„Nem dőlhet hátra az Európai Unió ”

Üres kézzel ment haza Ankarából Angela Merkel kancellár a sajtó szerint, a hatodik látogatása sem hozott érdemi eredményt

Őry Mariann – 2016.02.10. 01:58 –

Nem úgy halad Berlin és Ankara egyeztetése, ahogyan azt eltervezték – írta tegnap a nemzetközi sajtó. Hazánkban járt a török külügyminiszter. Szijjártó Péter szerint nem lehet kizárólag Törökországra hagyatkozni a helyzet kezelésében.

Szijjártó Péter és Mevlüt Cavusoglu 20160210Szijjártó Péter és Mevlüt Cavusoglu: Meg kell szüntetni Európa védtelenségét déli irányból (Fotó: Csudai Sándor)

A német kancellár úgy ment haza Ankarából hétfőn este, ahogy érkezett: üres kézzel – írta kedden az amerikai Politico európai kiadása. Angela Merkel azért utazott Törökországba, hogy rávegye az ottani vezetést, teljesítse a hárommilliárd eurós uniós segélyért cserébe vállalt kötelezettségeit a menekültek megállításáról. Merkel és Ahmet Davutoglu kormányfő egyaránt elítélte az újabb, több tízezernyi embert „lakhelye elhagyására kényszerítő orosz légi csapásokat” Aleppóban. A Politico szerint Törökország cselekvési kedvére aligha hat pozitívan, hogy még több menekültet kellene a területén tartani, márpedig Törökország áll a középpontjában Merkel stratégiájának, amely a migrációs válság kordában tartására irányul. Ugyan már novemberben megállapodott Ankara és az Európai Unió, előbbi az anyagi támogatás késlekedését, utóbbi az intézkedések hiányát kifogásolja. A Politico rámutatott, hogy Merkel október óta hatodszor járt Ankarában, a német média már azon élcelődik, hogy többet látja Davutoglut és Recep Tayyip Erdogan elnököt, mint a saját minisztereit. A lap szerint Merkel legfőbb gondja, hogy nem tud mivel nyomást gyakorolni Törökországra, gyenge tárgyalási pozícióban van.

Moszkva egyébként határozottan elutasította kedden a német kancellár és a török államfő vádjait, amelyek szerint az orosz légi csapások Szíriában sok civil áldozatot követelnek, és Oroszország megszállva tartja a közel-keleti ország egy részét.

Török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval egyeztetett tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten. A tárcavezető az unió feladatai között említette Európa védtelenségének megszüntetését déli irányból. Ehhez egy második védvonalra van szükség, amely Macedóniánál és Bulgáriánál húzódna – mutatott rá. Véleménye szerint Törökország tiszteletreméltó teljesítményt nyújt az EU–török akcióterv végrehajtásában, ezt minél gyorsabban kell megvalósítani, és nagyra értékelik Törökország erőfeszítéseit. De az unió nem dőlhet hátra azzal, hogy már nincs dolga a Törökországgal kötött megállapodás után, gondoskodnia kell arról, hogy megszűnjön Európa védtelensége déli irányból. Szijjártó szerint nem az a kötelességük, hogy az otthonukat elhagyókat befogadják Európában, hanem hogy segítsenek nekik mielőbb hazatérni.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter hangsúlyozta: le kell állítani az orosz légi csapásokat Szíriában, hiszen ezek nagyrészt a mérsékelt ellenzéket érik, és csak elmélyítik a válságot. Úgy látja, a migráció és a terrorizmus kérdése összefügg, a Szíriából érkező menekültek között lehet terrorista, az Iszlám Állam harcosa. Elmondta: országa eddig kilencmilliárd dollárt költött a menekültek ellátására. Cavusoglu Kövér László házelnökkel és Orbán Viktor kormányfővel is találkozott.

William Spindler, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szóvivője tegnap felszólította Törökországot, hogy újra nyissa meg a határt „minden, veszély elől menekülő és nemzetközi védelmet kereső civil előtt, ahogyan tette azt a válság kezdete óta”. A dél-törökországi Oncupinar határátkelőhely öt napja zárva tart, csak a súlyos sebesültek léphetnek át a határon. Az ENSZ szerint közel 150 ezren kelhetnek útra Aleppóból a közeli Afrin városába és a környező térségbe a folyamatos bombázások miatt.


Marad a rendkívüli állapot Franciaországban

A francia szenátus jelentős többséggel elfogadta tegnap a február 26-ig érvényben lévő rendkívüli állapot további három hónapos meghosszabbításáról szóló törvénytervezetet, amelyet a fokozottnak ítélt terrorfenyegetettséggel indokolnak. A 348 tagú felsőházban 316-an támogatták a kormány javaslatát, amelyet Bernard Cazeneuve belügyminiszter mutatott be. A tervezet ellen 28 kommunista és Zöld párti szenátor szavazott, ketten pedig tartózkodtak. A parlament alsóháza, a nemzetgyűlés február 16-án szavaz a javaslatról. A terrorveszély kapcsán kezdeményezett alkotmánymódosítás első, a rendkívüli állapot szabályozásáról rendelkező passzusát tegnapra virradóra fogadta el a francia nemzetgyűlés. A javaslatot 103 igennel 26 nem ellenében fogadta el a parlament alsóháza. A kormányzó szocialisták és a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Köztársaságiak többsége, valamint a centrista UDI is igennel szavazott, míg a Zöldek és a Baloldali Front, illetve a kormánypárti és a jobboldali képviselők közül néhányan nem támogatták az alkotmánymódosítást, amely szerintük „felesleges”, miután a rendkívüli állapotot 1955 óta törvény szabályozza. (MH)


Röviden
Újra a migránsok célpontja lett Röszke

- Az elmúlt hónapok legnagyobb migránscsoportját fogták el kedd délelőtt Röszkénél, egyszerre 24 magát pakisztáni, indiai, illetve nepáli állampolgárnak valló fiatal férfi lépett illegálisan magyar területre – tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója. A határsértők a kerítés előtti drótakadályt ledöntötték, az oszlopokra kifeszített acélhálón pedig csípőfogóval lyukat vágtak.

- Szerbia-szerte, így a magyar határ közelében található befogadóközpontokban is elhelyeznek migránsokat a közeljövőben. A belgrádi kormány hamarosan kidolgoz erről egy tervet, amelynek alapján hatezer bevándorlónak biztosítanak szállást - írta hétfőn a belgrádi sajtó.

- Dominóhatása lenne annak, ha Ausztria lezárná a határait a migránsok előtt, mert egy ilyen forgatókönyv esetében valószínűleg Szlovénia és Horvátország is így járna el, és akkor Szerbiának is lépnie kellene – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök kedden Belgrádban, miután megbeszéléseket folytatott Sebastian Kurz osztrák külügyminiszterrel.

- Az idei év lesz az, amikor az Európai Unió (EU) vagy megoldja a migránsválságot, vagy maga is összeomlik – szögezte le Robert Fico szlovák kormányfő a pozsonyi Hospodárské Noviny (HN) napilapban kedden megjelent véleményírásában.

- Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) kedden felszólította a macedón hatóságokat, hogy több szálláslehetőséget biztosítsanak a menekülteknek, ugyanis több ezer migráns rekedhet hosszabb időre a balkáni országban – közölte Mohamed Arif, az UNHCR szkopjei képviselője a Dnevnik című napilapnak.

- Kölnben és térségében ötvenöt szexuális bűncselekmény miatt tettek feljelentést a karneváli szezon csütörtöki kezdetétől keddig a németországi nagyváros rendőrségének közleménye szerint.

- Nagyszabású támadást akadályoztak meg egy délkelet-svédországi menekültszállás ellen a hatóságok, egy bejelentést követően 14 férfit vettek őrizetbe, akiknél baltákat, késeket és vascsöveket foglaltak le – közölte a svéd rendőrség kedden.

- A NATO komolyan tanulmányozza annak a lehetőségét, hogy Németország és Törökország előző napi felhívásának eleget téve nagyobb szerepet vállaljon a menekültválság kezelésében – közölte kedden az észak-atlanti szövetség főtitkára. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök azt mondta: a NATO lehetséges közreműködésének a török felségvizeken történő járőrözésre kell korlátozódnia.

- Előreláthatóan az év végén dönthet az Európai Bíróság (ECJ) a 120 ezer menedékkérő szétosztásáról szóló uniós kvótarendszer ellen benyújtott szlovák keresetről – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.