„Az ítéletnek így elrettentő hatása sincs”

Fenntartja a főügyészség a bűnszervezeti vádat Hagyó és társai ügyében

Bán Károly – 2016.02.02. 05:10 –

Teljes körűen fellebbez a vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészség az úgynevezett BKV-ügyben meghozott elsőfokú ítéletekkel szemben – jelentette ki Keresztes Imre főügyész.

03-Keresztes Imre: Van bizonyíték a vesztegetésre is (Fotó: Csudai Sándor)
Törvénysértően enyhe ítéletet hozott a Kecskeméti Törvényszék Hagyó Miklós és társai ügyében – mondta tegnapi tájékoztatóján Keresztes Imre főügyész. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője megerősítette az ügyész által korábban bejelentetteket: teljes körűen fellebbeznek mind az ítélet felmentő rendelkezéseinek a megváltoztatása, mind a kiszabott büntetések súlyosítása érdekében. A főügyész lapunk kérdésére azt is közölte, a KNYF fenntartja a vádban foglaltakat, hogy Hagyó Miklós egykori főpolgármester-helyettes irányításával bűnszervezet működött a BKV-nál.

A főügyész úgy fogalmazott, érthetetlenül enyhe ítélet született más korrupciós ügyekkel összehasonlítva és a bizonyítási eljárásban bizonyítottakhoz képest is, a bíróság jelentősen eltért például a büntetési tételekben a középértékektől. A vádhatóság nem ért egyet a büntetések felfüggesztésével sem – hangsúlyozta Keresztes –, a meghozott ítéletek álláspontjuk szerint nem szolgálják az állam büntetőjogi igényét, nem rettentik el a hasonló beosztású vagyonkezelőket, így a büntetések nem érik el a kívánt társadalmi hatást sem. A főügyészség szerint téves a minősítés is a bizonyítottság hiányában történt felmentések esetében, álláspontjuk szerint a vádat képviselő ügyész végindítványában kellőképp alátámasztotta a nyomozás során törvényesen szerzett és bemutatott bizonyítékokat és vádbeli tényállításokat. Az úgynevezett Nokia-dobozos ügyekben az aktív vesztegető, a BKV egykori vezérigazgatója önként, saját elhatározásból, sőt a tényeket nagy nyilvánosság előtt is bemutatva jelentkezett, s vallomását a Hagyó Miklóssal történt szembesítésen is fenntartotta – emelte ki Keresztes Imre –, majd jóval később „ismeretlen okból” megváltoztatta vallomását. Az érintett terhelt – jegyezte meg a főügyész – nem hivatkozott kényszervallatásra sem.

A vesztegetés kapcsán – amelyben a bíróság felmentő ítéletet hozott – Keresztes kijelentette: „van bizonyíték”, mind közvetlen, mind közvetett, utóbbiak is alátámaszthatják a bűncselekmény elkövetését, ha „azok meggyőzőek”, húzta alá, hozzátéve, hogy álláspontjukat majd a részletes fellebbezésben fejtik ki, amelyre a bíróság írásos indoklásának megérkezését követően kerül majd sor.

A főügyész lapunk másik kérdésére – miért nem kötöttek a közbeszédben vádalkunak nevezett nyomozati alkut a Nokia-dobozos vesztegetés kapcsán a feltáró vallomást tevő Balogh Zsolttal? –, azt felelte, amikor a KNYF az ügy nyomozását 2010 májusában átvette a rendőrségtől, erre már nem volt törvényes lehetősége, ám hogy miért nem, erre nem tért ki.

A sajtótájékoztatón szóba került Demszky Gábor szerepe is, akire részben terhelő vallomást is tettek, ám a főpolgármestert tanúként sem hallgatták meg az eljárásban. Ennek kapcsán a KNYF vezetője azt mondta, az eljárás során nem találtak kellő alapot Demszky kihallgatására, tanúként történő meghallgatására pedig azért nem kerítettek sort, mert ettől nem volt várható olyan bizonyíték, ami a nyomozást előrevitte volna.