Legkésőbb 2019 őszére megújul a 3-as metró

A Demszky-féle városvezetés által hátrahagyott, hetvenhárommilliárdos adósság miatt nem lehet korábban kezdeni a fejlesztést

Jobbágyi Zsófia – 2016.02.06. 01:01 –

Egyelőre nem hagyta jóvá az unió a 3-as metró felújításának támogatását, de Tarlós István szerint elképzelhetetlen, hogy a probléma megoldása a következő ciklusra tolódjon. Az agglomerációs közlekedés finanszírozásáról szóló alapmegállapodás időpontját a főpolgármester február 17-ében jelölte meg.

Tarlós 20160206Tarlós István „végrehajtható költségvetést” tervez (Fotó: Nagy Balázs)

Elkészült a 3-as metró infrastruktúra-felújításának ütemterve, amely szerint az átadás tervezett időpontja immár 2019. szeptember 30. – közölte tegnap Tarlós István főpolgármester a szokásos, kéthetente megtartott Budapestinfón. Jelezte ugyanakkor, a megújult szerelvények az elkészült pályán már 2019. június 30-án forgalomba állhatnak. Emlékeztetett, a rekonstrukciót azért nem lehetett korábban elkezdeni, mert 2010-ben az új városvezetés hetvenhárommilliárd forintos adósságállománnyal vette át a széket, amelyet az állam 2015 nyarán vett át.

„Ekkora fővárosi adóssággal mindenfajta fedezet nélküli kötelezettség vállalása büntetőjogi tényállás lett volna” – magyarázta a városvezető, majd jelezte, a metró műszaki állapotáról a szakvélemény elkészítésére közbeszerzési eljárást írtak ki, és folyamatosan konzultálnak a műszaki egyetemmel is.

Kijelentette ugyanakkor, hogy az unió egyelőre nem hagyta jóvá a infrastruktúra-felújítás támogatását, ennek ellenére „elképzelhetetlen, hogy a probléma megoldása a következő ciklusba csússzon át”, ugyanis, az „katasztrofális kudarcot” jelentene a főváros, az állam és a kormány számára.

Tarlós István beszélt a Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterrel zajló tárgyalásokról is, amelyeket előremutatónak nevezett, majd jelezte, az agglomerációs közlekedés finanszírozásának mikéntjéről legkésőbb február 17-ig megszületik az alapmegállapodás. Kitért a hatvanöt év felettiek díjmentességének kérdésére is, amely háromszázötvenezer embert érint, a főváros ebből származó vesztesége pedig több mint nyolcmilliárd forint. Leszögezte, az állam által törvényben nyújtott díjmentes utazásra –, amely a hatvanöt év felettieket, a hat éven aluliakat és a fogyatékossággal élőket érinti – kap Budapest központi forrást, ám az nem fedezi a teljes költséget, ezért szeretné elérni, hogy a veszteségek „legalább egy részét térítse meg az állam”.

Említést tett a hulladékgazdálkodásról szóló törvény módosításáról is, amellyel kapcsolatban „sok jogi, gazdasági és szakmai aggály” merült fel, így arra kérte a fejlesztési minisztert, hogy a végrehajtási rendelet megalkotásába vonják be a fővárost.

A sajtóban az utóbbi időben sokat emlegetett csepeli HÉV-vel összefüggésben arról tájékoztatott, a vonalnak számos problémája van, például nincs közvetlen belvárosi kapcsolata és nem éri el egyik metróvonalat sem. Az elképzelések szerint azonban a Közvágóhíd térségében összekötnék az 1-es villamos vonalával, a Boráros téren pedig a nagykörúti villamosokkal. Újságírói kérdésre válaszolva közölte, „végrehajtható költségvetést tudtak összeállítani”, amelynek fő száma várhatóan háromszáztizenhárom-milliárd forint, és február 17-én kerül a Fővárosi Közgyűlés elé.