Ausztria közel hatvanmilliót költene szír segélyprogramokra

Merkel: csökkenteni kell a Németországba érkező menekültek számát

MH/MTI – 2016.01.30. 09:13 –

Ausztria mintegy 60 millió eurót ajánl fel idén különböző, a menekülteket helyben támogató segélyprogramokra, elsősorban a szíriai menekültek megsegítésére - közölte az osztrák kancellári hivatal pénteken.

A bécsi kancellária egyúttal bejelentette, hogy az országot Werner Faymann szociáldemokrata (SPÖ) kancellár képviseli majd a csütörtöki, Londonban tartandó szíriai adományozó konferencián.

A mintegy 18,7 milliárd forintnyi osztrák felajánlás legnagyobb részét az Európai Unió szíriai válságalapjának (Madad Alap), valamint az ENSZ menekültügyi főbiztosságának (UNHCR) és az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) juttatják. Emellett 750 ezer eurót (mintegy 234 millió forint) az UNICEF (az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja) libanoni programjának utalnak majd.

Bakondi György: Bulgária hasonló állásponton van mint Magyarország
Bulgária határőrizeti rendszere és az ottani politikai irány a migrációval kapcsolatban hasonló állásponton van mint Magyarország: meg kell állítani a tömeges, illegális migrációt - mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szombaton az M1 aktuális csatornán. Abban is egyetért a két ország, hogy mielőtt esetleg kontrollált beléptetések következhetnének, azelőtt a már bentlévőkkel kapcsolatos biztonsági kérdéseket kell rendezni - tette hozzá. Bakondi György - utalva arra, hogy egyre több európai ország vissza akarja küldeni a bevándorlókat - azt mondta, ennél "humánusabb megoldást" is lehetett volna találni még azelőtt, hogy végiggyalogoltatták volna velük Európát, a balkáni útvonalat.

 

A kancellárnak szóvivője ugyanakkor nem tudta megmondani az APA hírügynökségnek, hogy az említett segélyek mekkora része újonnan jóváhagyott összeg.

A kancellári hivatal a bejelentéssel kapcsolatban idézte Werner Faymann kijelentését, amely szerint ha az osztrák segélyek révén sikerül enyhíteni a menekülés kiváltó okait Szíriában és a környező országokban, "az további fontos intézkedés lesz a menekültek számának csökkentésében".

A csütörtöki londoni konferenciát Faymann kancellár az európai migránsválság kezelésére is fel akarja használni, egyebek között találkozni szeretne David Cameron brit kormányfővel, Angela Merkel német kancellárral és Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel is - közölték.

Merkel: csökkenteni kell a Németországba érkező menekültek számát

Tovább kell csökkenteni a Németországba érkező menekültek számát, és meg kell akadályozni, hogy az tavasszal ismét növekedésnek induljon - hangoztatta Angela Merkel német kancellár szombaton, európai uniós szintű megoldást sürgetve a helyzetre.

Merkel az általa vezetett Kereszténydemokrata Unió (CDU) neubrandenburgi rendezvényén leszögezte, hogy a hazájukban folyó háború végével a menekülteknek vissza kell térniük oda. Azt is megjegyezte, hogy a tavaly Németországba érkezett menekültek többsége csak átmeneti védelemben részesül, azaz nem kapott teljes menekültstátust.

Merkel pártjának tagjai előtt elmondta, nem elégedett a kérdésben az Európai Unióban folyó együttműködéssel, mindazonáltal a menekültválságot csak uniós szinten, az érkezők tagállamok közti elosztásával lehet megoldani. Arra is figyelmeztetett, hogy a határok lezárása és a schengeni övezet felbomlása komoly gazdasági kárt okozna Németországnak.

Jordánia gazdasági segítséget kér a szír menekültek befogadásáért
Jordánia számára "nagyon, nagyon nehézzé válhat" a szíriai menekültek befogadása, ha az ország nem kap jelentős gazdasági segítséget és nagyobb hozzáférést az európai piacokhoz - jelentette ki Abdalláh Enszúr jordániai miniszterelnök szombaton. Enszúr az Azrak menekülttáborban tett látogatása során leszögezte: Jordánia megnyitotta határait a szíriai menekültek előtt, és továbbra is kész befogadni a szomszédos országban zajló polgárháború elől menekülőket. Hozzátette: "erre azonban csak akkor leszünk képesek, ha mások segítenek nekünk, hogy segíthessünk a szíreken". "Nem csak arról van szó, hogy adjanak pénzt vagy segélyt. Azt akarom, hogy tágabb értelemben véve nyújtsanak gazdasági segítséget, hogy támogassák a költségvetésünket, az exportunkat, termékeinket, mert ha ezeknek az embereknek be kell lépniük az ipari munkaerőpiacra, akkor az iparunknak máshol is el kell tudnia adnia termékeit" - mondta a miniszterelnök, arra figyelmeztetve, hogy ha országa nem kapja meg ezt a segítséget, akkor nem fogja tudni változatlanul folytatni a menekültek befogadását.

A német kancellár hangsúlyozta, hogy az EU külső határainak védelmét biztonsági okokból meg kell erősíteni. Megjegyezte továbbá: megérti, hogy a keleti tagállamok nem tudnak akkora terheket viselni, mint Németország, de amikor egy uniós ország nem hajlandó muszlimokat befogadni, azzal a közös európai uniós értékek ellen vét.

Ugyanakkor Angela Merkel azt is aláhúzta, nem fér a fejébe, hogy az 500 millió lakosú EU miért ne tudna egymillió szíriait befogadni. "Ez nem fest túl jó képet a kontinensünkről" - fogalmazott a német kancellár.

Chovanec: az EU megértette, hogy változtatnia kell migrációs politikáján

Az Európai Unió megértette, hogy a migrációs válság kezelésében változtatnia kell politikáján - jelentette ki Milan Chovanec cseh belügyminiszter abban az interjúban, amelyet a Novinky.cz hírportál közölt szombaton. Ha ezt az EU mégsem tenné meg, akkor a miniszter szerint az a veszély fenyeget, hogy az újabb migrációs hullám érkeztével megszűnik a keretei között szabad mozgást biztosító schengeni térség. 

"Európa álláspontja változóban van. Az Európai Bizottság végre felrótta Görögországnak, hogy a regisztrációs központjai (hot spotok) nem úgy működnek, ahogy kellene. Mi régen mondjuk, hogy ez a probléma létezik, de mindig elhallgattattak. Most egyszerre ez megváltozott. A németországi és a norvégiai vita ma már más és az államok másképpen viselkednek" - mutatott rá Milan Chovanec.  

A miniszter szerint újabb nagy bevándorlási hullámmal kell számolni, ha egy hónapon belül nem változnak meg a migránsokat érintő játékszabályok. "Emellett megjelenik a legális migráció is, mert az az 1,1 millió migráns, akit Németországban, az északi államokban, Hollandiában és Belgiumban regisztráltak, családegyesítésre fog törekedni. Az eddigi jogi szabályozás szerint erre lehetőségük van" - állította a cseh belügyminiszter. Úgy véli, hogy ezen a legális bevándorlási úton a közeljövőben akár hárommillió újabb migráns is érkezhet Európába.

"Ez egy olyan dolog, amelyről nemigen esik szó, de az asztalon van" - húzta alá Chovanec. Leszögezte, hogy az Európai Unióban meg kell szüntetni a kétféle mércét, az államok kétféle megítélését, s a valós problémákra kell fordítani a figyelmet.

"Tanúi voltunk annak, ahogy az Európai Parlament +grillezte+ Lengyelországot néhány lengyel törvény megváltoztatása miatt, ugyanakkor láttuk azt is, hogy milyen hosszú ideig tűrték meg azt, hogy a görögök nem oldották meg azokat a problémákat, amelyeket meg kellett volna oldaniuk. Mindenkit egyforma mércével kellene mérnünk" - mondta Milan Chovanec. Az Európai Bizottság legutóbbi jelentése azonban azt jelzi, hogy a helyzet változóban van - jegyezte meg a miniszter. 

Chovanec bízik abban, hogy Görögország megérti a helyzet súlyosságát, azt hogy esetleg "kenyértörésre kerülhet sor" és kizárhatják a schengeni övezetből.

A cseh belügyminiszter az interjúban megismételte a visegrádi négyek közös álláspontját, hogy jelenleg a legsürgősebb feladat a külső schengeni határok védelmének a megerősítése. Szerinte bármennyire is szeretné a cseh lakosság többsége, hogy lezárják Csehország határait, ez nem lehetséges, mert egy ilyen lépés egy-két hónapon belül rendkívül súlyos károkat okozna a cseh gazdaságnak. 

Tűz volt egy külföldiek lakta észak-rajnai lakóházban

Tűz pusztított szombatra virradó éjjel az észak-rajna-vesztfáliai Herne városában, egy kizárólag külföldiek által lakott háromemeletes házban, öt ember sérülését okozva. Bár a tűz oka egyelőre nem ismert, a rendőrség nem zárta ki, hogy idegengyűlölet áll az eset hátterében. A beszámolók szerint az épület lakhatatlanná vált, miután a lángok lerombolták a lépcsőházat. A tűzoltók létrával menekítettek ki öt embert a felsőbb emeletekről, mások az első emeleti ablakokon ugrottak ki a lángoló épületből. A mentők két embert csonttöréssel, kettőt füstmérgezéssel szállítottak kórházba.

Újabb több tucat migráns fulladt vízbe az Égei-tengeren, többen eltűntek

Legalább 33 menekült, köztük öt gyermek fulladt az Égei-tengerbe szombat délelőtt, mert elsüllyedt a görögországi Leszbosz szigete felé induló hajójuk - közölte az Anadolu török állami hírügynökség. Az Anadolu jelentése szerint a török parti őrségnek 75 embert sikerült kimentenie a hullámokból. A migránsok, akik a hírügynökség szerint afgánok, szíriaiak és mianmariak voltak, a törökországi Canakkale tartomány Ayvacik körzetéből vágtak neki az alig tíz kilométeres tengeri útnak, hogy délnek tartva eljussanak a Görögországhoz tartozó, közeli Leszboszra.

A török parti őrség szerint tavaly, 2015-ben több mint 80 ezer migránst vettek át rozoga hajókról vagy gumicsónakokról fedélzetükre mentőhajók vagy mentettek ki a vízből a partok mentén, több mint háromezren azonban odavesztek a görög szigetek felé tartva.