Nincs szükség állami támogatásra

Megkezdte a kormány az egy hónapos konzultációs időszakot az Európai Bizottsággal a Paksi atomerőmű bővítésének ügyében

Szajlai Csaba – 2016.01.22. 04:29 –

A paksi atomerőmű bővítése kapcsán nem beszélhetünk állami támogatásról, ráadásul a két új blokk építésénél nincs is erre szükség – hangsúlyozta Aszódi Attila kormánybiztos a tegnapi háttérbeszélgetésen. Kiemelte: piaci befektető is hajlandó lenne a projektet ugyanilyen körülmények között megvalósítani.

paksAz erőműben jelenleg nyolcvan-nyolcvanöt százalék feletti a kapacitáskihasználtság (Fotó: Csudai Sándor)
A paksi kapacitás-fenntartásért felelős kormánybiztos tegnap sajtóbeszélgetésen mutatta be azokat a főbb állításokat, amelyeket a Rothschild-tanulmány ismertetett egy, lapunk által is bemutatott elemzésben. Aszódi Attila hangsúlyozta: az Európai Bizottság hivatalos lapjában január 12-én tették közzé a Paks II. projekt esetleges állami támogatásához kapcsolódó vizsgálatról az Európai Unió összefoglalóját, s ezzel megkezdődött az egy hónapos konzultációs időszak.

A kormánybiztos részletezte, hogy az Európai Bizottság a Paks II.-vel kapcsolatos vizsgálatában egyszerre négy feltétel teljesülése esetén állapíthatja meg azt, hogy az adott beruházásban van-e állami támogatás. Ugyanakkor a Rothschild-bankház elemzése alapján csak két feltétel teljesül, így a projekt kapcsán nem beszélhetünk állami támogatásról. A magyar álláspont szerint a feltételek közül az igaz, hogy állami forrásból valósul meg, miután az előkészítési fázisban a Paks II. projekttársaság éves költségvetését a magyar állam valóban pénzzel látja el.

Fennáll az úgynevezett piaci szelektivitás is, hiszen a támogatást a Paks II. Zrt. kapja. A hátralévő két kritériumban viszont a magyar állam nem „ludas”: a tagállamok közötti villamosenergia-kereskedelmet és versenyt nem torzítja ugyanis a dotáció. Ennek kapcsán a kormánybiztos kifejtette: az összeurópai piac méretéhez képest ez egy kisméretű beruházás, igaz, elismerte, hogy a bizottság akár nézheti is azt, hogy Paks II. a mi régiónk méretéhez képest mekkora, és hozzátette: még ezzel együtt sem lenne torzító a támogatás. Végezetül nem igaz az sem, hogy gazdasági előnyt nyújt egy adott támogatott szereplőnek a projekt. „Mivel a Rothschild-elemzés bemutatja, hogy a projekt belső megtérülési rátája (IRR) magasabb, mint a súlyozott átlagos tőkeköltség (WACC), így megtérül a fejlesztés, azaz nem is kell hozzá állami támogatás, illetve egy piaci befektető is megvalósítaná azt, tehát nem nyújt előnyt” – szögezte le Aszódi Attila.

A kormánybiztos arra a felvetésre, hogy mi lehet a legrosszabb forgatókönyv a paksi beruházás kapcsán, leszögezte: igazán rossz forgatókönyv nincs, ez a projekt megvalósul, az Európai Bizottság esetleg szab bizonyos feltételeket. Egyébként az orosz féllel napi kapcsolatban állnak, és teljesen harmonikus az együttműködés. Jelezte azt is: a tavaly év végén leállított beszerzések mellett sincs csúszásban a projekt az eredeti menetrendhez képest.

Nincs napirenden, hogy az orosz fél ennek a finanszírozását beszüntetné vagy korlátozná – nyomatékosította, majd ismertette a fejlesztéssel felmerülő kritikákra az alábbiakat. Egyfelől a jelenlegi Paks I. üzemnél az üzembe helyezés után folyamatosan 80-85 százalék felett volt a kapacitáskihasználtság. A jelenlegi blokkok úgynevezett 12 hónapos kampánnyal működnek, szeretnék azonban növelni az éves csúcskihasználási rátát. „Minden alapunk megvan arra, hogy kilencvenkét százalék felett legyen a kihasználtság, de a Rothschild-tanulmány konzervatív megközelítéssel is e körül számol” – mondta.

Hozzátette azt is: a Rothschild-elemzés a paksi kapacitás-fenntartás megalapozottsága kapcsán megemlíti, hogy a MAVIR 2014-ben adott hosszú távú előrejelzése szerint évi egyszázalékos növekedés várható. Ezzel szemben a múlt esztendőben a villamos energia felhasználása 2,73 százalékkal emelkedett Magyarországon. Így tehát nem kritizálható az a korábbi feltételezés, hogy évi egyszázalékos lesz a növekedés ezen a területen.

Az állami támogatásos vizsgálat kapcsán az alábbi lehetőségek adódnak:
- Az Európai Bizottság is megállapítja, hogy „nincs benne” állami támogatás, és így megy minden tovább.
-  Az EU szerint  „van benne” állami dotáció, és a magyar félnek meg kell győznie a testületet, hogy ez összeegyeztethető az európai joggal.
- Tiltott állami támogatást tartalmaz a konstrukció. Ezt azonban eleve nem is vizsgálja Brüsszel, miután állami támogatásos vizsgálat szerepel a napirenden.