Lassan apad a finanszírozási igény

Sokat rontott az államháztartás helyzetén az uniós források késése

Horváth Éva – 2016.01.29. 02:15 –

Megoszlik a szakértők véleménye arról, vajon deviza vagy forint alapon érdemesebb-e az államadósságot finanszírozni. A jegybank célja azonban egyértelműen a forintosítás és a banki pénzek mobilizálása.

9obNémeth Dávid, Suppan Gergely (Fotó: Hegedüs Róbert)
Miután már az év első hónapjaiban törlesztenie kell az országnak, szükség lesz újabb kötvénykibocsátásra. Amennyiben az ÁKK nem szeretne devizaalapú kibocsátást, akkor majd forintalapút szervez. Annál is inkább, mert idén a tavalyinál is több forintot kell bevonni a piacról – jegyezte meg kérdésünkre Németh Dávid, a K & H Bank vezető elemzője. A vevők között egyaránt szóba jöhetnek intézményi befektetők és magánszemélyek, de a bankok is jelentős szerepet kaphatnak. A Magyar Nemzeti Bank pontosan ebbe az irányba próbálja terelni a hitelintézeteket, ennek érdekében áprilisban meg is szünteti a kéthetes betétet. A jegybank célja az, hogy a bankszektorban lévő pénzeket mobilizálja.

Az államháztartás hiánya azonban nem tűnik el, sőt lesz az idén is – hívja fel a figyelmet az elemző. Jóllehet, nagyobb, váratlan kiadások, például bank- vagy cégvásárlás, most hivatalosan nem áll a küszöbön. Németh Dávid szerint az egyértelmű, hogy nem lehet a teljes adósságfinanszírozást csak a devizapiacról végrehajtani, de úgy tartja, az idei esztendő első felében a kibocsátásokat jobb lenne inkább devizaalapú konstrukciók formájában végrehajtani. S aztán az év második felében lehet a forintosítás felé fordulni.

Régóta olvasni, hallani a kínai jüan- vagy renminbialapú kötvényről, és a kormány eltökélt a kínai fél felé tett vállalások teljesítésében. Mindazonáltal az idei kibocsátásokkal kapcsolatban Suppan Gergely, a Takarék Bank vezető elemzője úgy véli, kisebb részben kellene a devizaalapú konstrukciót szorgalmazni, s inkább a forintosítás kapjon nagyobb teret. Az Európai Bizottságtól késve érkező mintegy 560 milliárd forint sokat rontott az államháztartás helyzetén, és az idén sem lehet tudni, hogy a pénzügyi egyenleg akár pozitív vagy éppen negatív is lehet – húzta alá érdeklődésünkre Suppan Gergely. Kérdés, hogy az állam mit tud vállalni? Amennyiben az idén tető alá lehet hozni akár a földeladásokat, akár a Budapest Bank, illetve az MKB Bank eladását, a költségvetés jelentős bevételekre tehet szert. Ahhoz azonban, hogy a jelenleg 76 százalékos magyarországi GDP-arányos adósságráta a maastrichti előírás szerinti hatvan százalékra olvadjon, még hosszú évekre van szükség. Legkorábban a következő évtized közepén van rá esély.