Konstruktív párbeszéd a zsidósággal

Ismét ülésezett a közösségi kerekasztal, a szervezetek kérésére megvizsgálja a kormány a Veritas levéltári felhatalmazását

Kacsoh Dániel – 2016.01.19. 01:18 –

A korábbi, vitás ügyektől terhes alkalmakhoz képest jóval nyugodtabb hangulatban ült össze tegnap a Zsidó Közösségi Kerekasztal. A Sorsok Háza nem került szóba.

kerekasztal 20160119Közművelődési programokról, nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekről is tárgyaltak (Fotó: Csudai Sándor)

Nem volt téma a Sorsok Háza, a holokauszt gyermekáldozataira emlékező múzeum ügye a Zsidó Közösségi Kerekasztal ülésén – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a tanácskozást követően. A józsefvárosi pályaudvar épületében kialakított emlékhely megnyitásának lehetséges időpontja tehát továbbra is kétséges. Korábban a tartalmat illetően komoly viták bontakoztak ki zsidó szervezetek és a kormány, valamint a projektet előkészítő, Schmidt Mária Terror Háza-vezető között. A kormány arra jutott, amíg nem születik konszenzus, nem nyílhat meg a múzeum, akármeddig is egyeztetnek róla.

A tegnapi ülés mindazonáltal valamennyi fél szerint konstruktív, nyugodt hangulatú megbeszélés volt. A távirati iroda beszámolója szerint Lázár közölte, elsősorban kulturális tevékenységekről, közművelődési programokról, temetőfelújításról, valamint nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekről esett szó. Emellett megvitatták, hová kerüljenek a különböző kárpótlással kapcsolatos iratok és dokumentációk, illetve beszéltek arról is, hogy az új Nemzeti alaptantervben miként érvényesüljenek azok a szempontok, amelyeket a zsidó közösségek oktatási szakértői fontosnak találtak. Emlékeztetett, 2012 óta már nyolcadik alkalommal ült össze a közösségi kerekasztal, legközelebb pedig idén áprilisban tartanak megbeszélést.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke megerősítette: konstruktív volt a megbeszélés és kiemelten fontos témaként említette az elhagyott zsidó temetők felújítását. Mint mondta, megállapodtak abban, hogy március végén pályázatot írnak ki erről. A Veritas Történetkutató Intézethez elhelyezett kárpótlási iratokról szólva elmondta: a zsidó közösségek jelezték, ezt nem tartják megnyugtató megoldásnak, és annyi ígéretet kaptak a kormánytól, hogy a kérdést megvizsgálják. Ez abból a szempontból jelenthet gondot, hogy az áthelyezés részleteiről már minden jogszabályi felhatalmazás megszületett, ám úgy tudjuk, az újonnan kialakítandó levéltár lehetséges helyszínéről egyelőre nem született döntés.

Legutóbb tavaly augusztusban ült össze a kerekasztal, akkor Latorcai Csaba társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár azt jelentette be, hogy államilag finanszírozott továbbképzésen tanulhatnak a holokausztról, illetve a zsidóságról a pedagógusok.


Gettófelszabadítás

A fővárosi gettó felszabadítására emlékeztek tegnap a Dohány utcai zsinagógában, a Budapesti Zsidó Hitközség által rendezett eseményen. Frölich Róbert országos főrabbi arról beszélt, a vészkorszak idején reményeik ellenére és hovatartozásuk miatt rekesztették ki a zsidókat a társadalomból, majd az életből. „A gettó nem a semmiből keletkezett, felállítását negyedszázadon keresztül rendeletek és törvények halmaza előzte meg” – emlékeztetett. Hozzátette, amíg zsidók élnek a földön, emlékezni fognak a holokausztra, „őrzünk minden jót és rosszat, mi egy ilyen nép vagyunk”. A főrabbi példaként említette, hogy a zsidóság kétezer éve minden esztendőben megemlékezik az elpusztított jeruzsálemi szentélyről. (MH)


Kizárási ügy

Megszüntette Vasvári Pál utcai körzetének jogviszonyát a Budapesti Zsidó Hitközség, a vasárnapi közgyűlésen hozott határozatban egyúttal kitértek arra is, mielőbbi egyeztetést kezdeményeznek az Egységes Magyarországi Zsidó Hitközségekhez tartozó Oberlander Baruch rabbival és Sessler György hitközségi elnökkel, a közösség zavartalan további működésének érdekében. Arra is hivatkoztak, ez összhangban áll a „vasváriak” szándékával is. A nekik írt levélben a Budapesti Zsidó Hitközség részéről úgy fogalmaztak, a zsinagóga a vallásosságot „fundamentalista módon” értelmezi. A legsúlyosabb kérdés most az, hogy a küldöttdelegálási jog megszűnése mellett hogyan alakul a vagyonmegosztás, illetve a zsingóga sorsa. (MH)


Építő szeretet

A wallenbergi világképből a másik ember tisztelete a legfontosabb – erről is beszélt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a Raoul Wallenberg svéd diplomata eltűnésének hetvenegyedik évfordulója alkalmából rendezett budapesti megemlékezésen. A KDNP-s politikus kijelentette, a gyűlöletből nem lehet építkezni, a szeretetből viszont igen. Az ünnepségen átadták a Wallenberg-díjat, amelyet ezúttal Antala Éva református lelkipásztor, börtönmissziós lelkész, Komoróczy Géza író-történész, Mikulás Ferenc, a kecskeméti rajzfilmstúdió vezetője, Sipos András, a Raoul Wallenberg Egyesület korábbi elnöke és Szőke Péter jogász, a Szent Egyed Közösség magyarországi vezetője. (MTI)