Holokauszt-emléknap - Mikola: a tragédiára emlékezés reményt is hordoz

Január 27-én tartják a holokauszt áldozatainak emléknapját

MH/MTI – 2016.01.27. 16:45 –

A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja, a Cipők a Duna-parton emlékmű, a tragédiára emlékezés reményt is hordoz - mondta Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára a kormány megemlékezésén

 holokauszt megemlékezés nagy MH NABEmlékező fiatalok  mécseseket gyújtottak a Duna-parti cipőknél, és zsidó szokás szerint kavicsokat helyeztek el az emlékműnél  fotó: MH/Nagy Balázs Az államtitkár úgy fogalmazott: az emlékezés azt a reményt hordozza, hogy a történelmi tanulságok őszinte kimondásával "el tudjuk érni az embereket, a lelkeket, hogy megfelelő oktatási programokkal, magunk és mások iránti tiszteletre neveléssel fel tudjuk készteni a jövő generációt egy emberségesebb világ építésére".

Mikola István a Cipők a Duna-parton emlékműnél arról beszélt, hogy a nyilaskeresztes különítmények önhatalmú akcióival szemben akkor "mi magunk még nem voltunk elég bátrak, eltökéltek, hogy megvédjük saját állampolgárainkat". A magyar állam kudarcot vallott a holokauszt idején - jelentette ki. Hozzátette: amikor fejet hajtunk és emlékezünk, tudjuk, milyen pótolhatatlan veszteséget szenvedtünk el. 

A vészkorszak idején gyilkoló gépezetek áldozataivá vált több százezer zsidó és megannyi roma honfitársunk hiánya azóta is égető seb, amelyet csak a méltó, a jövendő számára is figyelmeztető emlékezés enyhíthet valamelyest. Akkori gyengeségünk miatt megrendült a nemzeti identitásunk, hitünk, az önbizalmunk - mondta. Szavai szerint olyan zsidó-keresztény gyökerű értékeket adtunk fel, amelyek a magyar társadalom immunrendszerét erősítették, túlélési lehetőségét jelentették. 

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a történteket visszafordítani sajnos nem lehet, "az emlékezés fájdalma ma is lüktet bennünk".   "A holokauszt idején tanúsított magatartásunkkal szembenéztünk, megbántuk akkori tetteinket, gyengeségeinket, árulásainkat, de ennyi még nem elég, sok még a teendőnk, hogy hasonló borzalmak soha többet ne történhessenek meg egy olyan országban, amelynek erejét éppen a sokszínűsége adja" - mondta. 

Mikola István jelezte: a magyar állam zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmus minden megnyilvánulásával szemben. A kormány politikája a humanitást, az emberi méltóság megőrzését, a családok, közösségek érdek- és értékrendszereit állítja a középpontba, de ez még mindig nem elég, mert ordas eszmék ma is veszélyeztetik a civilizációt - mondta. 

Az államtitkár szerint az államok önmagukban nem képesek megakadályozni az újabb világégést, "a nagybetűs emberre van ma szükség", aki felelős tetteiét, önmagáért és ezt a felelősséget az embertársaival szemben is viselnie kell, mert a közös felelősségvállalásból épülnek az emberi közösségek, a családok és a nemzet közössége is. Hangsúlyozta: a nemzet szerves alkotóelemei a magyarországi zsidó közösségek, romák és más nemzeti kisebbségek közössége is.

"A mi magyar Auschwitzunk a város közepén van" 

Frölich Róbert országos főrabbi (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) beszédében úgy fogalmazott, a Duna a város mosolya, és ezen a mosolyon örök seb tátong. Hozzátette: ez a seb a zsidóké, magyaroké, akik ma sem értik, mi váltotta ki azt a gyilkos gyűlöletet, amely "belelőtte őket a Dunába". 

"Mi, magyar zsidók, zsidó magyarok viseljük a Duna-part örök sebét, a lelkünkben, a szívünkben, viseljük mi, holokauszt után születettek, viselni fogják gyermekeink, unokáink, viselni fogja az egész magyar társadalom ezt a sebet, mert amíg ezek a cipők itt vannak, emlékeztetnek majd a vészkorszak tragédiájára" - mondta.  A cipők arra figyelmeztetnek, hogy volt egyszer egy szörnyű korszak a magyar társadalom és a magyar zsidók életében. "A mi és utódaink közös felelőssége, hogy e korszakot emlékünkben tartva, soha meg nem ismétlődésre ítéljük" - hangsúlyozta. Úgy fogalmazott: "kortyolunk a Duna egykor véres vizéből, és a múltat nem feledve, a megbékélésben, a boldog jövőben hívve megyünk tovább." 

Köves Slomó vezető rabbi (Egységes Magyar Izraelita Hitközség) arról beszélt, "megvan Budapesten is a magunk Auschwitza", a Duna-parti cipők emlékeztetnek arra, milyen könnyen válhat az emberből állat, veszítheti el emberi mivoltát. "A sors fintora, hogy a mi magyar Auschwitzunk a város közepén van" - jegyezte meg.   Hozzátette: emlékezni kell a múltra, de a jelenbe és a jövőbe kell nézni. Amikor nap mint nap elmegyünk a Duna-parton, a felelősségre kell gondolnunk, hogyan tehetünk ma azért, hogy a világ ne forduljon olyan hellyé, ahol megtörténhet, ami 70 évvel ezelőtt megtörtént. 

A vezető rabbi emlékeztetett rá: néhány éve a Margit hídnál találtak emberi csontokat, amelyekről bebizonyosodott, hogy azoknak a zsidóknak a csontjai, akiket 71 évvel ezelőtt a Dunába lőttek. Azt kérte mindenkitől, aki tehet érte, fogjanak össze, hogy ezek az emberek megkaphassák a végtisztességet. 

A megemlékezésen imát mondott Cserháti Imre, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök, Márkus Mihály nyugalmazott református püspök, valamint Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök.  Az emlékezők - köztük országgyűlési képviselők, a kormány tagjai, a diplomáciai testület tagjai - mécseseket gyújtottak a cipőknél, és zsidó szokás szerint kavicsokat helyeztek el az emlékműnél. 

Egymilliárd zsidó temetők rendbehozatalára

Kormányzati döntés született arról is, hogy a 2016. évi költségvetésben mintegy 1 milliárd forint kerül elkülönítésre az elhagyott zsidó temetők rendbehozatalának céljára - közölte a Miniszterelnökség. A Miniszterelnökség gondozásában hamarosan megjelenik a 2014-es Holokauszt Emlékév történéseit bemutató képes kiadvány, amely albumba szedve mutatja be mindazokat a helyi kezdeményezéseket, programokat, amelyekkel civil szervezetek, önkormányzatok, magánszemélyek emlékeztek meg szerte az országban és a határon túl a holokauszt áldozatairól. A kiadvány ékes bizonyítéka annak, hogyan mozdult meg egyszerre az egész magyar társadalom, magáénak érezve az emlékezés fontosságát.

Globális kihívás az antiszemitizmus elleni harc

Budapesten egész nap Schweitzer József  országos főrabbira emlékeztek egy konferencián, amelyről itt olvashatnak. 

Az antiszemitizmus elleni harc nemcsak a zsidó emberek ügye, hanem globális kihívás, olyan harc, amelyet mindenkinek fel kell vállalnia - mondta a nemzetközi holokauszt-emléknap alkalmából Ilan Mor izraeli nagykövet a Holokauszt Emlékközpont és az izraeli nagykövetség által szervezett eseményen kiemelte: ugyanakkor "nem küzdhetünk olyasmi ellen, amit nem értünk", ezért az első feladat az antiszemitizmus okainak megértése. A nagykövet arra hívta fel a figyelmet, hogy a holokauszt nem a koncentrációs táborokkal kezdődött: a tudatlanságon és félelmen alapuló antiszemitizmus, gyűlölet volt a kezdete, Auschwitz pedig a következmény.

Ma emlékezünk az áldozatokra és próbáljuk megérteni, mi történt több mint 70 évvel ezelőtt, amikor a rasszizmus, az előítéletek és a gyűlölet szabadon tombolhatott, és az okok feltárása, megértése a jelen korszaknak is fontos - mutatott rá.  Kifejtette: ahhoz, hogy az antiszemitizmus tovább támadja az emberek lelkét, a zsidók elleni gyűlöletre tüzeljen, ma már új okok kellenek. Ilyen ok, hogy a zsidó embereket azért kell gyűlölni, mert egy "gonosz, illegitim, gyilkos államot" támogatnak, Izraelt. Ilyen ok az is, hogy a zsidók Izrael alapjának "képzeletbeli, eltúlzott szenvedésüket" tekintik, és ez holokauszttagadás - magyarázta. Hozzáfűzte: Magyarországon is vannak politikusok, emberek, akik tagadják a holokauszt megtörténtét, és arra törekszenek, hogy újraírják, újraértelmezzék a vészkorszakot.

 

 A második világháború idején az auschwitzi táborrendszert az SS birodalmi vezére, Heinrich Himmler 1940-es rendelete alapján hozták létre. A holokauszt több százezer magyarországi áldozatának túlnyomó részét, a vidékről deportált zsidóságot az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs táborban gyilkolták meg. A Vörös Hadsereg mintegy hétezer foglyot szabadított fel 1945. január 27-én. Az ENSZ közgyűlés 2005-ben nyilvánította ezt a napot a holokauszt nemzetközi emléknapjává.