Indokolatlanul kezdték újra a Biszku-pert

Már negyedik alkalommal adott igazat a Kúria Polt Péter legfőbb ügyésznek

Baranya Róbert – 2016.02.03. 01:11 –

Törvénysértőnek nyilvánította a Kúria a Fővárosi Ítélőtábla döntését, amely hatályon kívül helyezte a Biszku-ügyben hozott elsőfokú ítéletet. A legfőbb bírói fórum gyakorlatilag ízekre szedte a táblabírósági határozatot és annak indoklását.

Biszku-per 20160203Eleve hibás volt a szakértők kirendelése a Kúria szerint (Fotó: Varga Imre)

Ahogy lapunk elsőként számolt be róla, Polt Péter legfőbb ügyész tavaly novemberben a törvényesség érdekében jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Kúrián a Fővárosi Ítélőtábla 2015 júniusában meghozott határozata ellen, amelyben hatályon kívül helyezte a háborús bűnökkel vádolt Biszku Béla perében meghozott elsőfokú ítéletet. A Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlannak és érdemi felülvizsgálatra alkalmatlannak találta a Fővárosi Törvényszék elmarasztaló ítéletét és új eljárás lefolytatását írta elő.

A legfőbb ügyész álláspontja szerint azonban a másodfokú bíróság a megismételt eljárás lefolytatására előírt bizonyítást maga is felvehette volna. Lehetősége lett volna a helyes ténybeli következtetések alapján a tényállás helyesbítésére, mint ahogy az indoklás kiegészítésére is. Indítványában Polt Péter hangsúlyozta, hogy a másodfokú bíróság nem tárt fel olyan, az elsőfokú bíróság által elkövetett relatív eljárási szabálysértést, amely lényeges hatással lett volna az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, illetve a büntetés kiszabására. A táblabíróság döntését élesen kritizálta lapunknak adott nyilatkozatában Ibolya Tibor fővárosi főügyész is.

A tegnapi tárgyaláson az eljáró ügyész fenntartotta az indítványt, míg a vádlottat képviselő Magyar György arra kérte a legfőbb bírói fórumot, hogy utasítsa el az indítványt. Egyebek mellett azzal érvelt, hogy a másodfokú bíróság nem végezhet bizonyítást.

Kónya István büntetőtanácsa azonban nem osztotta Magyar érveit, megalapozottnak nyilvánította Polt Péter indítványát és kimondta, hogy törvénysértő volt a Fővárosi Ítélőtábla határozata. Kónya indoklása szerint az elsőfokú ítélet kapcsán nem merült fel semmi olyan eljárási szabálysértés, ami indokolta volna a hatályon kívül helyezést, a táblabíróság kiküszöbölhette volna az általa felhozott hiányosságokat, és maga is kiegészíthette volna a tényállást. Teljesen szükségtelen volt a megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatás – hangsúlyozta Kónya, külön hozzátéve, hogy mennyire indokolatlan és eleve hibás volt a szakértők kirendelése. Kitért arra is, hogy fogalmilag sem merülhetett fel Kahler Frigyes elfogultsága, aki az ügyben szaktanácsadóként és nem szakértőként vett részt. A Kúria szerint helytelenül kifogásolta a tábla az elsőfokú bíróságnak azt a megoldását, hogy a salgótarjáni sortűzperben korábban született jogerős ítéletre hivatkozott. Az MSZMP jegyzőkönyveit is figyelembe lehetett volna venni, mert bár nem közokiratok, de okiratok – hangsúlyozta Kónya, s hozzátette, hogy a vád tárgyát képező, a karhatalmisták által véghezvitt 1957-es martonvásári razzia esetében sem kellett volna újabb bizonyítékok beszerzését előírni.

A Kúria döntésének gyakorlati kihatása nincs a jelenleg is zajló büntetőperre, elvi jelentőségű. Polt Péter eddig ötször élt ezzel a jogorvoslattal, és négy esetben a Kúria helyt adott a legfőbb ügyészi beadványnak.