósítója. A 25-30 év körüli férfi - a helyi sajtó beszámolói szerint - akkor halt meg, amikor a nemzetközi vonat tetejéről megpróbált átugrani egy tehervonat tetejére. A férfi valószínűleg azért akart átjutni a másik vonatra, mert felfedezték rejtekhelyét. 

A konferencián Robert Fico szlovák miniszterelnök megismételte korábbi kijelentését, hogy a migránsválság tekintetében az idei év töréspont lehet. "Olyasmi történhet, amit még sohasem éltünk át" - idézte a szlovák kormányfőt a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.

Fico a külső uniós határok védelmének fontosságáról is beszélt. Kiemelte, hogy ez a feladat mostanra "létfontosságúvá vált." A schengeni határok szerepének esetleges átértékelését felvető elképzelésekre utalva rámutatott, hogy bizonyos kérdések megítélésében jelenleg meglehetős különbözőségek mutatkoznak az európai politikában: egyes tagállamok, amelyek nemrégiben még tárt karokkal fogadták a migránsokat, most saját uniós állampolgáraik előtt is bezárnák az ajtót. Hozzáfűzte: az unió belső határainak lezárása azon felül, hogy gazdasági veszteségeket okozna, az európai gazdasági együttműködés végét is jelenthetné.

Fico hangsúlyozta, hogy továbbra is elutasítja az "értelmetlen politikai korrektséget", és ezért - amennyiben pártja, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) a márciusi parlamenti választások után is kormánytényező marad - továbbra sem engedi meg, hogy "mások diktáljanak arról, hogy az országba bevándorlókat telepítsenek".