A Himnusz költője volt a legmagányosabb a magyar irodalomban

A mindenhonnan elvágyódó Kölcsey saját magát „epicurusi cynizmussal” jellemezte

Péntek Orsolya – 2016.01.22. 02:21 –

Egy életmű más fénytörésben látszódhat, ha tudjuk születésének körülményeit

A rendszerváltás hajnala óta január 22-én ünnepeljük meg a magyar kultúra napját. A kéziraton olvasható dátum szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta a Himnusz kéziratát. De vajon ismerjük Kölcseyt azon túl, hogy ő írta az egyik legismertebb magyar verset?
KölcseyKortársaival ellentétben nem igazán alkalmas arra, hogy olvasóként személyes viszonyt alakítsunk ki vele (Forrás: Wikipédia)
Szentimentalizmus, éterikus idealizmus, borongó hazaszeretet – így jellemzi Szerb Antal Kölcsey Ferencet a költőről szóló tanulmányában, a Gondolatok a könyvtárban című kötetben. Szerb, aki Kölcsey leveleit, naplóját és a kortársak visszaemlékezéseit felhasználva igyekszik megrajzolni Kölcsey portréját, magának való, egy korai szerelem emlékébe forduló és ezért egyedül élő, a kor magyar realitásával mit kezdeni nem tudó alakként jellemzi a költőt.

A tanulmány azért is érdekes, mert miközben a kultúrtörténészek nagyjából helyre tették Kölcsey szerepét az irodalmi-nyelvi megújuláshoz vezető folyamatban, Kazinczyval, Berzsenyivel való viszonyában, talán kevesebbet vizsgálták döntéseinek okát, költői univerzumának rejtett összefüggéseit.
Ahogy Szerb Antal felidézi, a költő egy gyermekkori szerelem emlékébe kapaszkodott egész életében. Hogy ki volt a hölgy, nem tudni, a nevét nem írta le. Miután örökre beteljesíthetetlen maradt a dantei érzelem, egész énjével inkább az intellektuális szféra felé fordult. Alapolvasmánya Bayle Dictionnaire-je volt, a racionalizmus alapműve, bár inkább a német kultúra bűvkörében – Herder, Goethe, Schiller és a Sturm und Drang felé fordulva – élt. Ő magát úgy írja le, mint aki „epicurusi cynizmussal” jellemezhető.

Mint Szerb Antal megjegyzi, „a sohasem szerelmes költő elég ritka jelenség a világirodalomban” – azt pedig már csak mi tesszük hozzá, hogy Kölcsey recepciója valószínűleg épp a személytelensége, érzelemnélkülisége miatt is felemás, hiszen olvasó legyen a talpán, aki azonosulni tud a Himnusz, az epigrammák, a bölcseleti költészet művelőjével; csúnyábban úgy is mondhatnánk, az örökké szerelmes, indulatos Petőfivel, a szenvedélyes Vörösmartyval, a lenyűgöző Berzsenyivel szemben Kölcsey nem igazán alkalmas arra, hogy az ember személyes viszonyt alakítson ki vele olvasóként. Ugyanakkor lírájának nagyon is jellemzője egyfajta szentimentalizmus, amelynek központjában a kordivatnak megfelelően valamiféle transzcendens vágy áll egy elmúlt világ iránt. Szerb Antal a kor szentimentalizmusát úgy jellemzi, mint amelyben összeolvad a bánat, az öröm, a fény és a sötét. (Lásd A képzelethez, A nyugalomhoz vagy a Választás című verseket.)

Szerb jó érzékkel hívja fel a figyelmet arra is, hogy Kölcsey költészetéből általában véve hiányzik a „vérszerű realitás”, olyannyira, hogy amikor a költő meghalt, Wesselényi meg is jegyezte: „Nem közénk való volt”.

Akik valamennyire ismerik az életpályát, tudják: a Himnusz szerzője egész életében elvágyódott a vidéki birtokról. Számtalan levélben és egyéb írásban panaszkodik, hogy falun nem tud szellemi életet élni, hogy nincs nyugta, hogy folyamatos a pereskedés az irigy rokonokkal. Azonban hasonlóan érezte magát Pesten is. „Én semmitől nem undorodom inkább, semmint parányi individuumok keskeny körében törpékkel vívni s pletykavilágban paródiát játszani” – írta a szellemi élet köreiről.

Magányához hozzájárult, hogy Kazinczytól, akivel kezdetben együtt küzdött, elhidegült, a másik nagy csalódást pedig Berzsenyi okozta neki, akit egészen addig partnernek tekintett, amíg meg nem ismerte élő valóságában, s tipikus „modortalan” vidéki magyar úrnak nem találta, akinek legfőbb bűne, hogy szereti a cigányzenét. Kölcsey egész magatartása, életmódja, európaias gőgje és választott magánya elidegenítette őt kortársaitól – olyan, apró mozaikokkal jellemezhető a különállása, mint hogy másokkal ellentétben nem volt híve az ivászatnak, sem az uram-bátyám pajtáskodásnak: Vadászlak című novellájában a főhős iszonyodik attól, hogy megossza másokkal titkait. Ugyanígy irritálta a kártyázás és a felesleges beszéd: Országgyűlési naplójából kiderül, hogy mire tartotta a magyar urakat, akik noha folyamatosan beszélnek, semmit nem intéznek el.

Míg ő megvetette kortársai életmódját, őt nemegyszer gúnyolták kifinomultsága miatt. Néha joggal: annyira igyekezett elkülönülni, hogy leveleit, ha kellett, ha nem, német mondatokkal cifrázta, verseit pedig maga fordította németre. Szerb Antal megállapítja: habitusából eredően valószínűleg a német kultúra filozófiai megalapozottsága vonzotta, ugyanakkor nonszensz lenne Kölcseytől elvitatni a haza iránti elkötelezettséget, nemcsak a Himnusz és a Zrínyi-versek miatt, de az életmű egésze okán is.

Kölcseynél ugyanakkor a „mit” nem áll meg a „hogyan” nélkül: az első olyan költőnk, aki nyelvezetét a végtelenségig kifinomította, Szerb Antallal szólva, „exkluzívvá” tette. Talán ebből is eredt kérlelhetetlen maximalizmusa és konfliktusa Kazinczyval, akit túl megengedőnek tartott – másrészről viszont meg kell jegyezni, hogy mindvégig szemben állt a nagy nyelvújítóval abban a kérdésben, hogy mely elv mentén kell megújítani a magyar irodalmat. Míg Kazinczy annak a pártján volt, hogy utánzások és fordítások révén teremtsenek modern horizontot, Kölcsey a magyar értékek újragondolása mellett állt ki. Hogy mit tartott értékesnek, és mivel állt szemben, arra a legjobb példa talán a Csokonai-vita: az 1805-ben elhunyt költő emlékezete kapcsán Kazinczy keveredett polémiába a debreceniekkel. A vitában tulajdonképpen a cívis város műveltségeszménye csapott össze Kazinczy és Kölcsey „nyugatos” értékrendjével.


Programok. Szendrey Júlia vállkendője, padlástúra és megzenésített versek

- A Himnusz eredeti kéziratát Lentiben, a Városi Művelődési Központban lehet megtekinteni ma délelőttől.

- A Magyar Nemzeti Múzeumban Petőfi Sándorhoz és feleségéhez kötődő legendákról lesz szó, Szendrey Júlia eddig még nem kiállított vállkendőjét is megtekinthetik a látogatók.

- Az Országos Széchényi Könyvtárban ingyenes körséta lesz, a Propaganda az első világháborúban című kiállítást a kurátorok mutatják be.

- A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában az épület Róth Miksa-üvegablakainak történetét feldolgozó új kiadványt mutatják be, és a digitalizálásról lesznek előadások

- A Várkert Bazárban a Koszta József-kiállítás Szinyei Merse Anna művészettörténésszel tekinthető meg, lesznek múzeumpedagógiai foglalkozások is.

- Ma és szombaton a Petőfi Irodalmi Múzeumban Mi lárma ez megént? címmel ad Petőfi Sándor verseiből koncertet a Bob és Bobék Orchestra.

- Az Ódry Színpadon a Színház- és Filmművészeti Egyetem volt és jelenlegi hallgatói a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerző szakos diákjaival megzenésített verseket adnak elő.

- A Néprajzi Múzeumban Torday Emil Afrika-kutatóról lesz előadás, szombaton a padlástér raktárait mutatják be.

- A Duna Palotában vasárnap ünnepi gálaműsorral készülnek a Duna Művészegyüttes, a Józsefvárosi Cigányzenekar és mások közreműködésével.

- A kortárs magyar irodalomról indít programsorozatot a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a mai első est vendége Vámos Miklós és Bornai Tibor lesz.

- A Magyarság Házában ma 15 órától a Himnusz kultuszáról tartanak ingyenes programot, vasárnap pedig 14 órától a Kárpát-medencei esszéíró diákok és Szvorák Katalin mutatkozik be, e két napon a Mi, magyarok tárlat ingyenesen látogatható.

- A Nemzeti Kulturális Alap a Cseh Tamás Programjának (a névadó zenész is e napon született) nyertes zenekaraival és szakemberekkel ünnepel a Budapest Music Centerben 11 órától.

- Az Uránia Nemzeti Filmszínházban levetítik a Bánk bán operafilmet, ezzel a nemrég elhunyt Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőrre is emlékeznek.

- A Forster Központ a fenntartásában működő kastélyokban és várakban ingyenes programokkal készül.

- Pécsett az egyetemen Márton Áron püspök életére emlékező kiállítás nyílik, a kulturális központban a Magyar Állami Népi Együttes néprajzi ismeretterjesztő előadást mutat be.

- Győrött az Esterházy-palotában nyílik meg kortárs képzőművészeti kiállítás, a Rómer-házban a Tudósok zenekar koncertezik.

- Nagyvárad, Berettyóújfalu, Debrecen és Margitta közösen ünnepel, az Együtt szaval a nemzet című program részeként Berettyóújfaluban mintegy kétezer, Nagyváradon ötszáz diák szavalja majd egyszerre a Himnuszt, Debrecenben pedig este a Csokonai Nemzeti Színház fennállásának százötvenedik évfordulóját ünneplik.

- Veszprémben megnyílik a Petőfi Irodalmi Múzeum Weöres Sándor-vándorkiállítása, elkezdődik a Finnugor Kulturális Főváros 2016 programsorozat, és Weöres Sándor A teljesség felé című kötete által ihletett, illetve Pilinszky-versekből írt dalok is várják a látogatókat. Szombaton a Petőfi Színházban mintegy száz diák ad elő részleteket Shakespeare-művekből.

- Szombathelyen, a megyei könyvtárban kézilabdások olvasnak fel kedvenc könyveikből, a Weöres Sándor Színházban Nyáry Krisztián Merész magyarok – 30 emberi történet című könyvéről tartanak beszélgetést.

- Szolnokon, az Agórában fotókiállítás nyílik, a Damjanich János Múzeumban néprajzi tárlat várja az érdeklődőket, a megyei könyvtárban interaktív könyvtári óra a felső tagozatos osztályoknak.

- Kaposváron a kulturális központban 14 órától gálaműsorral emlékeznek, 18 órakor pedig Kaszás Géza A lovasíjász című, Kassai Lajosról szóló dokumentumfilmjének díszbemutatója lesz, amely után közönségtalálkozó lesz.

- Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Színházban Gérecz Attila költő, forradalmár verseiből zenés előadás lesz.

- Békéscsabán, a Jókai Színházban Zelei Miklós Az Isten balján című monodrámáját játsszák, a Munkácsy-emlékházban és a múzeumban tárlatok nyílnak, a kulturális központban Boros Misi, a Virtuózok egyik nyertese koncertezik.

- Nagykanizsán négy kiállítás is nyílik, Keszthelyen, a Balaton Színházban irodalmi műsor lesz, Hévízen pedig József Attila életéről szóló irodalmi összeállítás várja az érdeklődőket.

- Gyulán többek között pódiumbeszélgetés zajlik a gyulai vár 1566-os ostromáról régész és hadtörténész szakemberekkel.

- Szekszárdon, a kulturális központban a Virtuózok komolyzenei vetélkedő tehetségeivel és a Felszállott a páva című vetélkedőn győztes szekszárdi Bartina néptáncegyüttes gyermekcsoportjával ünnepelnek.

- Salgótarjánban Móricz Zsigmond civil kezdeményezésre felújított emléktáblájának újraavatását tartják ma.

- Esztergomban, a Vármúzeumban a Hosszú Búcsú Halmos Bélától című filmet vetítik, és beszélgetést tartanak a film producerével, Jantyik Csabával.

- Tatabányán a hetvenöt éve meghalt Reményik Sándorra emlékeznek a Jászai Mari Színház–Népházban.

- Gárdonyban a város szülöttére, Gárdonyi Gézára emlékeznek az író dédunokájával.