Cameron többet várt brüsszeli tárgyalásán

London szigorítana a tagállamokból érkezők szociális ellátásán

MH/MTI – 2016.01.29. 18:00 –

 A brit miniszterelnök szerint kevés haladást értek el a Nagy-Britannia európai uniós tagságának új feltételeiről pénteken tartott csúcsszintű tárgyaláson, és ez nem elég.

Cameron évindító interjújában  a korlátozási tervet azzal indokolta, hogy a Nagy-Britanniába munkavállalási céllal utazók 60 százalékának nincs állásajánlata, amikor megérkezik, és a sikeresen elhelyezkedők 40 százaléka is "komoly összegű" szociális támogatásban részesül, amely egyes esetekben "7-8-9-10 ezer fonttal" toldja meg éves jövedelmüket.

 David Cameron Brüsszelben találkozott pénteken Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel. "Előbbre jutottunk, de ez nem elég. Az asztalon van egy javaslat, de nem elég jó, még dolgozni kell rajta" - mondta a kormányfő a Sky televíziónak a találkozó után.

Pénteken a téma a "bevándorlási fék" volt. London egyik fő követelése, hogy a más uniós tagállamokból érkező munkavállalók csak négy év nagy-britanniai munkaviszony után élvezhessenek bizonyos szociális juttatásokat. London azt is akarja, hogy ezt más országok is bevezethessék, ha úgy látják, hogy veszélybe kerül a szociális rendszerük.

Juncker környezetéből azt jelezték, hogy a tárgyalás nehéz, de építő jellegű volt. 
Cameron vasárnap Londonban Donald Tusk európai tanácsi elnökkel folytatja az egyeztetést. Tusk a jövő héten valószínűleg nyilvánosságra hozza a javasolt reformok tartalmi részleteit.

A brit EU-reformigényekről szóló tárgyalási folyamat hivatalosan tavaly novemberben kezdődött, miután Cameron elküldte pontokba szedett reformköveteléseit Brüsszelnek és a többi EU-tagállamnak. A fő brit követelések között szerepel annak rögzítése, hogy az euróövezeti országok ne hozhassanak többségi, diszkriminatív jellegű döntéseket a valutaunión kívüli EU-tagállamok kárára, Nagy-Britanniára ne vonatkozzon az EU-integráció szorosabbra vonásának szerződéses kötelezettsége, valamint az, hogy ne lehessen visszaélni az unión belüli szabad mozgás szabályaival. 

Az utóbbi kivételével a brit reformigények nagy részéről már nagy vonalakban sikerült megállapodniuk a tagállamoknak, a végleges megoldást sokan az uniós állam-, illetve kormányfők február 18-19-i csúcstalálkozójától várják.

Nagy-Britanniában 2017 végéig népszavazást tartanak az ország EU-tagságáról, és a kormány még a referendum előtt újra akarja tárgyalni az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, valamint a többi tagállammal. A brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.