Ezeréves mulasztást pótol a két egyházfő

Szimbolikus jelentősége van Ferenc pápa és Kirill pátriárka találkozójának

Tóth Loretta – 2016.02.12. 04:19 –

Történelmi jelentőségű találkozót tart ma Ferenc pápa Kirill pátriárkával a hírhedten vallásellenes Kubában. A két egyház vezetőjének ez az első találkozója a nyugati és a keleti kereszténység között 1054-ben bekövetkezett szakadás óta.

papaFerenc pápát üdvözlő óriásplakát Mexikóban (Fotó: REUTERS/Alexandre Meneghini)

Ferenc pápa ma kezdi meg mexikói látogatását, apostoli útja előtt azonban találkozik Kirill pátriárkával a havannai José Martí Nemzetközi Repülőtéren, ahol közös nyilatkozatot írnak alá a római katolikus és az orosz ortodox egyház kapcsolatainak jövőjéről.

A II. vatikáni zsinat végén, 1965-ben vonta vissza kölcsönösen a római katolikus és az ortodox egyház egymás kiközösítését, azóta tervezik a katolikus pápa és a legnagyobb ortodox közösség vezetőjének találkozóját – mondta Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára a távirati irodának.

Kránitz ismertette: VI. Pál pápa és I. Athénagorasz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka első, 1964-es találkozója óta viszonylag rendszeres a kapcsolat a mindenkori pápa és a mindenkori konstantinápolyi pátriárka között, ugyanakkor az orosz ortodox pátriárkával eddig minden találkozási kísérlet meghiúsult. Szent II. János Pál pápasága alatt például még Magyarország, egészen pontosan a Pannonhalmi Bencés Főapátság is szóba került mint lehetséges találkozási hely, hiszen az apátságot még az 1054-es egyházszakadás előtt alapították. Ezt követően, 1997-ben majdnem sikerült találkoznia II. János Pálnak és II. Alekszij pátriárkának Bécs mellett, a heiligenkreutzi ciszterci apátságban. Ekkor annyira biztosra lehetett venni az eseményt, hogy az annak emléket állító képeslapokat is kinyomtatták, rajta a két egyházfő arcképével és a találkozó dátumával. Végül ez a találkozó sem jött létre az orosz ortodox legfelsőbb egyházi szervezet, a szent szinódus ellenállása miatt. A kudarc hátterében valószínűleg II. János Pál lengyel származása és a terhelt lengyel–orosz múlt is jelen lehetett – tette hozzá a PPKE HTK tanszékvezető tanára.

Kránitz Mihály beszélt arról is, hogy a találkozó helyszíne remek választás, hiszen senkit sem sért, azt pedig „akár a Jóisten humorának is betudhatjuk, hogy az oly régóta várt találkozó egy híresen egyházellenes országban valósul meg”. A találkozó komolyságát jelzi, hogy egy dokumentumot is aláírnak majd. Emellett szimbolikus jelentőségű is a pápa és a legnépesebb ortodox egyház vezetőjének találkozása: jelzi, hogy a keresztények képesek az összefogásra. A megbeszélés után pedig már nem lehet majd „elengedni a párbeszéd fonalát”, így a találkozót jó eséllyel újabb megbeszélések követik – fűzte hozzá.