Görögország uniós segítséget kér a migránsok visszaküldéséhez

Újabb incidensek Németországban

MH/MTI – 2016.01.24. 08:24 –

Hajókat kér az uniós határőrizeti ügynökségtől, a Frontextől Görögország, hogy visszaküldhesse Törökországba azokat a migránsokat, akik a görög szigetekre érkeznek, de nem jogosultak menekültstátusra - közölte szombaton Nikosz Kociasz görög külügyminiszter.

EU-biztos: Nincsenek Görögországnak a schengeni övezetből való kizárására vonatkozó tervek
Nincsenek Görögországnak a schengeni övezetből való kizárására vonatkozó tervek - mondta vasárnap Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős tagja sajtóértesülésekre reagálva. A The Financial Times című brit gazdasági napilap pénteken azt írta, a Görögország északi szomszédja, Macedónia területére vezető határa mentén tervezett ellenőrzőpontok bevezetése gyakorlatilag azzal járna, hogy Brüsszel kizárná a schengeni övezetből a dél-európai országot. Avramopulosz arra panaszkodott, hogy a mintegy 160 ezer menekült Görögországból és Olaszországból más EU-tagállamokba tervezett áttelepítése csak vontatottan halad. Az európai közösség többi tagja eddig csak 227 menekült átvételébe egyezett bele. Az EU-biztos azt mondta, az Európai Bizottság intézkedéseket hoz az ügyben, részleteket azonban nem árult el.

Az athéni diplomácia vezetője szerint ehhez körülbelül száz vízi járműre lenne szükség, miután tavaly mintegy 850 ezren keltek át az Égei-tengeren Törökországból Görögországba. Jelenleg a Frontex 15 hajóval segíti a görög parti őrség munkáját.

Közben a görög-török szárazföldi határnál tiltakozók azt követelték, hogy Athén könnyítse meg a migránsok belépését Törökországból a szárazföldön.

A mintegy 200 kilométer hosszú görög-török határ túlnyomó részén az Évrosz, vagy törökül Meric folyó természetes határt képez, ám mintegy 12 kilométer szárazföld, ahol korábban aknamező volt, jelenleg viszont kerítés állja útját a migránsoknak. A térségben és a folyón rendszeresen járőröznek rendőrök és katonák, illetve kamerás megfigyelőrendszer is épült. A tiltakozók azt kiabálták, hogy a kerítés miatt fulladnak a tengerbe a menekültek.

"Életbevágó, hogy a kerítést lebontsák. A kerítés kényszeríti rá a menekülőket, hogy az Égei-tengeren kíséreljék meg az átkelést" - magyarázta Mihalisz Szopacoglu aktivista. Ebben a hónapban legkevesebb hatvan migráns fulladt a tengerbe, miközben a görög szigetek felé igyekeztek.

Az Orvosok Határok Nélkül nevű szervezet görögországi munkacsoportjának vezetője szerint biztonságos és törvényes átkelőhelyet kellene létrehozni a szárazföldi határon, hogy a menekülök ne a veszélyes és törvénytelen tengeri átkeléssel próbálkozzanak, kockáztatva a saját életüket és sokszor a családjukét is.

A görög migrációügyi miniszter szerint viszont a szárazföldi határon nem megoldható a migránsok tömeges ellenőrzése.

"A szárazföldi határ 12,5 kilométeres szakaszán a problémát megoldottuk. Az átlépések száma zéró" - közölte Paszkalisz Sziritudisz rendőrezredes, az évroszi határőrmisszió parancsnoka, hozzátéve, hogy a rendőri és politikai vezetés utasításait hajtják végre, s amíg az nem változik, addig a határzár is marad.

Az Osztrák Szabadságpárt támogatottsága a legmagasabb Ausztriában
A szigorú menekültpolitikát képviselő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) rekordméretű támogatottsággal bír, magasabbal, mint amikor Jörg Haider vezette a pártot - közölte az egyik osztrák hírportál vasárnap a Gallup közvélemény-kutató intézet gyorsfelmérésére hivatkozva. Míg az FPÖ 34, addig a kormánykoalíció két pártja 22-22 százalékon áll a kutatás eredménye szerint, amelyet január 12. és 14. között 400 fő megkérdezésével készítettek. Az FPÖ-t egy százalékponttal támogatják többen mint 2015 év végén. A Zöldek pártja a legutóbbi, 2013-as választások óta mért legalacsonyabb, 11 százalékos támogatottságot tudhatja magáénak a felmérés szerint. Az osztrák koalíciós pártok támogatottságának csökkenését jelezte egy másik felmérés is. Az Unique közvélemény-kutató intézet felmérésének szombaton nyilvánosságra hozott eredményei szerint az osztrákok 83 százaléka negatívan értékeli a válság kormányzati kezelését, és csupán 15 százalék elégedett a koalíció munkájával. A megkérdezettek 93 százaléka nem ért egyet az unió menekültpolitikájával, 77 százalék szerint Ausztria elért teljesítőképességének határaihoz. A szabadságpárt által képviselt menekültpolitikával a felmérésben résztvevők 24 százaléka tud azonosulni, a néppárt egyre határozottabb menekültügyi javaslatterveit 17, míg a menekültek befogadását támogató szociáldemokraták politikáját 13 százalék támogatja. Heinz-Christian Strache, az FPÖ vezetője a menekültekkel szembeni büntetőeljárások szigorítását szorgalmazza. A párt javaslatterve szerint szigorúbban járnának el azokkal a menekültekkel szemben, akik bűntettet követtek el Ausztriában, megvonnák a szociális támogatást, és haladéktalanul kiutasítanák őket az országból. Osztrák médiaértesülések szerint a javaslatcsomagot néppárti körökben is megalapozottnak tartják. 

Osztrák belügyminiszter: nyár előtt elérheti a menedékkérők száma a felső határt

Az Ausztriában benyújtott menedékjogi kérelmek száma már nyár előtt elérheti az idénre kijelölt felső határt - mondta az osztrák belügyminiszter a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak.

Johanna Mikl-Leitner elmondta, hogy a 37 500 fős létszámkereten felüli menedékkérőkkel Ausztria vagy úgy jár majd el, mint Svédország, vagyis a felső határ után is befogad kérelmeket, de "évekig" nem dolgozza fel őket, vagy pedig már a határon visszautasítja a menedékkérőket a "biztonságos szomszédos országokba".

A jobboldali Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa hozzátette, hogy például Szlovénia és Horvátország is biztonságos ország, a menedékjogi kérelmeket mégis inkább Ausztriában, Németországban vagy Svédországban nyújtják be. Ez az eljárás nem "menedékkeresés, hanem menedék-optimalizáció", ami ellen "szigorúan és ésszerűen" fel kell lépni.

Vissza kell térni a menekültjog lényegéhez - sürgette Johanna Mikl-Leitner, kiemelve, hogy most a "gazdaságilag leginkább vonzó ország keresése" tapasztalható.

"Ez így nem mehet tovább" - mondta az osztrák belügyminiszter.

Újabb incidensek Németországban

Németországban a hét végén is több incidensről számoltak be a hatóságok a menekültválsággal kapcsolatban.

Vasárnapra virradó éjjel a Baden-Württemberg tartományi Leimen menekültszállásán tömegverekedés történt. Nagyjából kétszáz menedékkérő vett részt az összecsapásban, öten megsérültek. A rendőrség 32 rohamkocsival vonult ki a helyszínre. A tömegszállás lakói az alkoholfogyasztás és a muzulmán vallás kapcsolatáról folytatott vita hevében verekedtek össze. Tíz ittas embert erőszakosságuk miatt kijózanodásig őrizetbe vettek.

Szombatra virradó éjjel a Szász-Anhalt tartományi Bismarkban ismeretlenek elárasztottak egy menedékkérők elhelyezésére előkészített társasházat. A tíz lakás közül ötben nyitották meg a csapokat. A pincében összegyűlt vizet tűzoltók pumpálták ki. Az épület lakhatatlanná vált. 

Az észak-rajna-vesztfáliai Marlban a rendőrség pénteki közleménye szerint szándékos gyújtogatás miatt keletkezett tűz egy épületben, amelyben menedékkérőket akartak elhelyezni. Az épület lakhatatlan, a kár nagyjából 100 ezer euró.

Az alsó szászországi Otterben egy lakott menekültszálláson pusztított tűz. A lángok elfojtásért 90 tűzoltó küzdött. Az épületben elhelyezett 25 menedékkérőt ki kellett költöztetni, tizenketten füstmérgezés gyanújával kórházba kerültek.

Nógrádi: a hagyományos pártok nem számíthatnak jó eredményre a német tartományi választásokon
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint a Németországban márciusban, három tartományban tartandó választásokon a hagyományos pártok várhatóan nem nyernek majd teret. A szakértő szerint a három térségben március 13-án tartandó választásokon elszigetelődhet a kereszténydemokrata CDU/CSU merkeli politikája, a hagyományos pártok, mint az SPD nem nyerhetnek teret, új pártok viszont bekerülhetnek a parlamentbe. Ezek között említette az AfD (Alternatíva Németországnak) pártot. Nógrádi György beszélt arról is, hogy Görögország zsarolja Európát a határvédelmi gyakorlatával az országnak juttatott kölcsönök elengedése érdekében. Mint mondta, az elmúlt időszakban Görögország csak olyan megoldási módot választ a migrációs helyzet kezelésére, amely azt mutatja, nem hajlandó a határvédelemre

Nem engedik be a menekülteket egy német város több szórakozóhelyére

Nem engedik be a menekülteket a németországi Freiburg több szórakozóhelyére nők elleni szexuális zaklatásokról és lopásokról szóló panaszok miatt - írták német lapok vasárnap. A Baden-Württemberg tartományi egyetemváros legkevesebb hat éjszakai szórakozóhelyén változtatták meg a belépési szabályokat a menekülthullám miatt. 

Egyes helyekről kitiltották a menekülteket, menedékkérőket, máshol csak bizonyos rendezvényekre - például reggae-koncertekre - engedik be őket, és van olyan klub is, ahová újabban tagsági kártyával lehet belépni, és csak az erőszakot, a szexizmust és a diszkriminációt elutasító emberek lehetnek tagok. A szórakozóhelyek üzemeltetői a változtatásokat azzal indokolják, hogy a menekülthullámmal párhuzamosan megszaporodott az incidensek száma, még nemi erőszak kísérletéről és késes támadásról is beszámoltak vendégek. 

A rendőrség a lopásokat leszámítva nem értesült arról, hogy több atrocitás történik - mondta a Badische Zeitung című lapnak a freiburgi belváros rendőrőrsének vezetője, megjegyezve, hogy a szexuális zaklatások esetében magas lehet a hatóságok által nem ismert ügyek száma, mert az éjszakai életben sok ilyen ügyet barátok vagy kidobóemberek közreműködésével "rendeznek".

Az mindenesetre feltűnő, hogy emelkedik a szórakozóhelyről szórakozóhelyre vonuló, férfiakból álló csoportok száma. "Ha sok embert nem engednek be helyekre, akkor agresszívak lesznek és a probléma áthelyeződik az utcára" - tette hozzá. Elmondta, hogy a rendőrség több igazoltatással reagál a helyzetre.

A freiburgi önkormányzat  szociális ügyekért, kultúráért és társadalmi integrációért felelős vezetője hírportálokon idézett nyilatkozatában azt mondta, az önkormányzatnak nincs tudomása arról, hogy "akut problémáról" van szó. Egyben felhívta a figyelmet a diszkrimináció tilalmára, amely a vendéglátóhelyekre is vonatkozik, és elmondta, hogy a mintegy 230 ezer lakosú Freiburgban elhelyezett nagyjából 3 ezer menedékkérő túlnyomó többsége "rendesen" viselkedik, de "fekete bárányok" mindenütt vannak.

Hűtőkocsiban jutottak el migránsok Németországba 
Egy hűtőkocsi rakterében csempésztek Németországba menekülteket, köztük egy családot, anélkül, hogy ezt a gépkocsivezető észrevette volna. A migránsok többórás utat tettek meg a háromfokos raktérbe zárva - jelentette a dpa. Az összesen tíz menekültet - köztük öt gyereket, akik életkora nyolc hónaptól 15 évig terjedt - a gyümölcsszállítmány kirakodása közben fedezték fel Düsseldorf közelében. A menekültek átfagytak, de egészségi károsodást nem szenvedtek - közölte a rendőrség, amely kiderítette, hogy embercsempészek Párizsban rejtették el őket a raktérben, miközben a sofőr aludt a vezetőülésben. A migránsok nem Németországba, hanem Nagy-Britanniába szerettek volna eljutni.

A német CDU egyik alelnöke új válságkezelő tervet javasol 

Németországban a szövetségi kormány válságkezelő törekvéseit kiegészítő tervet készített az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik alelnöke. Julia Klöckner hét végén ismertetett tervét a Merkel-féle válságkezelés párton belüli támogatói és bírálói közül is többen üdvözölték.

A márciusi helyi törvényhozási (Landtag) választásra készülő Rajna-vidék-Pfalz tartományi CDU-szervezetet vezető Julia Klöckner "A2-tervnek" nevezte el elképzelését, jelezve, hogy nincs szükség "B-tervre", hanem csak új elemekkel kell bővíteni Angela Merkel politikáját.

A menekültválság európai uniós kezelése a helyes út, de "előre kell lépni" nemzeti szinten és a szomszédos államokkal, valamint a tranzitországokkal folytatott kétoldalú kapcsolatokban is - idézte a német sajtó az alelnököt.

Julia Klöckner elképzelése szerint csak azokat a menedékkérőket szabad beengedni Németországba, akik nagy valószínűséggel szereznek valamilyen menedékjogi státust és maradhatnak az országban. Ezért a német határon, illetve külföldön ki kell alakítani intézményeket, amelyekben elvégzik a menedékkérők regisztrációját és kérelmük vizsgálatának első szakaszát, majd a németországi maradásra eséllyel rendelkező kérelmezőket Németországba szállítják, a többieket pedig visszaszállítják hazájukba.

Görögországban és Olaszországban támogatni szükséges az éppen erre a feladatra kitalált hot spotok fölépítését, és hasonló, német üzemeltetésű létesítményeket kell kialakítani Törökország szíriai és iraki határvidékén, a német határon pedig úgynevezett határközpontokat kell létesíteni a menedékkérők szortírozására - áll a Klöckner-féle A2-tervben.

Az elképzelés szerint csak ezekben az intézményekben lehetne kiváltani menekültügyi ellátásra és eljárásra feljogosító menedékkérő-igazolványt - amelynek bevezetéséről a napokban hoztak törvényt -, aminek révén elejét lehetne venni az illegális határátlépésnek. Így a Németországba a zöldhatáron keresztül érkező, vagy menedékkérő-igazolvánnyal nem rendelkező menedékkérőket egyenesen a határközpontokba kellene szállítani, hogy a hatóságok végrehajtsák a regisztrációt és eldöntsék, hogy az illető megpróbálkozhat-e egyáltalán a menekültstátus megszerzésével, vagy azonnal távoznia kell.

A terv szerint a hatóságoknak napi szinten meg kell határozniuk, hogy hány menedékkérőt lehet befogadni. A kontingensek összeállításában pedig humanitárius elveket kell érvényesíteni, a fokozott védelemre szoruló embereket - például felnőtt kísérő nélkül érkezett kiskorúakat, betegeket, veszélyeztetett kisebbségek tagjait, köztük az iraki keresztényeket - kell előnyben részesíteni. 

A javaslatról elismerően szólt számos tekintélyes CDU-s politikus, többek között Peter Tauber főtitkár, aki szerint Julia Klöckner elképzelései egybevágnak a kormány törekvéseivel, és a középvállalati szektor érdekeit képviselő CDU-s tagozat vezetője, Carsten Linnemann, a Merkel-féle irányvonal bírálóinak egyik hangadója, aki szerint "teljesen mindegy, hogy B-terv vagy A2-terv, a lényeg az, hogy tegyünk végre nemzeti szintű intézkedéseket, mert azok nélkül nem lesz európai megoldás".

A német kormány munkahelyteremtő programot indít a közel-keleti szír menekülteknek
A német kormány munkahelyteremtő programot indít a Törökországban, Libanonban és Jordániában élő szíriai menekülteknek - jelentette be a fejlesztéspolitikai tárca vezetője egy hétvégi lapinterjúban. Gerd Müller a Funke médiacsoport lapjainak hétvégi számában megjelent interjúban elmondta, hogy a szíriai menekültek támogatását szolgáló február 4-ei londoni adományozói konferencián indítják útnak a programot, amelynek célja félmillió munkahely megteremtésével 500 ezer szír család megélhetésének biztosítása hazájuk térségében. A szír kőművesek dolgozhatnának menekülttáborok építésén, a tanárok a menekült gyerekeknek alapított iskolákban, a betegápolók a táborok egészségügyi állomásain - sorolta a miniszter, kiemelve, hogy a havi 300 eurós fizetésből a térségi árszínvonal mellett egy egész családot el lehet tartani. A nemzetközi gazdasági és fejlesztési együttműködési tárca számításai szerint a programot 2 milliárd euróból lehetne megvalósítani. A német kormány indulásként 200 millió eurót biztosít, és reméli, hogy a londoni nemzetközi támogatói konferencián sikerül létrehozni "egyfajta szövetséget a munkáért" - mondta a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa. 

Német lap: több schengeni tagország a határellenőrzés meghosszabbítását kezdeményezi

A schengeni övezet több tagországa a menekülthullám miatt ideiglenesen visszaállított határellenőrzés meghosszabbítását kezdeményezi - írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap. A beszámoló szerint Ausztria, Belgium, Dánia, Németország és Svédország is kezdeményezi majd hétfőn az uniós belügyminiszterek amszterdami értekezletén az ellenőrzés meghosszabbítását. Az Európai Bizottság február közepéig vizsgálhatja, hogy szükséges-e fenntartani az ellenőrzést a kérelmező országok úgynevezett schengeni belső határán - az övezethez tartozó államokkal közös határszakaszokon - , és vizsgálatának eredményét egy javaslattal együtt a február 18-19-ei uniós csúcson terjesztheti elő.

Thomas de Maiziere német szövetségi belügyminiszter már csütörtökön elmondta egy interjúban, hogy a német kormány egész biztosan meghosszabbítja majd a határellenőrzést, amelyet tavaly szeptemberben állítottak vissza, hogy rendezetté tegyék a menedékkérők beáramlását.

A határellenőrzést végző szövetségi rendőrség a határ bajor-osztrák szakaszára összpontosít, mert ott éri el Németországot a balkáni migrációs útvonal, és az Észak-Afrika felől a Földközi-tengeren át és Olaszországon keresztül észak felé igyekvő menedékkérők - jelenleg nem erős - hulláma.

A belügyminisztérium adatai szerint az utóbbi hetekben jelentősen bővítették az ellenőrző kapacitást, napi 3500 menedékkérő teljes körű regisztrációját el tudják végezni a határon, így már szinte egyáltalán nem áramlanak emberek az ország belseje felé ellenőrzés nélkül.

A tárca adatai szerint január 1-je óta naponta átlagosan 2000 menedékkérő érkezik, vagyis eddig összesen mintegy 46 ezer. Ez jelentős visszaesés a tavaly őszi napi 10 ezer körüli átlaghoz képest, de ebben van szerepe a hideg időjárásnak is - foglalta össze a belügyminisztérium tapasztalatait a Bild am Sonntag című vasárnapi lap.

Hozzátették, hogy Németország nem enged be mindenkit, tavaly októberben 400, novemberben 700, decemberben 2200 embertől tagadták meg a belépést, január eleje óta pedig tovább emelkedett ez a szám, két hét alatt 2000 embert fordítottak vissza a határon.

Thomas de Maiziere ezzel kapcsolatban a lapnak azt mondta, hogy Németország ugyan menedéket nyújt a "háború és üldöztetés elől menekülő embereknek", de nem léphet be, aki "nem akar Németországban menedéket kérni és engedély nélkül akar beutazni". 

Így a szövetségi rendőrség munkatársai naponta 100-200 embertől tagadják meg a belépést - mondta a német belügyminiszter.

Szlovén és horvát államfő: szigorúbban kell védeni a határokat
A nyugat-balkáni migrációs útvonalon fekvő országok szorosabb együttműködése és a határok szigorúbb ellenőrzése mellett foglalt állást Borut Pahor szlovén és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő vasárnap. A szlovén államfő munkaebéden látta vendégül horvát kollégáját a szlovéniai Otocecen. Az informális találkozón a migrációs válság kezelése volt a fő téma. Az Európai Unión belül a közelmúltban több ország - köztük Szlovénia és Horvátország - is megszigorította a migránsok fogadását és a menekültügyi eljárásokat. 

Német nagyvállalati vezetők egyetértenek a határellenőrzések szigorításával
Ha az idén újabb egymillió bevándorlót fogad be Németország, az már közvetlen veszélyt jelent majd a politikai stabilitásra és a társadalmi békére nézve - jelentette ki Tom Enders, az Airbus Group vezérigazgatója Welt am Sonntag lapnak adott interjúban, hangsúlyozva, hogy ügyelni kell arra, hogy a szociális környezet változásai ne kezdjék ki a lakosság béketűrését. "Nem sok időnk maradt rá, hogy megoldást találjunk" - figyelmeztetett. A repülőgépgyártó konszern vezérigazgatója megértésének adott hangot az interjúban a határellenőrzések szigorításával kapcsolatban. "Természetesen minden európai vállalat a nyitott határokat preferálná, egy bizonyos szintű ellenőrzéstől azonban nem lehet eltekinteni" - mondta, hangsúlyozva, hogy a határokon kialakult helyzetet az emberek az ellenőrzés feletti uralom elvesztéseként fogják fel, "ez pedig nagyon veszélyes a közhangulatra nézve". Joe Kaeser, a Siemens igazgatótanácsának elnöke is a határellenőrzések szigorítása mellett szólalt fel. "Nagyobb ellenőrzést kell gyakorolnunk a kialakult helyzet felett" - mondta, hozzátéve, hogy ennek felelősségét "helyes is és szükséges is felvállalni". A Deutsche Bank elnöke, Jürgen Fitschen viszont az Európai Unió külső határainak megerősítésében látja a megoldást. "Túl keveset tettünk eddig ennek érdekében, nem támogattuk például eléggé Görögország hatalmas erőfeszítéseit" - mondta.

Német lap: Szlovénia a macedón-görög határ megerősítését javasolja, Brüsszel támogatja a tervet

Miro Cerar szlovén kormányfő a macedón-görög határ megerősítését javasolja az uniós határőrizeti ügynökség (Frontex) segítségével, az Európai Bizottság támogatja az elképzelést - írta a Bild am Sonntag című vasárnapi német lap.

A szlovén kormányfő javaslata szerint az uniós tagországoknak pénzzel, technikával és személyzettel kellene támogatnia Macedóniát a Görögországgal közös határának biztosításában. A határőrizet megerősítésével napokon belül jelentősen csillapítani lehet a Törökország felől Görögországon keresztül érkező menekülthullámot - írta a lap beszámolója szerint Miro Cerar a tervet ismertető levelében.

Az Európai Bizottság támogatja a szlovén javaslatot, és szeretne a lehető leggyorsabban jogi lehetőséget teremteni a Frontex bevetésére az Európai Unión kívül, például Macedóniában.

Az uniós belügyminiszterek hétfői értekezletének margóján külön megbeszéléseket folytatnak majd a szlovén javaslatról - írta a Bild am Sonntag. A beszámoló szerint a német kormány egyelőre tanulmányozza a ljubljanai vezetés tervét.

A szlovén elképzelés alapján a menekülthullámmal érkező emberek Görögországban rekednének - írta a Bild am Sonntag, amelynek testvérlapja, a Bild című újság korábban már beszámolt egy hasonló tervről. Online kiadásában január 18-án megjelent cikke szerint a Brüsszelben, Berlinben és Bécsben formálódó válságkezelési tervek alapján az az egyik lehetséges "forgatókönyv", hogy a Frontex segítségével megerősítik a macedón-görög határt, ha Görögország nem tudja feltartóztatni a menekülthullámot. 

Az új határigazgatási rendszert március közepén vezethetnék be, következménye pedig az lehet, hogy Görögország "mega-menekülttáborrá", az EU menekültelosztási és menekült-kitoloncolási központjává válik - írta a Bild, amely szerint az athéni vezetés cserébe pénzügyi támogatásra számíthatna.

A calais-i "dzsungel" bezárását kéri a város kikötőjének elnöke

A dzsungelnek is nevezett calais-i menekülttábor bezárását kérte vasárnap a város kikötőjének vezetője, miután előző este órákra leállt a létesítmény működése az egyik komphajót megrohamozó menekültek miatt. "Ez a helyzet nem maradhat így. Meggyőződésem, hogy fel kell számolni ezt a kikötőhöz meglehetősen közel lévő tábort" - hangsúlyozta Jean-Marc Puissesseau a BFMTV francia televíziónak nyilatkozva.

Az észak-franciaországi kikötő szombati megrohamozása egy kezdetben békésen zajló tüntetés végén történt. A demonstrációt menekülteket segítő csoportok hirdették meg a "dzsungelben" uralkodó állapotok elleni tiltakozásul. Mintegy 2 ezer menekült és az őket támogató szimpatizánsok vonultak fel Calais utcáin, majd a tüntetők közül 350-en lezárták a kikötőhöz vezető utat. Mintegy 50 demonstrálónak sikerült feljutnia a Spirit of Britain nevű komphajó fedélzetére abban a hiszemben, hogy eljuthatnak Nagy-Britanniába. Az incidens miatt a kikötő működése leállt, a rendőrségnek pedig 3 órába telt, mire úrrá tudott lenni a helyzeten. A hatóságok a hajót megrohamozók közül őrizetbe vettek 35 embert, köztük 26 migránst és a No Borders szervezet kilenc aktivistáját.    

Natacha Bouchart calais-i polgármester tiltakozott a kikötőben történtek ellen, és a tüntetést szervező nemzetközi csoportokat, valamint a kormányt okolta az incidensért. A szombati tiltakozó akcióra válaszul vasárnap a kereskedők és helyi érdekeltségű társaságok tartottak tüntetést Calais-ban, és melléjük állt a város vezetője is.

Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter vasárnap kiadott közleményében támogatásáról biztosította Calais lakosait, emlékeztetve őket arra, hogy 50 millió eurót különítettek el a város biztonságának szavatolására.     

Calais mellett siralmas körülmények között mintegy 4 ezer menekült él kitéve az időjárás viszontagságainak, és a táborlakók rendszeresen megpróbálnak az úton haladó járművekre felkapaszkodva a Csatorna-alagúton keresztül Nagy-Britanniába jutni. A francia hatóságok a múlt hét elején nyitották meg számukra az első lakókonténereket abból a 125-ből, amely csak mintegy 1500 menekültnek biztosíthat szállást.

Szakértő: felértékelődhetnek a balkáni országok
Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint felértékelődhetnek az uniós határvédelem szempontjából a balkáni országok, ha a külső schengeni határokat nem sikerül garantálni. A szakértő szerint a schengeni határok helyett ebben az esetben ezen országoknak kellene "védvonalat" képzelnie és Görögország átmenetileg kirekesztődne a schengeni övezetből. Hozzátette: ezért már nagyon sokat tettek, mert szisztematikusan nem tartják be a kötelezettségeiket. Kovács István beszélt arról is, hogy a migrációs probléma rövidtávú megoldása álláspontja szerint a határvédelem megerősítése a balkáni térségben, és a menekültpolitika megújítása. Emellett hosszútávon az összes menekültjoggal kapcsolatos egyezményt újra kell szabályozni és békét kell teremteni azokban az országokban, ahonnan a migránsok most menekülnek.

Emberi jogi aktivisták ismét tüntettek a görög-török határon a kerítés ellen
Több száz Athénból és más görögországi településekről érkezett emberi jogi aktivista tüntetett vasárnap a görög-török szárazföldi határon, követelve a határ megnyitását a közel-keleti menekültek előtt, miután pénteken két hajószerencsétlenségben legkevesebb 46 menekült, köztük 20 gyerek fulladt az Égei-tengerbe. A tüntetőket görög oldalon, a török határtól mintegy 200 méterre állította meg a rendőrség. Egy másik csoportot, amely egy törökországi demonstrációra igyekezett eljutni, Kypoi határátkelőhelynél állítottak meg a rendfenntartók.  A tüntetéseket több baloldali csoport hirdette meg. Azt akarják elérni, hogy a menekültek biztonságos szárazföldi útvonalon jussanak be az Európai Unióba, és ne életük kockáztatásával, az Égei-tengeren át érjenek el egy görög szigetre.

Szerbia egyértelmű uniós állásfoglalást sürget 

Egyértelmű uniós állásfoglalásra van szükség a migránsválság kezelésével kapcsolatban - jelentette ki vasárnap a belgrádi Pink Televízióban Aleksandar Vulin szerb szociálisügyi miniszter, aki azt is közölte, hogy jelenleg Szerbiában körülbelül ezer migráns tartózkodik. A tárcavezető elmondta: egyelőre nincs megoldás a migránsválságra és az Európai Unió sem áll készen az egyértelmű állásfoglalásra. Hozzátette ugyanakkor, hogy Szerbia ugyanúgy fog eljárni, ahogyan a többi, nyugat-balkáni migránsútvonalon fekvő állam. 

Aleksandar Vulin arra is figyelmeztetett, hogy tavaszra a mostani egy-másfél ezer ember helyett naponta akár nyolcezren is érkezhetnek, és azt nem lehet előre látni, hogyan lehet majd kezelni azt a helyzetet. Leszögezte ugyanakkor, hogy a határok lezárása nem jelent megoldást. "A magyarok lezárták a saját határukat, ha a többi ország is ezt tenné, akkor kérdéses, hogy hol végezné az összes migráns (.), de ahogyan az útvonalon fekvő többi ország eljár, úgy jár majd el Szerbia is" - tárta fel a politikus, majd úgy folytatta: "ha a szomszédaink lassítják a migránsok továbbhaladását, akkor mi is ezt tesszük". 

A politikus elmondta, hogy a Szerbiában tartózkodó migránsok Horvátország felé igyekeznek, hogy onnan folytassák útjukat Nyugat-Európa felé. A szabadkai Pannon RTV szerb-horvát határon tartózkodó tudósítója pedig arról számolt be, hogy a határon nem tud mindenki átlépni, mert sokuknak hibásan kitöltött vagy hamis papírjai vannak. 

Iraki keresztény menekülteket fogadott be Csehország
Megérkezett vasárnap Prágába az iraki keresztény menekültek első tíztagú csoportja, akik a kormány decemberi döntése alapján menedéket és letelepedési engedélyt kapnak Csehországban. Prága korábban összesen 153 iraki keresztény menekült befogadását hagyta jóvá. A hat felnőttből és négy kiskorú gyermekből álló csoport az iraki Moszul közeléből származó két család: az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet elől korábban egy iraki táborba, majd Libanonba menekültek. A cseh humanitárius szervezetek és a hatóságok képviselői ott léptek velük kapcsolatba, s választották ki őket az áttelepülésre jelentkezettek közül.  A menekülteket a cseh biztonsági szervek már korábban átvilágították, így a belügyminisztérium még a jövő héten kiadja nekik a csehországi tartózkodáshoz szükséges okmányokat.

Sobotka: A V4-ek B-tervet készítettek a migrációs válság megoldására

Amennyiben a török-görög határon az Európai Tanács februári üléséig nem állítják meg a menekültek beözönlését Európai Unióba, a visegrádi négyek javasolni fogják egy B-terv elfogadását, amelynek alapján Bulgária és Macedónia, és esetleg Albánia déli határain új védvonal jönne létre az illegális bevándorlás megállítására - jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök a közszolgálati televízió vasárnapi vitaműsorában. 

Az unió korábban egyebek között hárommilliárd eurós támogatást szavazott meg Törökországnak, hogy határain megállítsa a menekülthullámot. "Törökország egyelőre nem teljesíti kötelezettségeit" - mutatott rá Sobotka. Szerinte a török hatóságok többnyire tétlenül nézik, hogy az embercsempészek hajókat szereznek be és a tengeren Görögországba viszik a menekülteket.

A kormányfő azt mondta, hogy a visegrádi országok erről a B-tervről már tárgyalnak európai partnereikkel. Hozzátette, hogy az elképzelést Bulgária, Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia is támogatni fogja. Sobotka úgy véli, hogy a V4-ek B-terve egyben nyomásgyakorlás is Törökországra, hogy teljesítse, amit vállalt. 

A cseh miniszterelnök már január közepén úgy vélekedett, hogy ha nem sikerül megerősíteni a szabad mozgást biztosító schengeni térség külső határait, Európának szüksége lehet egy "tartalék határrendszerre" is Bulgária és Macedónia vonalán.

Lubomír Zaorálek külügyminiszter akkor azt nyilatkozta, hogy az európai politikusok mérlegelik ezt a lehetőséget, és a kulisszák mögött északabbra meghúzódó határvonal is szóba került.

Sobotka újra megerősítette, hogy Csehország támogatja a közös európai határőrség létrehozását. A televíziós vita másik résztvevője, Miroslav Kalousek, az ellenzéki TOP 09 párt elnöke, volt pénzügyminiszter azt mondta, hogy a cseh ellenzék migrációs ügyekben kiáll a kormány mellett. 

Norvégia felfüggesztette a menekültek visszaküldését Oroszországba

Norvégia orosz kérésre egyelőre nem küld vissza több menekültet Oroszországba - közölte a norvég külügyminiszter.

Börge Brende a norvég NRK televízióban szombaton nyilatkozva azt mondta, hogy Moszkva "biztonsági érdekeivel" indokolta kérését, és annak a kívánságának is hangot adott, hogy "erősebb együttműködésre" lenne szükség a migráció ügyében a norvég-orosz északi határon.

Az orosz külügyminisztérium pénteken felvette a kapcsolatot a norvég partnerrel - közölte az oslói külügyi tárca. A norvég rendőrség még kedden 13 menekültet küldött vissza Oroszországba. Hasonló akciót helyezett kilátásba jövő szerdára és csütörtökre, de később lemondott erről.

A jelenlegi, balkáni országokon átvezető fő menekültútvonal mellett az elmúlt hónapokban kialakult egy ennél nagyságrendekkel kisebb útvonal is, mely Oroszországon keresztül Norvégiába vezet. Ezen mintegy 5500 - elsősorban szír, afgán, iraki és iráni - ember jutott a skandináv országba. Sok menekült kerékpáron ment át a határon, mert Oroszország nem engedélyezi a gyalogos határátkelést, Norvégia pedig embercsempészetnek minősíti a menekültek gépkocsin történő szállítását.

Emberi jogi csoportok élesen bírálják Norvégiát azért, hogy menekülteket küld vissza Oroszországba. Szerintük ezeket az embereket a határ túloldalán sorsukra hagyják a dermesztő fagyban, ráadásul az a veszély fenyegeti őket, hogy Oroszország visszatoloncolja őket háború sújtotta származási országukba.

Oroszországban menedékjogot kérni "orosz rulettel" ér fel - jelentette ki Marek Linha, a norvég menekültügyi szervezet (Noas) vezetője. Az érintetteknek azzal kell számolniuk, hogy kenőpénzt követelnek tőlük és az orosz titkosszolgálatok keze ügyébe kerülnek. Az elmúlt években 5000 szíriai folyamodott menedékjogért Oroszországban, de csak ketten kapták meg közülük, 2900-nak az orosz hatóságok csak ideiglenes tartózkodási engedélyt adtak. 

Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, de a schengeni övezethez tartozik. Mindamellett november 26. óta határellenőrzést vezetett be, hogy csökkentse a menekültek beáramlását.

Kalousek ugyanakkor kifogásolta, hogy az EU költségvetése nem kezeli kiemelt feladatként a migránsválságot, és kezelésére nem különített el megfelelő pénzalapokat. A miniszterelnök viszont óvott attól, hogy Brüsszel átértékelje a költségvetési prioritásokat, és bármi módon hozzányúljon a strukturális és a kohéziós alapokhoz. 

"Nem biztos, hogy ez jó lenne Csehország számára" - szögezte le Bohuslav Sobotka. A pénzt máshonnan kell előteremteni, és a tagországoknak is hozzá kell járulniuk a szükséges összeg előteremtéséhez. 

Több ezer szíriai menekült tengődik a jordániai sivatagban
Több ezer szíriai menekült kénytelen a jordániai-szíriai határnál fekvő sivatagban tengődni, mivel az ország hatóságai biztonsági okokra hivatkozva egy ideje nem engedik Jordánia területére lépni a szíriai polgárháború elől menekülőket - számolt be vasárnap riportjában a Reuters brit hírügynökség. A jordániai királyság, amely már több mint hatszázezer szíriai menekültet fogadott be, az utóbbi időben arra hivatkozik, hogy nem engedhet be több menedékkérőt, mert attól tart, hogy az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet dzsihadistái szivárognának be az országba. Ennek következtében a jordániai fővárostól, Ammántól 330 kilométerre északkeletre, Szíria, Jordánia és Irak határainak közelében lévő Hadalat határátkelő környékén - amely egyfajta "senki földjének" és az egyetlen olyan határállomásnak számít, ahol a jordániai hatóságok még átengednek migránsokat - hónapok óta mintegy 17 ezer szíriai kénytelen várakozni. A Hadalatnál ragadt menekültek gyakran víz, élelem vagy fedél nélkül maradnak. Segélymunkások beszámolói szerint ezek a feltételek már több ember életét követelték.

 


 

 

Görögország uniós segítséget kér a migránsok visszaküldéséhezSzáz hajót szeretnének kapni a Frontextől - Hajókat kér...

Közzétette: Magyar Hírlap – 2016. január 24.