Thierry Baudet: A határok védelme nélkül nem működik a demokrácia

„Hősies döntést hozott az Orbán-kormány” a kerítéssel, „több elismerés” illetné

Őry Mariann – 2016.02.08. 02:54 –

A határok jelentősége címmel jelent meg a Századvég gondozásában a holland újságíró és jobboldali véleményvezér, Thierry Baudet egyik legsikeresebb könyve. A szerző több budapesti előadásán kívül a szerb–magyar határra is ellátogatott. Baudet szerint a határok sokkal többet jelentenek adminisztratív tényezőknél.

interjuThierry Baudet szerint az uniós elit párhuzamos valóságban él (Fotó: Csudai Sándor)
– Miért van szüksége a demokráciának kerítésekre, ahogyan a Danube Institute-ban tartott előadásának címe üzente?

– Két oka van: a szuverenitás és az identitás, s mindkettőnek a védelméhez határok kellenek. Ha nincs egy behatárolt terület, akkor nem lehet kollektív döntéseket hozni. Ha nincs egy központi, szuverén hatalom – s Európában egyre inkább ez a helyzet, hiszen rengeteg döntéshozó testület van –, akkor senki sem tudja többé, hol születnek valójában a döntések, a demokrácia nem tud működni. A nyitott határok ennek tökéletes példái: mindenki a másikra vár, senki sem tesz semmit, kivéve Magyarországot, aki magához ragadta a kezdeményezést. A másik ok, hogy ha egy közösséget nem védenek határok, akkor elkerülhetetlenül maga alá temeti a bevándorlás. Ha egy közösség megszűnik közösségnek lenni, kisebb csoportokra esik szét, s ezek a csoportok már nem tekintenek egymásra úgy, mintha ugyanazon közös kulturális identitáshoz tartoznának. Éppen ezért nem fogadnák el a többségi döntéseket sem. Én kész vagyok hallgatni a miniszterelnökömre, pedig nem szavaztam rá, de összeköt minket a közös nemzeti identitás, ami felette áll a politikai különbségeknek. Meg kell óvnunk az európai nemzeti identitásokat, ahelyett, hogy eltüntetjük őket a multikulturalizmussal és a tömeges bevándorlással.

– Ez nagyon eltér a mainstream, liberális nézettől, amely pusztán adminisztratív elemeknek tekinti a határokat.

– Nem ismerjük fel, milyen mélyebb jelentése van a határoknak. Ahogy a könyvemben is írtam, Európa mostani, elhibázott politikai ideológiája a felvilágosodás és a romantika perverzióiból egyaránt fakad. Az előbbi szerint mind világpolgárok vagyunk, nem pedig egy nemzeti identitás részei, az utóbbi pedig elhiteti velünk, hogy mindenki, aki más, idegen kultúrából jön, az szükségszerűen jó, és nekünk tisztelnünk kell az identitását.

– Ha tiszteljük a jövevények identitását, miért nem várjuk el tőlük is ugyanezt?

– Ez abból a romantikus és szerintem téves elképzelésből fakad, hogy mi valamilyen módon dekadensek vagyunk, hiszen posztindusztriális társadalomban élünk. Ez hibás nézet, ami tönkreteszi Európát, a vezetőink mégsem képesek leszámolni vele. Az európai projekt népszerűsége negatív rekordokat dönt, a felmérések világosan mutatják, hogy az emberek túlnyomó többsége meg akarja állítani a tömeges bevándorlást.

– Követve a logikáját, az Európai Unió maga lenne a szuverén demokráciák akadálya?

– Pontosan. Schengen dilemma elé állítja a déli országokat, az olaszokat nem érdekli, hogy kik jönnek oda, hiszen nem maradnak ott. Ha nyitva van a határ Olaszország és Németország között, miért is védené Olaszország a tengeri határait? Nem szenvednek a saját politikájuk következményeitől. Racionálisabb számukra hagyni, hogy a németek oldják meg a problémát. Éppen ezért gondolom, hogy amit az Orbán-kormány tett, az hősies és idealista lépés. Nem opportunista, épp ellenkezőleg. Magyarország magára vonta az európai vezetők megvetését azzal, hogy megvédte a határait, de közben nagy szolgálatot tett olyan országoknak, mint az én otthonom, Hollandia. Több elismerést érdemelnének ezért.

– Mi lesz a schengeni övezet sorsa?

– Össze fog omlani. Becslések szerint hárommillió ember várja Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, hogy átkeljen a tengeren, amint jobb lesz az idő. Az európai országok képtelenek ennyi embert befogadni, szállást, oktatást, egészségügyi ellátást, ételt biztosítani számukra. Valaminek muszáj történnie, az Európai Unió pedig alapvetően képtelen arra, hogy közösen megvédje a határokat, mivel a különbségek túl nagyok. Szerintem Schengen nem éli túl a nyarat, a tagállamok Magyarország példáját fogják követni, és elkezdik védeni a határaikat.

– Hollandiában áprilisban népszavazást tartanak az Európai Unió és Ukrajna társulási szerződéséről.

– Minden, ami rossz ebben a szerződésben, az ugyanúgy rossz az EU-ban is. Az uniós elit úgy tesz, mintha nem lenne fontos, de a szívük mélyén pont az ellenkezőjét hiszik. Ez a szerződés kifejezi az EU alapvető téveszméit: a bővítést, az univerzalizmust, a naivitást, a geopolitikai realitás figyelmen kívül hagyását. Pont mint amikor az arab tavaszról beszéltek – mindenki a Tahrír téri néhány liberális értelmiségit interjúvolta, miközben nem foglalkoztak azzal, hogy a Muszlim Testvériség hatalomra jut az országban. Az uniós elit nem hajlandó meglátni a valóságot azon túl, amit látni akar. Párhuzamos valóságban élnek, kivonják magukat a saját politikájuk hatása alól. Nem ott élnek, ahol a bevándorlók, a gyerekeik nem járnak az ő gyerekeikkel egy iskolába, és az egzisztenciájukat is biztonságban tudják.


Röviden. Megtelt Törökország, de nem állíthatja meg a menekülteket

Törökország elérte befogadóképessége határát - mondta Numan Kurtulmus török miniszterelnök-helyettes vasárnap a CNN Türk hírtelevízió élő adásában. A politikus hangsúlyozta: Törökország nincs abban a helyzetben, hogy megálljt parancsoljon a menekültáradatnak. Ha ezt tenné, azzal szinte halálra ítélné ezeket az embereket. Recep Tayyip Erdogan török államfő vasárnap korábban közölte, hogy Törökország kész menedéket nyújtani az Aleppóból menekülő több tízezer civilnek.

Tunézia befejezte a kétszáz kilométer hosszú akadályrendszer építését a líbiai határ mentén, hogy megállítsa az iszlamista fegyveresek beszivárgását az országba – jelentette be a hét végén Farhát Horsani védelmi miniszter. Az akadályrendszer a határvonalon épített vizesárokból, illetve a mellette felhúzott több méter magas és széles homokgátból áll, amelyre megfigyelőrendszert szerelnek fel.

Európa több városában is tiltakoztak szombaton a Hazafias Európaiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű német mozgalom tagjai a Közel-Keletről és Afrikából Európába érkező menekültek ellen. A demonstrálók Amszterdamban összecsaptak a rohamrendőrséggel, Drezdában, ahonnan a mozgalom indult, nyolcezren vonultak fel. Calais-ben körülbelül százötvenen gyűltek össze, a rendőrség húsz embert őrizetbe vett. Prágában három-négyezren tiltakoztak, néhány százan pedig a tolerancia és a menekültek megsegítése, befogadása mellett. Varsóban több százan gyűltek össze szombaton, lengyel zászlókat lengettek és bevándorlásellenes jelszavakat skandáltak.

Francois Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár a menekültválságról és a brit reformigényekről egyeztetett vasárnap Strasbourgban. Nem nyilatkoztak a sajtónak a megbeszélést követően.

 

Thierry Baudet: A határok védelme nélkül nem működik a demokráciaHősies döntést hozott az Orbán-kormány a kerítés megé...

Közzétette: Magyar Hírlap – 2016. február 7.