Hagyó-ítélet: az enyhítés matematikája

A nagy időmúlás, és az Emberi Jogok Bíróságának irányelvei is apasztották a büntetést

Bán Károly – 2016.01.29. 03:13 –

A nagy időmúlás, a „hosszú ideig tartó fogva tartás” (fél év) és a strasbourgi Emberi Jogok Bíróságának irányelvei egyaránt apasztották Hagyó Miklós egykori MSZP-s főpolgármester-helyettes – az ügyészség szerint törvénysértően enyhe – büntetését a Kecskeméti Törvényszék ítéletében – magyarázta lapunknak nyilatkozva a bíróság szóvivője.

Megpróbáltuk megfejteni a Hagyó Miklós és társai ügyében kedden, a Kecskeméti Törvényszéken megszületett elsőfokú ítélet „matematikáját”, például azt, milyen logika alapján jött ki az ügy elsőrendű vádlottja esetében a kétévi – a felfüggesztésre is jogi lehetőséget nyújtó – börtönbüntetés. Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét két vádpontban – hűtlen kezelés és hivatali visszaélés – bűnösnek mondta ki a bíróság. Az előbbi maximális büntetési tétele, a 39,6 millió forint vagyoni hátrány függvényében öt év, míg a hivatali visszaélés miatt a terhelt egytől öt évig terjedően büntethető.

A halmazati büntetések kiszámítási szabálya alapján a főbüntetésnél a büntetési tétel felső határához hozzá kell adni a mellékbüntetés büntetési tételének felét. Ennek alapján Hagyót legfeljebb hét és fél év börtönbüntetésre ítélhette volna a bíróság, amely a büntetések kiszabásánál általában a középmértékből indul ki – ehhez képest mérlegeli az enyhítő, illetve a súlyosbító körülményeket.

A büntetőügy bírája a nagy időmúlást, a hosszú ideig tartó fogva tartást, valamint a strasbourgi Emberi Jogok Bíróságának ezzel kapcsolatos irányelveit hozta fel enyhítő körülményként – érvelt lapunknak Sárközy Szabolcs, a Kecskeméti Törvényszék szóvivője. A bírósági tájékoztatás szerint súlyosbító körülmény nem merült fel a vádlottal kapcsolatos ítéletben.

Az ítéletről a sajtóban tévesen jelent meg, hogy Hagyót száztizennyolcmillió forintos hűtlen kezelés miatt ítélték el, mivel „csak” 39,6 milliós értékben mondta ki a bíróság a BKV-nak okozott vagyoni hátrány okozást az egykori főpolgármester-helyettesre – mondta a szóvivő, hozzátéve, a szentendrei HÉV utastájékoztató rendszerét szállító C.C. Soft Kft. megbízási szerződését a BKV két részletben teljesítette, s Hagyó utasítása a szerződés soron kívüli kifizetésére csak a második részletre terjedt ki. Ennek összege volt a 39,6 millió.
Ennek az ítélet szempontjából azért van jelentősége, mert ha a teljes kifizetésre vonatkozna a hűtlen kezelés, az már az ötvenmillió forintos értékhatárt meghaladó, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésnek minősülne, így a büntetési tétel felső határa nem öt, hanem nyolc év. Ebben az esetben a halmazati büntetés felső határa már tíz és fél, a középérték pedig öt év lett volna.

A szocialista politikust az általa okozott 39,6 milliós vagyoni hátrány egyetemleges megfizetésére kötelezte a bíróság Balogh Zsolttal, a BKV egykori vezérigazgatójával együtt. „Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a BKV a polgári jogi igényét a két vádlott bármelyikével szemben érvényesítheti, a korlát csak annyi, hogy az igényérvényesítés nem lépheti túl a büntetésben kiszabott tételt” – magyarázta a részleteket Sárközy.
Megírtuk, a vádat képviselő ügyészség az ítélet felmentő rendelkezései, továbbá a téves minősítés és a törvénysértően enyhe büntetés miatt is fellebbezést nyújtott be.